Gyümölcskertész, 1906 (16. évfolyam, 1-24. szám)
1906-01-10 - 1906-01-25 / 1-2. szám
XVI. évfolyam 1. és 2. szám. Budapest, 1906 január 10. és 25 GYÜMÖLCSÉÉRT ÉSZ. A KÖZSÉGI FAISKOLÁK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik minden hónap 10-én és 25-én. KIADJA A MAGYAR KIR. FÖLDMÍVELÉSÜGYI MINISTER. Szerkeszti: rudinai MOLNÁR ISTVÁN, kir. tanácsos, orsz. gyümölcsészeti és fatenyésztési miniszeri biztos. Tartalom. Nem hivatalos rész. Visszapillantás az 1905. évre.— Bem-tábornok álma.(Képpel). — Őszibaracktermesztés rácsozat mellett. — Villa-kertek berendezése. (Képpel). — Uj növényalakok keletkezéséről. — Szőlőtermesztésünk iránya. — A mangold. (Képpel . — Titkos szerek a kertészet szolgálatában. — Közhasznú kérdések és feleletek. — Irodalom. — Vegyes közlemények. — Szerkesztői üzenetek. — Hirdetések. — Betöltendő állások és ajánlkozások. Előfizetési ára egész évre úgy községeknek, mint magánosoknak két korona, mely a lap kiadóhivatalának, Schmidt Sándor könyvnyomdájának Budapest, VI., Uj-utcza 3. egyszerre küldendő be. Szerkesztőség: Budapest, I. kerület, Ménesi-ut 45. szám. A m. kir. Belügyministerium 1891. évi 33.881. számú rendelete szerint e közlönyre minden község előfizetni tartozik. — A m. kir. Vallás- és közoktatásügyi Ministerium 20,199- 1891. szám alatt az összes felekezeti hatóságoknak ajánlotta. NEM HIVATALOS RÉSZ Visszapillantás az 1905. évre. Az elmúlt év is azon esztendők közé sorozható, amelyeket nincs okunk visszakivánni semmiféle tekintetben. Nem tekintve ugyanis azt, hogy áldatlan politikai viszonyaink ez évben sem váltak jobbra, sőt határozottan válságosabbra fordultak, időjárásunk is oly hátrányos volt mezőgazdasági és kerti termesztésünkre, miszerint az 1905. év nagyon kevéssel mondható jobbnak az elődjénél. Az időjárásban ismét a szárazság volt uralkodó , úgy, hogy némi valószínűséggel bír néhány meteorológusnak azon jóslata, miszerint az ily száraz évek — épp úgy, mint a nedvesek is — sohasem jönnek egyedül, hanem 3—7 éves szakaszokban. Egyébként a múlt év rendetlen időjárásának képét a következőkben próbáljuk meg röviden megrajzolni. Az év első hónapjában kezdődött meg tulajdonképpen a tél, amennyiben január elején kezdett fagyni és havazni. A legnagyobb hideg a hónap elején — 13°C., a legnagyobb meleg a hónap végén + 6'9° C. volt. Légköri csapadék volt az egész hónap majdnem minden napján, eleintén hó, később pedig eső alakjában, de nem volt hő, úgy, hogy a legnagyobb csapadék a 6 millimétert nem haladta meg egy napon sem. A február hónap langyosan kezdődött és csak a hónap közepe felé szállt a hőmérsékletű alá; csakhamar azonban felszállt az ismét +9° C.-ra. Csapadék a hónap elején hó, a végén pedig eső alakjában mutatkozott, de a legnagyobb napi csapadék sem múlta felül a 73 mm.-t. E szerint tehát a talaj az egész télen át nem jutott a szükséges tartalékos nedvességhez. Mindenki attól tartott, hogy a tél a márciusba fog átcsapni és pedig nagyobb szigorral , de ezen félelem nem bizonyult alaposnak, amennyiben a hőmérséklet az egész hónapban nem szállt a fagyáspont alá, de sőt a hónap végével a maximum a + 21° C-t is elérte. Az egész hónap különben borús, esős volt, de jelentékenyebb csapadék csak 2 ízben érte el a 128 mm.-t.; ellenben elég korán volt az ország több vidékén 19.-én jégeső, amely sok kárt tett úgy a gyümölcsfákban, mint a szőlőben is. Az április hónap szintén langyosnak indult, csak egyszer 5.-ike körül szállt a hőmérséklet a fagyáspont alá, míg a hónap végével a maximum ismét elérte a + 21° C.-t. Csapadék volt majdnem mindennap, sőt 7.-én és 8.-án hó is esett szórványosan, a legnagyobb csapadék 17.-én esett 148 mm. magassággal. Akadt pár égiháború is, a legnagyobb 21.-én volt, aránylag mégis ezen hónapban volt a legtöbb csapadék, amely a növényzet növekedésére jótékony hatással volt. A május hónap aránylag meleg volt és a legtöbb vidéken fagymentesen is múlt el. A minimum nem szállt + 7'9° C. alá, a maximum pedig a hónap végével a + 25'5° C.-t érte el. Az időjárás eleintén száraz volt és csakis a hónap közepétől 25.-ig volt egy kevés csapadék, de a maximum 23.-án sem volt több 26’1 mm.-nél. A június aránylag igen meleg volt; a minimum sohasem szállt a -f- 10° C. alá, de a maximum három ízben is elérte a + 30° C.-t. Ezen hónap is meglehetősen száraz volt, bár majdnem mindennap készült az eső és borult a látóhatár. Bővebb eső csakis egy ízben: 14.-én volt, midőn a csapadék 343 mm.-t ért el. Még