Kertészet és Szőlészet, 1990 (39. évfolyam, 1-26. szám)

1990-06-07 / 23. szám

TÖMEGESEN KÁROSÍT AZ ALMAILONCA Már tavaly is jeleztük az almailonca (Adoxophyes orana) jelenlétét. Több gyü­mölcstermesztő gazdaságban okozott sú­lyos kárt, néhány helyen lehetetlenné tet­te az export teljesítését. Az állat polifág, igen sok tápnövényen (almás, csonthéjas, bogyós termésű) él, a szőlőn, erdei fákon és bokrokon is ká­rosít. Az áttelelt hernyók a rügyeket, vi­rágokat, fiatal hajtásokat, leveleket, míg a nyári nemzedékek a leveleket és azok védelme alatt a gyümölcsöt károsítják. Évente két, kedvező időjárás esetén cson­ka harmadik nemzedéke is fejlődhet. A nyári két lepkerajzást korábbi vizsgála­taink alapján a diagramon szemléltetjük. Megfigyeléseink szerint a kártevő jól te­lelt. Ahol nem végezték el tavasszal rügypattanáskor a lemosópermetezést, az áttelelt hernyók máris súlyos rügy-, vi­rág-, levélkártételt okoztak. A megké­sett (zöldbi­mbós állapotban végzett) keze­lések sem adtak elfogadható eredményt, még a legerősebb készítményekkel sem. A védekezés akkor a legeredményesebb, ha a két lepkerajzás idején, amikor tö­meges a repülés, két-két ismételt rovar­ölőszeres permetezést végzünk. A rajzást jól jelzik a szintetikus szexferomon ké­szítményekkel üzemelő csapdák. Mindkét nemzedék esetében először a környezetkímélő Dimilin 25 WP-vel, a 10—15 nap múlva ismételt beavatkozáskor pedig a Dimecron 50, az Ultracid 40 WP, az Ekalux 25 EC, a Wofatox 50­0 EC ké­szítmények valamelyikével permetezzünk. Nagyon fontos a kezelések jó időzítése, így a legjobban sebezhető fejlődési álla­potban érjük el a kártevőt. Ügyelni kell a kijuttatás technikájára: minél jobb fedettséget és permetléeloszlást kell elérni. Dr. Seprős Imre Az almailonca 7-11 mm hosszú, okkersárga szárnyain a ferdén futó harántsávok vörösbarnák. DR. REICHART GÁBOR felvételei A hernyók a megrágott, összeszőtt levelek között bábozódnak. AZ ADOXOPHYES ORANA RAJZASMENETE 0Li—1——I—■ mMSBN­­H i­i ■ ■ ■ n — V.2. 16. VI.6. 18. VII3. 17. VIII7. 21. IX.«. 18. X.2. Nyíregyháza, 1984. időpont ÚJ KÖNYV A szerző az 1978-as ki­adású sikeres műve után 12 évvel új zsebkönyvvel gazdagította a borászati szakirodalmat. Nagyon vár­ták már ezt a könyvet a gyakorló borászok, hiszen az utóbbi évtizedben sok­minden változott a szakte­rületükön. Egyébként is vi­szonylag kevés új szak­könyv jelent meg mostaná­ban és azok is többnyire — az 1982-ben kiadott, univer­zális ismereteket tartalma­zó, de nagyon gyorsan elfo­gyott Borászat című tan­könyv kivételével — spe­ciális, részterületekkel fog­lalkozó munkák voltak (pél­dául Mercz Árpád: Az ital­gyártás gépei, Erdőss Ta­más és társai: Borvizsgá­lati módszerek). Török Sán­dor új könyve viszont szé­les körű ismereteket közöl, nagyon gyakorlatias, tömör és a szakterületen dolgozók közül szinte mindenki mérnök, a technikus, a tu­(a­dományos kutató és a gya­korló borász) sok érdekes és hasznos adatot talál ben­ne. Tartalmi gazdagságát jól érzékeltetik a fejezetcí­mek: Borszőlőfajták, Neve­zetes borok és borvidékek, Hatósági előírások, szabvá­nyok, A must és bor ös­­­szetétele, A must és bor mikroorganizmusai, Must- és borkezelés, Must- és bor­­vizsgálatok, Gazdasági ada­tok, Technikai adatok, Bo­rászati szótár, Statisztikai adatok, Függelék, Irodalom. Dr. Kádár Gyula Borász-kislexikon CSAPOLAS (csapraütés). A boroshordó lefejtésének az módja, amikor a csaplyukat lezáró csapszeget vagy csappara­ a fát megfelelő méretű csappal cseréljük ki. CSAPSZEG: A fahordó csapnyílásának elzárására — különö­sen régebben alkalmazott — keményfából készített, komikus, hosszabb dugó. CSEBER (csöbör, cibkió). Régi magyar mértékegység. Az öreg Cs. 84,5 liter a kis Cs. 42,2 liter. CSEMEGEBOR (desszert- vagy likőrbor). A Cs.-ok általá­ban a többi borokénál nagyobb extrakttartalmúak, rendsze­rint édesek, alkoholtartalmuk nagy, jellegzetes ízük, zama­­tuk van. Megkülönböztetünk természetes­ és állandó vagy ké­szített Cs-okat. Az utóbbiak cukor- és szesztartalmát törvé­nyesen meghatározott anyagok hozzáadásával növelik. Sok vi­lághíres Cs. ismert. Ilyenek pl. a Tokaji borkülönlegessségek, a Sherry, a Madeira, a Port, a Marsala, a Malaga, a Lacryma Christi, a Chateau d’Yquen. CSÍPŐS BOR. Az olyan, rendszerint új vagy fiatal bor, amely szénsavtartalmánál fogva csípős érzetet kelt. Az utóer­jedésben lévő­­ bor szintén lehet Cs. CSÖKEFE. Fejtőtömlők belső tisztításra használt, 20—25 cm hosszú, henger alakú szőn­kefe. A Cs. mindkét végére zsineg köthető. CSÖMÖSZÖLÉS (csomoszolás, turbolás). A nyílt kádban er­jesztett vöröscefre felső részét (törkölykalap) a must felszíne alá nyomják. A Szőlő-Cs. a szőlőfürtök zúzása csomoszoló­­val. A Cs.-t csomoszolóval végzik. A csomoszoló bunkó nyeles, súlyos végű, hengeres faeszköz. A csomaszoló villa nyeles, há­romágú favilla. CSÜRÖLÉS (turbolás). A­­­orkezelő, borderítő anyagok el­­keverésére alkalmazott kézi művelet. Két üres kanna (sajtár) közül az egyikben előbb 5—8 liternyi borban a kezelőanya­­got nagyjából — régebben nyírfából készített derítőseprővel újabban keverőlapáttal­­ elkeverik. E kanna tartalmát, fo­kozatosan fejmagasságba emelve az edényt, vékony sugárban az üres kannába öntik. Az átöntést a kannák cseréjével ad­dig ismétlik, míg a keverék erősen habos, egynemű lesz. A Cs-t­ helyettesítő kézi eszköz a pergő keverőkészülék. M. A. 1990/23 KERTÉSZET ÉS SZŐLÉSZET 9

Next