Kertészet és Szőlészet, 1985 (34. évfolyam, 27-52. szám)

1985-12-05 / 49. szám

Megemlékezés Száz éve alakult egyesület Mottó: „Emlékezetből fakad a múlt, ez táplálja a jelent s jövőt”. 1885. augusztus 16-án, megfelelő elő­készítés után az összegyűlt többszáz ker­tész és kertbarát megalakította az Orszá­gos Magyar Kertészeti Egyesületet. Az egyesület megalakítása előtt is már több ízben különböző nevek alatt igye­keztek a kertészek tömörülni. Ezek közül az Országos Magyar Kertész Társulat mű­ködött huzamosabb ideig és eredménye­sen. öt szakosztálya és 89 vidéki képvi­selete volt. Ezt a Kertész Társulatot te­kintette az egyesület elődjének. De a ha­zai kertészet fejlesztése, a kertészek szak­mai és társadalmi felemelkedése terén legeredményesebben, hatvan éven át az Országos Magyar Kertészeti Egyesület, az O. M. K. E. működött. Az egyesületben tömörültek a hazai ker­tészek végzettségre és szakágazatra való tekintet nélkül, és azok a kertkedvelők, akik a magyar kertkultúra fejlesztését szívügyüknek tekintették. Talán nem érdektelen a centenáriumi évben rövid visszapillantást tenni, mivel az egyesület irattára 1945 után megsem­misült. Sem titkolni-, sem szégyellnivalónk nincs abban, hogy annak idején magas rangú közéleti személyiségek, grófok is álltak az E­gyesület élén. Ellenkezőleg, elismeréssel és tisztelettel tartozunk nekik, éppen úgy, mint azoknak a külföldről hazánkba hívott vagy jött kertészeknek, akik magyar kollé­gáikkal vállvetve, egész életükben a hazai kertészeti kultúra fejlesztésén fáradoztak. A megalakulást követő évben már nagy­szabású kertészeti kiállítást rendez az egyesület Zichy Ferenc gr. vezetésével, to­vábbá kezdeményezi a vasútvonalak fásí­tását, bekapcsolódik a filoxéra elleni küz­­delembe. Zichy halála után, 1888-ban a tagság Csáky Lászlót emeli az elnöki székbe. El­nöksége alatt szervezik meg a magyar gyümölcs exportját és kezdeményezik a hazai magtermesztést. A megalakulástól alelnökként dolgozó Emich Gusztávot 1891-ben egyhangú, óriási lelkesedéssel választják meg elnök­nek, 21 évi elnöksége alatt erőteljesen fej­lődik az egyesület, megnő társadalmi sú­lya és tekintélye. Az egyesület­ hosszú és kitartó szorgalmazásának köszönhető, hogy 1894. november 25-én megnyílt a Magyar Királyi Kertészeti Tanintézet, a mai Ker­tészeti Egyetem elődje. Növényfajta elbí­ráló bizottságot alakítanak. Angyal Dezső javaslatára megalakul az Irodalmi, Dísz­kertészeti, Gyümölcsészeti, Konyhakerté­szeti szakosztály. Évente rendeznek kertészeti kiállításo­kat. Ezek közül kiemelkedik a Jókai Mór ötvenéves írói jubileumával kapcsolatos és 1896-ban az ország ezeréves fennállásakor rendezett nagyszabású nemzetközi kerté­szeti kiállítás. A kiegyezés és az ezeréves évforduló nagy kulturális és gazdasági fellendülést hoz az egész történelmi Magyarországon. Ez idő tájt épül a legtöbb park, kastély­kert, arborétum! Ez kedvezően hat a hazai kertészetek fejlődésére. A külföldi virágkarneválok hatására megnő a hazai közönség növénykülönle­gességek és újdonságok iránti igénye, amit a fejlődő hazai kertészet nem tud minden­ben kielégíteni. Megindul a növénybeho­zatal, amely védővám hiányában olyan nagyarányú lett, hogy a szépen fejlődő hazai kertészetek megtorpanásához veze­tett. Az egyesület vezetősége a kertésze­tek megerősítésére és életkép­ességük bizo­nyítására 1902-ben nagyarányú nemzetközi kertészeti kiállítást rendez, amely olyan sikerrel zárul, hogy 1904-ben a düsseldorfi kiállításon már magyar kertészek is ered­ményesen vesznek részt. A virágmagtermesztés növelésére és nép­szerűsítésére Emich Gusztáv magas díja­kat tűz ki. Díjtalanul osztja ki a kiváló minőségű anyamagvakat elszaporításra. 