Kertészet és Szőlészet, 1985 (34. évfolyam, 27-52. szám)
1985-12-05 / 49. szám
Megemlékezés Száz éve alakult egyesület Mottó: „Emlékezetből fakad a múlt, ez táplálja a jelent s jövőt”. 1885. augusztus 16-án, megfelelő előkészítés után az összegyűlt többszáz kertész és kertbarát megalakította az Országos Magyar Kertészeti Egyesületet. Az egyesület megalakítása előtt is már több ízben különböző nevek alatt igyekeztek a kertészek tömörülni. Ezek közül az Országos Magyar Kertész Társulat működött huzamosabb ideig és eredményesen. öt szakosztálya és 89 vidéki képviselete volt. Ezt a Kertész Társulatot tekintette az egyesület elődjének. De a hazai kertészet fejlesztése, a kertészek szakmai és társadalmi felemelkedése terén legeredményesebben, hatvan éven át az Országos Magyar Kertészeti Egyesület, az O. M. K. E. működött. Az egyesületben tömörültek a hazai kertészek végzettségre és szakágazatra való tekintet nélkül, és azok a kertkedvelők, akik a magyar kertkultúra fejlesztését szívügyüknek tekintették. Talán nem érdektelen a centenáriumi évben rövid visszapillantást tenni, mivel az egyesület irattára 1945 után megsemmisült. Sem titkolni-, sem szégyellnivalónk nincs abban, hogy annak idején magas rangú közéleti személyiségek, grófok is álltak az Egyesület élén. Ellenkezőleg, elismeréssel és tisztelettel tartozunk nekik, éppen úgy, mint azoknak a külföldről hazánkba hívott vagy jött kertészeknek, akik magyar kollégáikkal vállvetve, egész életükben a hazai kertészeti kultúra fejlesztésén fáradoztak. A megalakulást követő évben már nagyszabású kertészeti kiállítást rendez az egyesület Zichy Ferenc gr. vezetésével, továbbá kezdeményezi a vasútvonalak fásítását, bekapcsolódik a filoxéra elleni küzdelembe. Zichy halála után, 1888-ban a tagság Csáky Lászlót emeli az elnöki székbe. Elnöksége alatt szervezik meg a magyar gyümölcs exportját és kezdeményezik a hazai magtermesztést. A megalakulástól alelnökként dolgozó Emich Gusztávot 1891-ben egyhangú, óriási lelkesedéssel választják meg elnöknek, 21 évi elnöksége alatt erőteljesen fejlődik az egyesület, megnő társadalmi súlya és tekintélye. Az egyesület hosszú és kitartó szorgalmazásának köszönhető, hogy 1894. november 25-én megnyílt a Magyar Királyi Kertészeti Tanintézet, a mai Kertészeti Egyetem elődje. Növényfajta elbíráló bizottságot alakítanak. Angyal Dezső javaslatára megalakul az Irodalmi, Díszkertészeti, Gyümölcsészeti, Konyhakertészeti szakosztály. Évente rendeznek kertészeti kiállításokat. Ezek közül kiemelkedik a Jókai Mór ötvenéves írói jubileumával kapcsolatos és 1896-ban az ország ezeréves fennállásakor rendezett nagyszabású nemzetközi kertészeti kiállítás. A kiegyezés és az ezeréves évforduló nagy kulturális és gazdasági fellendülést hoz az egész történelmi Magyarországon. Ez idő tájt épül a legtöbb park, kastélykert, arborétum! Ez kedvezően hat a hazai kertészetek fejlődésére. A külföldi virágkarneválok hatására megnő a hazai közönség növénykülönlegességek és újdonságok iránti igénye, amit a fejlődő hazai kertészet nem tud mindenben kielégíteni. Megindul a növénybehozatal, amely védővám hiányában olyan nagyarányú lett, hogy a szépen fejlődő hazai kertészetek megtorpanásához vezetett. Az egyesület vezetősége a kertészetek megerősítésére és életképességük bizonyítására 1902-ben nagyarányú nemzetközi kertészeti kiállítást rendez, amely olyan sikerrel zárul, hogy 1904-ben a düsseldorfi kiállításon már magyar kertészek is eredményesen vesznek részt. A virágmagtermesztés növelésére és népszerűsítésére Emich Gusztáv magas díjakat tűz ki. Díjtalanul osztja ki a kiváló minőségű anyamagvakat elszaporításra. 