Kertészet és Szőlészet, 1987 (36. évfolyam, 1-26. szám)
1987-06-25 / 26. szám
Dinnyetermesztás A vajszlói hevesi — Cuki vagyok Hevesből — csábították vásárlásra a dinnyehegyek a vevőket. És a vevők tudták, hogy a hevesi dinnye az igazi. Manapság már nem lehetünk olyan bizonyosak a dolgunkban, már ami a dinnyevásárlást illeti: a korai dinnye sokszor nem hevesi. A termelő elég, ha annyit mond: — Vajszlóról jöttem — és áruját minden bizonnyal nem hozta hiába. Szájhagyomány útján új termesztőtáj alakult ki a Baranya megyei Vajszlón és környékén, ahol körülbelül 300 hektáron termesztenek görögdinnyét. Vannak itt úgynevezett régi dinnyések is és olyanok is, akik csak néhány éve kezdtek hozzá a termesztéshez gyors meggazdagodás reményében. Vajszlón Mohácsi József és eligazodni felesége segítenek a tudnivalókban. Drávátoktól Siklósig 18 falu „dinnyézik”. A termesztőknek csak 5 százaléka csinálja főfoglalkozásként. És ahogy hogyan? Hát szomszédja mindenkinek van. És amit a szomszéd csinál, azt csinálja ő is, szájhagyomány útján terjed a termesztéstechnológia. A dinnye mellett fóliás uborka terem még a legtöbb kertben. Évente több millió tápkockás palánta is elkelne. Aki csak teheti, maga neveli a palántát. Sajátos fűtési mód járja ezen a tájon: a dupla fóliát kívülről, kemencével fűtik, amelynek elfektetett kéménye adja le a meleget a sátor belsejében. A tüzet rőzsehulladékkal, ágtuskóval és iszapszénnel táplálják. A kemencét kétóránként rakni kell, állandóan szemmel kell tartani. Errefelé már januárban ültetik az uborkát. A dinnyés világban forradalom volt ez a vajszlói alagutas módszer. Hevesen ekkor még nem termesztettek alagút alatt. A ZRI szaktanácsadói francia tapasztalatokat hasznosítottak: Szijjártó Antal előadása után két vajszlói dinnyés, Rontó Gyula és Ónczó József próbálták ki először a fóliaalagutat. Itt szervezték az első országos bemutatót is, amelyről 1984. évi 23. számunkban cikket is közöltünk. A váznélküli síkfóliás termesztés után — amely magyar szabadalom volt 1974—75-ben — az alagutas is terjedni kezdett. Beruházási igényéről Vajszlón a következőket tudtuk meg. Mibe kerül ? A földet a helyi téesztől bérlik, a bérleti díj hektáronként 26—35 ezer forint Területet azok bérelhetnek, akik a téesz szakcsoportjának tagjai. A kijelölt földdarabot szántva, trágyázva veszik át a téesztől. Egy hektárra körülbelül 3 tekercsnyi fólia szükséges, amelynek súlya 225 kg körüli, ára pedig az ártámogatás összegét leszámítva kilön ( Az eladás a termeltetőnkénti, azután az egész árként 34—35 Ft. Ártámogatás annak jár, aki a termett dinnye eladására — hektáronként 8 tonnára — szerződést köt a Zöldérttel vagy az áfésszel. A vegyszeres gyomirtásért ezer Ft-ot számítanak, amely még a további művelési költséggel egészül ki annál a termelőnél, aki földjét alaposan és jobban szeretné műveltetni. Az alagút vasvázához hektáronként 2000— 2600 elem kell, amely 8—10 ezer Ft-ba kerül. Ez mindenképpen megéri a befektetési költséget, mert a mogyoróvesszőnél könnyebben kezelhető és többször is fölhasználható. A palánta 20 ezer Ft-ba kerül hektáronként, a fuvardíj, az ültetés és a takarás költségei változóak, a család lehetőségeitől és a segítő családtagok számától is függ Egy hektáron tizenöt ember végez egy nap alatt. A napszám tavaly 500 forint volt. A kétszeri kapálás 7, a vegyszer, lombtrágya 8—9, a sorközművelés 3—3,5 ezer forintba kerül hektáronként Ha kezdődik az érés, indulhat a szedés. Az első levágott dinnye komoly ármeghatározó, ezért a szakértelem ilyenkor mindennél fontosabb. Ilyenkor senki nem sajnálja a jó szemű, jó kezű, tapasztalt dinnyevágótól az 500 forintos órabért. Utána ketten-hárman szedik föl a dinnyét. Ha tömegesen érik, akkor a gazda már maga szedi a termést. Kivezető utak Az eladásra a termeltetőiértékesítési szerződésekben meghatározott feltételek szerint, az áfészeken és a Zöldérten keresztül történik. Általában csak annyira szerződnek a termelők, amennyi az ártámogatás elnyeréséhez szükséges. A szerződésben van ugyan ütemezés, de a Zöldért nem kötbérez, ezért a termés elejét nem a Zöldértnek adják. Tény, hogy csak akkor kezdődik a szerződött mennyiség szállítása, amikor a dinnyeexport. Tavaly a gazdasági rendőrség ellenőrizte a termőtájról kivezető utakat, hogy az ország más részeiben bizonylat nélkül ötven forintért árult dinnye útját ellenőrizze. A Zöldért ekkor 28-at adott érte. Az átvételkor kiválasztanak néhány darabot és az így „kiszúrt” termés minőségét ellenőrzik. Az ekkor talált rossz minőségnek megfelelő mértékben csökkentik azután az egész átvett mennyiséget. Az Agro- Skála tavaly a vajszlói dinnyét próba nélkül, de eleve 20 százalékos ún. anstanddal vette át. Az előző években tehát észrevétlenül megtörtént hevesi dinnye trónfosztása. A a vajszlói már két héttel korábban megjelenik a piacon, ezért sokan az itt felvásárolt termést hevesinek adták el. (biza) 18