Kertészet és Szőlészet, 2020 (69. évfolyam, 1-26. szám)
2020-04-29 / 18. szám
GYÜMÖLCS A 6. sorszám alatt megjelenő, Az országos magyar gazdasági egyesület emléke nevű szamóca leírása azért érdekes, mert a fajtáról megjelent irodalmakat is felsorolja. „Ezen nagygyümölcsű, kétszertermő, jeles magyar szamócza újdonság Teleki János puszta-ózsáki főkertész által a Wágner László koraija változvány elvetett magvaiból nyeretett. (Lásd a Magyar Föld 1884. évi 130. számát, valamint a Gyümölcsészeti és konyhakertészeti füzetek 1884. évi 10. számát). Gyümölcse igen nagy, 10-20 gramm súlyú, hosszúkás, tetszetős eper alakú, majd kiterjesztett legyező alakú, szinte vakító vérvörös fénylő, húsa fehér, rendkívül édes és illatos, korai érésű.” A Gyümölcsészeti és konyhakertészeti füzetek megtalálhatók digitális formában, így módom nyílt eredetiben olvasni a nemesítő leírását az eljárásrendről és a fajtáról. „Minthogy eddig már 11 tenyész érdemes eredeti magyar szamócza újdonságot sikerült magról előállítanom, s azokat - sokasitás előtt - leendő elnevezés és megbírálás végett mindig az »országos magyar gazdasági egyesület« kertészeti szakosztályhoz Budapestre »Köztelek«-re menesztettem; azért eme 12-ik kedves magzatomat is több magyar szamóczával együtt folyó évi június hó 6-án, a nevezett egyesület kertészeti szakosztálya által tartott ülésén bemutatni el nem mulaszthattam, mely alkalomból szabadjon a »Magyar Föld« napi és szaklap folyó évi 130. számában közzétett jegyzőkönyvből a következendő sorokat idézni: »A Teleki János puszta-ózsáki (u. p. Szegzárd) főkertész által bemutatott 9 faj szamócza közül különösen említést érdemelnek, s ajánltatnak a termelésre; Villász Pál, Wágner László, Máday Izidor és báró Nyáry Gyula nevéről elnevezettek. ...Egyúttal pedig elfogadta a szakosztály a Teleki által előállított új szamóczafajnak az országos magyar gazdasági egyesület emléke elnevezését.« A teljesen érett gyümölcs színe vakító vérvörös, fénylő, hasa fehér, két egyenlő részre vágva szélei felé és kellő közepén úgynevezett ártatlan szűzies szégyenpír színnel csodálatosan csinosított, rendkívül édes annyira, hogy annak élvezéséhez a törött czukor használata nemcsak felesleges, hanem egyenesen ártalmas is, mert azt émelygőssé teszi.” A szerző szakmailag ma is teljesen helytálló leírást ad a másodtermés képződéséről és az indák fejlődési üteméről. A következő évi kiemelkedő terméshozam feltétele az augusztus-szeptemberi telepítés és a másodtermést hozó palánták kidobása az ültetvényből. Elképzelhető, hogy más helyeken is folyt ilyen elmélyült, szakmailag megalapozott nemesítőmunka, amely egy hasonló árjegyzék felbukkanásakor kerülhet a szakmai köztudatba és a kertészeti kutatás irodalmába. Dr. Dénes Ferenc Javában szedik a fóliákban Az utóbbi években felfutó szamócatermesztésben megtorpanás érezhető a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács összefoglalója alapján. 2015 óta száz hektárral csökkent a termőterület, ma körülbelül 700 hektáron terem ez a korai gyümölcs, évjárattól függően összesen 10-20 ezer tonna közé tehető a termés. A hazai szamócatermő területek 40%-a szabadföldi, 30- 30% százalék az esővédő fólia alatti, illetve a fóliaházban termesztett szamóca területi aránya. Fűtött fóliasátorban néhány tíz hektáron folyik termesztés, de ott napfényes, meleg tavaszi időjárás esetén már április elején-közepén szedhető az első termés. A fő szamócaidény a szabadföldi termés megjelenésétől és az időjárástól függően május elejétől június közepéig tart. A jelenlegi helyzet alapján normális jó terméssel számol az idén a FruitVeB, és ennek megfelelően szélsőségektől mentes szezont vár, bár az időjárás hirtelen változása egy hét leforgása alatt megváltoztathatja a szamócapiac helyzetét. Az enyhe télen fogyó károk nem alakultak ki, és az enyhe ősz, illetve a napsütésben gazdag február és március is nagyon kedvező volt a növények fejlődése, a virágzatok kialakulása szempontjából. Az aszályos tavasz a szamócát azért nem érinti érdemben, mert 100%-ban öntözött kultúra. A március végén, április elején és április közepén, három hullámban kialakult éjszakai fagytok a fóliás állományokban nem okoztak érdemi károkat, míg a szabadföldi állományokban 20-30% körülire becsülhető a virágkárosodás, hozzátéve, hogy elsősorban a korai fajtáknál és azokban az állományokban, ahol még fátyolfóliás takarással sem tudták tökéletesen megvédeni a virágokat, virágkezdeményeket. Az eddigi fagykárok alapján drasztikus terméskiesés várhatóan nem lesz. Dő kora tavaszi időjárás i, következtében a fűtött fóliákban már április elejétől zajlik a szüret (ezek — t ’ ” azonban még kis men ^nyiségeket jelentenek), míg a fűtetlen fóliákból is származó gyümölcs április 25. után van érzékel- Szabadföldön egy hetet csúszik hető mennyiségben a pi az idénykezdet ukán. A szabadföldi állományokon azonban a három tavaszi hideghullám miatt mintegy egy hetes csúszásban van a szezon, ami akár kedvező hatású is lehet azáltal, hogy elkülönül egymástól a fóliás és szabadföldi állományok szürete. A termelői árak eddig kiegyensúlyozott szinten mozogtak, az előző évek hasonló időszakának megfelelően, áprilisban 2000-4000 forint közt kilogrammonként. Ugyanebben az időszakban a görög és a spanyol szamóca féláron kerül a polcokra, az már szabadföldről származik ugyanis. Az idén a járványhelyzet csak némileg gátolta a szállításokat, valamivel kevesebb az import, mint szokott. (Forrás: FruitVeB) A napsütésben gazdag februári és márciusi időjárás miatt a fóliás álló- , minőségű termésre számítanak és a terméshozamok is kiegyensúlyoz mányokban nagyon jólízottnak tűnnek. A kedve- ^ ^ ^.L. Szabadföldön egy hetet csúszik az idénykezdet 18. száma 2020.04.29.