1909- ben szervezi meg az egyesület a Virágos Budapest mozgalmat, amely rövid idő alatt országos mozgalommá fejlődik 1910- ben érkezik el az egyesület a 25 éves fennállásához. Ez alkalommal is nemzetközi kiállítást rendez, művészi érmeket veret és elnyeri az állami címer használatának jogát. Az egyesületnek már komoly hivatalos tekintélye van, ezért, hogy meg tudjon felelni a követelményeknek, módosítja alapszabályát. Az eredmények és sikerek mellett a termesztés fejlesztése érdekében állandó harcot folytat a védővám fenntartása érdekében, a magas adózás ellen, az alkalmazott kertészek jogviszonyának rendezése ügyében. Ezt a folyamatosan fejlődő egyesületi életet állította meg az első világháború kitörése. Az egyesület a nehéz háborús körülményekhez igazodva és hazafias érzéstől áthatva 1914. novemberében saját költségén hadikórházat létesít és negyven sebesült katonát 537 napon át ápoltat. A kórház élelmezéséhez a konyhakertészek költséget nem kímélve járultak hozzá. Ezen kívül 120 ezer korona hadikölcsönkötvényt jegyzett az egyesület. A háború alatt elmaradnak a tagdíjbefizetések, kiállítás rendezése szóba sem jöhet, az egyesület anyagilag kimerült. Az első világháború után jóformán csak nevében él az egyesület, 1920-ban, Czobor László elnöksége alatt indul meg újra az élet. Újra megalakulnak a szakosztályok. Czobor László törekvése volt, hogy az összes magyar kertészt beszervezze az egyesületbe és így a kertkedvelők és a kertészek arányát az utóbbiak javára fordítsa. A Kertészeti Egyesület volt az első az országban, aki előírta, hogy kertésztanulónak csak négy középiskolai osztályt végzett ifjút lehet szerződtetni. Az újjászerveződött egyesület 1928-ban megrendezett kongresszusán memorandumba foglalta a magyar kertészet helyzetét, megjelölte szakágazatonként a lehetőségeket és a fejlesztés feltételeit, külön kiemelve a szakoktatás ügyét. A memorandumot jóváhagyásra felterjesztették a földművelésügyi kormányzathoz, egyben kérték az erkölcsi és anyagi támogatását. A két világháború közötti egyesületi életnek ma is sok élő tanúja van még, akik részesei voltak annak a fejlődésnek, amely a Dohány utcai helyiségből a Városligetben, az Állandó Kiállítási Csarnokhoz a kertészek székházának megépítéséhez vezetett. Jelentős társadalmi esemény volt az évente megrendezett kertészeti kiállítás. 1935-ben ünnepelte az egyesület megalakulásának félévszázados évfordulóját. Ez a jubileumi év inkább tartalmában, mint külsőségekben nyilvánult meg. Ekkor adta ki az egyesület a Mágocsi Dietz Sándor alapító tag és Kovács József egyesületi titkár szerkesztésében megjelent Arany Könyvet. Ebben az időszakban az egyesületi élet tevékenységét dr. Széchenyi Károly elnök és Varga Márton ügyvezető elnök személye fémjelezte. Tevékenységüket Solti László alelnök az 1942 októberében tartott közgyűlés napirend előtti felszólalásában így summázta: „Az elmúlt tíz év munkájára visszaemlékezve, nem időrendben, de a dolgok súlyának rendjében emlékezem meg: Érdekképviseleti rendszer kiépítése. 2. Az 1. állandó kiállítási csarnok megépítése. 3. Az egyesület saját otthonának megteremtése. 4. A piacrendezés. 5. Az egyesület anyagi helyzetének megszilárdítása. 6. Kertészképzés fejlesztése. 7. A kerttezek Értékesítő Anyagbeszerző és Termelőszövetkezetének megalakítása, mind az elmúlt tíz év eredményes munkájáról tanúskodik.” A Dohány utcai helyiségben Mjlottak le a választmányi és a különböző szakosztályi ülések. Itt találkozott a fiatal kertésznemzedék az idősebbel. Itt volt alkalom a szakmában kiemelkedő kertészeket személy szerint megismerni. Itt alakult ki a szakmai együvétartozás érzése. Itt fejlődött ki a hivatástudat, a közösségi szellem. Ebben a légkörben nevelődött és kovácsolódott össze az Ifjúsági Szakosztályban Schneider József kertészeti felügyelő, a Botanikus kert vezetőjének irányításával az a fiatal keletfsznemzedék, akik a második világháború után elég életerősek voltak ahhoz, hogy a megváltozott politikai és gazdasági körülményekhez alkalmazkodva építeni se alkotni tudjanak. Példa erre a Sasad Termelőszövetkezet elődje, a március 15-e Tsz, amelynek alapítói főleg az ifjúsági szakosztály volt tagjai közül kerültek ki. A ma és a jövő kertiez nemzedéke bátran tekinthet vissza az elődök munkájára és meríthet azokból erőt a ma sem könnyű feladatok megoldásához, amelynek záloga a szakma szeretetének és az összetartozás érzésének folyamatos ápolása. _ Farkas Dezső volt választmányi tag ma Következő számunkban: Orchideakiállítás után Gyökérkapcsolt gombák Salátahajtatás Válaszolunk, cserebere Biológiai kertművelés Vita a virágkötészetről Ciprusi tapasztalatok