Kertészet és Szőlészet, 1990 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1990-06-14 / 24. szám
A BAJ NEM JÁR EGYEDÜL Új molytetű a láthatáron Jó A molytetvek szívó kártevők. Szószájszervüket a levéledén nyalábjába mélyesztik, azon keresztül a turgornyomás szinte bepréseli testükbe a növényi nedvet. Ez sok szénhidrátot, de kevés fehérjét tartalmaz. Az állat életműködésének fenntartásához ezért sokkal több nedvet vesz föl, majd a fölösleget a levél felszínére üríti. Az édes nedven gyorsan megtelepednek a korompenész gombák. Kártételük tehát többszörös: a növényi nedv lecsapolása, valamint a szívogatás nyomán megtelepedő korompenész, ugyanakkor a vírusok terjesztésének veszélyével is számolni kell. CSAK ÜVEGHÁZBANI Az üvegházi molytetű vagy liszteske, a Trialeurodes vaporarum valószínűleg Közép-Amerikából származik. Százharminc éve hurcolták Nagy-Britanniába, ahonnan aztán az egész világon elterjedt. Csak üvegházban, fűtött helyiségben telel át, egész éven át zöld növényen él, abból táplálkozik. Tojásai azonban 15 napon keresztül mínusz 3, 5 napon át pedig még mínusz 6 C-fokot is károsodás nélkül elviselnek. Gazdanövényei 274 nemzetség 81 növénycsaládjából kerülnek ki. Különösen jól érzi magát az uborka, a tojásgyümölcs, a paprika, a paradicsom, a papucsvirág, a fukszia, a muskátli, verbéna, a mikulásvirág, az Ageratum, a a Salvia, a Lantana és a gerbera ültetvényekben. Soha nem fordult azonban még elő Amaryllidaceae, Bromeliaceae, Cactaceae, Crassulaceae, szukkulens Euphorbia, Liliaceae, Orchidaceae, Pálmáé, Stapeliaceae, páfrány, szegfű, ciklámen és begónia kultúrákban. Az állat teljes fejlődésmenete a levél fonákán zajlik és nagy mértékben függ a levegő hőmérsékletétől és páratartalmától. A zsenge levelekre félkör alakban rakja tojásait kis nyéllel rögzítve a levélhez. Egy imágó 50—150 tojást rak. Az első lárvaállapotban (L1) három nap alatt mindössze néhány millimétert mozog, majd a levélér mellé telepszik. A második és harmadik lárvaállapot (L2, L3) mozdulatlan, majd a következő fejlődési stádiumban bebábozódik. A bábokat a gyakorló kertészek sokszor tojásnak nézik. Ezután már nem mozdul, nem táplálkozik. A bábhüvelyen házi serteszőrök és T alakú röpnyílás látható. A kirepült állat hamarosan a legfiatalabb hajtásra települ táplálkozni. Párzás után a nőstény tojásokat rak, legtöbbet 21 C- fokon, 75—80% relatív páratartalom mellett. A szaporodás hím nélkül, partenogenetikusan is végbemehet. Ebben az esetben az egyik törzsnél mindig hímek, a másiknál mindig nőstények kelnek ki a megtermékenyítetlen tojásokból. Egy nemzedék teljes fejlődéséhez 12 C- fokon 103—123, 30 C-fokon 18—21 nap szükséges. KÍNOS REND Szabadföldön nem telel át, hiszen teleinken a hőmérséklet tartósan 5 C-fok alá süllyed. A felnőtt állat tetőszerkezeten, tárgyakon, csővezetékeken sem telel át. Ezzel szemben a bábok második életszakaszukban már nem táplálkoznak, ezért elszáradt, elpusztult növényrészeken átvészelik a nehezebb napokat. Fontos tehát, hogy a növénymaradékokat, a növényi hulladékot, gyomnövényeket gondosan távolítsuk el a termesztőberendezésekből. Csak 25 C-fokos melegben repülnek ki a szabadba és a legfeljebb 10 méternyire lévő másik üvegházba. A kínos rend és tisztaság elengedhetetlen. Különösen vonatkozik ez a vásárolt növényekre. Mielőtt bevinnénk őket az üvegházba, gondosan vizsgáljuk át, nem találunk-e rajtuk liszteskét. A károsítót hordozó növényeket vagy növényrészeket azonnal semmisítsük meg. A vegyszeres védekezés már alig hatásos, hiszen az állat hamar ellenállóvá válik az egyes hatóanyagokkal szemben. Alaposan mérlegelni kell tehát a biológiai védekezés lehetőségét. Dániában és Nagy-Britanniában például a Verticillium lacani és az Aschersonia aleyrodis gombákkal kísérleteznek. Az NSZK-ban nem engedélyezik a rovarölő gombák használatát, ezért csak fürkészdarazsat telepíthetnek a kertészek. FÜRKÉSZKARRIER 1926-ban egy angol paradicsomtermelő a világos színűek mellett fekete nimfákat is látott a levél fonákán. A belőlük kikelt parazitákat az Encarsia formosa fürkészdarázzsal azonosították. Néhány évvel később egy angol kutatóintézetből másfél millió parazitát szállítottak 800 angliai kertészetbe, a harmincas években pedig sok európai országba, Kanadába, Új-Zélandba és Ausztráliába is jutott belőlük. A második világháború után a terjesztésük megtorpant, új rovarölő szerek jelentek meg a piacon. A hetvenes években óriási liszteske fertőzésekről számoltak be, ekkor újra föllendült a fürkész A UAEVA SZÍVÓ A mélytetű fejlődésmenete. földi hajnalka rajza in KERTÉSZET ÉS SZŐLÉSZET 1990/24