Élelmiszerfizikai Közlemények, 1989

1989/1 - KÖSZÖNTŐ

KÖSZÖNTŐ A mezőgazdasági termékek élelmiszerré való feldolgozása az emberiség legősibb tevékenységei közé tartozik, így pl. már a Bibliában is olvashatunk kovászos és kovásztalan kenyér ké­szítéséről, alkoholos erjedésről és különböző húskészítmények­ről. Fokozatosan lett ebből háziipar, amikor a készítés titka apáról fiúra szálló hagyomány volt. A múlt század közepén fejlődött ki csírájában az élelmi­szeripar, de még ekkor is sok titok övezte a készítés módoza­tait.­­Ahogy emlegetni szoktuk, "Meisterwirtschaft" volt erre a technológiára jellemző./ A kémia és fizika tudományok megteremtése adta a lehető­séget, hogy egy kicsit jobban megismerjük ezeket a titokzatos folyamatokat /gondoljunk csak a mikroszkópra, illetve a kémiai analitikának alkalmazására az élelmiszeripari folyamatok nyo­­monkövetésére./ A mikrobiológia mint tudomány megteremtése, illetve a bio­kémia kialakulása még nagyobb lehetőséget adott az élelmiszer­­ipari jelenségek alapjainak megismerésére. Ugyanakkor a gyár­ipari berendezések, folyamatok tervezése csak a vegyipari mű­veletek /unit operations, Verfahrenstechnika tudományág kiala­kulásával, a 20-as évektől indulhatott meg. Az egyetemi okta­tásban nálunk is már a 30-as évektől szerepe lett ennek az új, a szakmánk szempontjából is rendkívül fontos tudományágnak; az élelmiszeripar szempontjából pedig a 4­0-es évek végétől kezdtünk szisztematikusan foglalkozni élelmiszeripari művele­tekkel. E vizsgálatoknál a világ minden részén a kémiai szem­pontok domináltak, a fizika csak a legutóbbi időkben került előtérbe. Éppen ezért nagy öröm számunkra az Élelmiszerfizikai Köz­lemények megjelentetése, amely véleményem szerint valóban hi­ányt pótol. Már az eddigi cikkekből is láthatjuk, milyen ér­dekes ús megvilágításba került egyes fontos élelmiszervizsgá­lati módszerek fizikai megközelítése, bizonyos élelmiszerek fizikai változása. Szeretnénk azonban minél több olyan közre­

Next