1909- ben szervezi meg az egyesület a Virágos Budapest mozgalmat, amely rövid idő alatt országos mozgalommá fejlődik 1910- ben érkezik el az egyesület a 25 éves fennállásához. Ez alkalommal is nem­zetközi kiállítást rendez, művészi érmeket veret és elnyeri az állami­ címer haszná­latának jogát. Az egyesületnek már ko­moly hivatalos tekintélye van, ezért, hogy meg tudjon felelni a követelményeknek, módosítja alapszabályát. Az eredmények és sikerek mellett a termesztés fejlesztése érdekében állandó harcot folytat a védővám fenntartása ér­dekében, a magas adózás ellen, az alkal­mazott kertészek jogviszonyának rendezése ügyében. Ezt a folyamatosan fejlődő egye­sületi életet állította meg az első világ­háború kitörése. Az egyesület a nehéz háborús körülmé­nyekhez igazodva és hazafias érzéstől át­hatva 1914. novemberében saját költségén hadikórházat létesít és negyven sebesült katonát 537 napon át ápoltat. A kórház élelmezéséhez a konyhakertészek költsé­get nem kímélve járultak hozzá. Ezen kí­vül 120 ezer korona hadikölcsönkötvényt jegyzett az egyesület. A háború alatt el­maradnak­­ a tagdíjbefizetések, kiállítás rendezése szóba sem jöhet, az egyesület anyagilag kimerült. Az első világháború után jóformán csak nevében él az egyesület, 1920-ban, Czobor László elnöksége alatt indul meg újra az élet. Újra megalakulnak a szakosztályok. Czo­bor László törekvése volt, hogy az összes magyar kertészt beszervezze az egyesület­be és így a kertkedvelők és a kertészek arányát az utóbbiak javára fordítsa. A Kertészeti Egyesület volt az első az or­szágban, aki előírta, hogy kertésztanulónak csak négy középiskolai osztályt végzett ifjút lehet szerződtetni. Az újjászervező­dött egyesület 1928-ban megrendezett kongresszusán memorandumba foglalta a magyar kertészet helyzetét, megjelölte szakágazatonként a lehetőségeket és a fej­lesztés feltételeit, külön kiemelve a szak­oktatás ügyét. A memorandumot jóváha­gyásra felterjesztették a földművelésügyi kormányzathoz, egyben kérték az erkölcsi és anyagi támogatását. A két világháború közötti egyesületi életnek ma is sok élő tanúja van még, akik részesei voltak annak a fejlődésnek, amely a Dohány utcai helyiségből a Vá­rosligetben, az Állandó Kiállítási Csarnok­hoz a kertészek székházának megépí­téséhez vezetett. Jelentős társadalmi ese­mény volt az évente megrendezett kerté­szeti kiállítás. 1935-ben ünnepelte az egye­sület megalakulásának félévszázados év­fordulóját. Ez a jubileumi év inkább tar­talmában, mint külsőségekben nyilvánult meg. Ekkor adta ki az egyesület a Má­­gocsi Dietz Sándor alapító tag és Kovács József egyesületi titkár szerkesztésében megjelent Arany Könyvet. Ebben az idő­szakban az egyesületi élet tevékenységét dr. Széchenyi Károly elnök és Varga Már­ton ügyvezető elnök személye fémjelezte. Tevékenységüket Solti László alelnök az 1942 októberében tartott közgyűlés napi­rend előtti felszólalásában így summázta: „Az elmúlt tíz év munkájára visszaemlé­kezve, nem időrendben, de a dolgok sú­lyának rendjében emlékezem meg: Érdekképviseleti rendszer kiépítése. 2. Az 1. állandó kiállítási csarnok megépítése. 3. Az egyesület saját otthonának megterem­tése. 4. A piacrendezés. 5. Az egyesület anyagi helyzetének megszilárdítása. 6. Kertészképzés fejlesztése. 7. A kerttezek Értékesítő Anyagbeszerző és Termelőszö­vetkezetének megalakítása, mind az elmúlt tíz év eredményes munkájáról tanúsko­dik.” A Dohány utcai helyiségben Mjlottak le a választmányi és a különböző szakosz­tályi ülések. Itt találkozott a fiatal ker­tésznemzedék az idősebbel. Itt volt alka­lom a szakmában kiemelkedő kertészeket személy szerint megismerni. Itt alakult ki a szakmai együvétartozás érzése. Itt fej­lődött ki a hivatástudat, a közösségi szel­lem. Ebben a légkörben nevelődött és ko­­vácsolódott össze az Ifjúsági Szakosztály­ban Schneider József kertészeti felügyelő, a Botanik­us kert vezetőjének irányításá­val az a fiatal keletfsznemzedék, akik a második világháború után elég életerősek voltak ahhoz, hogy a megváltozott politi­kai és gazdasági körülményekhez alkal­mazkodva építeni se alkotni tudjanak. Példa erre a Sasad Termelőszövetkezet elődje, a március 15-e Tsz, amelynek ala­pítói főleg az ifjúsági szakosztály volt tag­jai közül kerültek ki. A ma és a jövő kertiez nemzedéke bát­ran tekinthet vissza az elődök munkájá­ra és meríthet azokból erőt a ma sem könnyű feladatok megoldásához, amely­nek záloga a szakma szeretetének és az összetartozás érzésének folyamatos ápo­lása. _ Farkas Dezső volt választmányi tag ma Következő számunkban: Orchideakiállítás után Gyökérkapcsolt gombák Salátahajtatás Válaszolunk, cserebere Biológiai kertművelés Vita a virágkötészetről Ciprusi tapasztalatok

Next