Új Kertgazdaság, 1997 (29. évfolyam, 1-4. szám)

1997 / 2. szám - Ökonómia, marketing - Szűcs Judit - Szakács Attila: Gyümölcskészítmények és gyümölcslevek piaca Magyarországon és a piac főbb szereplői

Új Kertgazdaság 1997. 3. (2) 47 - A privatizáció tőkebevonással járjon együtt, az alapanyagtermelők szintén legyenek bevonva a tulajdonosváltásba. - A foglalkoztatásban ne következzen be gyors változás és a szervezeti reorganizáció járjon együtt a pénzügyi reorganizációval. A fenti kritériumok gyakorlati érvényesítése igen nehéz feladat. A gyakorlatban - az ország gazdasági helyzetének romlásával- egyre inkább a tőkebevonás lehetősége kapott meghatározó szerepet az ajánlatok értékelésénél (Lakner, 1996). A kilencvenes évek elején a konzervipari vállala­tok új tulajdonosai között nagy jelentőséggel bírtak hazánk kereskedelmi bankjai. Ezek a pénzintézetek adósságátvállalások fejében jutottak tulajdonjog­hoz. A későbbiek folyamán viszont egyre több tő­keerős nemzetközi piacvezető cég szerzett tulajdon­jogot a gyümölcsfeldolgozó- és gyümölcslégyártó vállalatokban. A gyümölcsvertikum cégeire a több lábon állás jellemző. Ez azt jelenti, hogy általában nem egyféle termékcsoportra szakosodnak, hanem a konzerv­ipar több területét öleli fel tevékenységük. Például a Glóbus Rt. az ételkonzervek és gyümölcslevek elő­állításán kívül ételízesítők gyártásával is foglalkozik. A Deko-Food Rt tevékenységének palettáján majd­csak minden árnyalat szerepel: a cég a zöldség- és gyümölcskészítményeken, valamint gyümölcsleve­­ken túl húskonzervek készítésével is foglalkozik. A leggyakoribb párosítás természetesen a gyümölcs­ös zöldségfeldolgozás együttesében merül ki. Ez jel­lemző például az Aranyfácán Rt., a Bajai Hűtőipari Rt, a Békéscsabai Hűtőipari Rt, a Goldsun Rt., a Heinz Rt, a Mirelité Rt., a Nagyatádi Limpex Rt, a Paksi Konzerv Rt., a Pest Megyei Hűtőipari Rt, a Székesfehérvári Hűtőipari Rt., és a Trösch Príma Kft esetében. Egyes cégek viszont csak gyümölcsök fel­dolgozására szakosodtak, (pl.: Dalma Rt, Drégelyvár Kft, Garden Kft, Napsugár Nektár Kft., Rauch Hun­gária Kft., stb.). Az 1. táblázat tájékoztatást nyújt a gyümölcské­szítményeket és gyümölcsleveket előállító fontosabb társaságok pontos tevékenységi köréről, többségi tulajdonosáról, a törzstőke és az éves bevétel nagy­ságáról az alapítás évéről valamint a foglalkoztatot­tak számáról. Belpiaci jellemzők A hazai életszínvonal alakulásnak megfelelően zsugorodott a gyümölcskészítmények és -konzervek iránti kereslet A recesszió a belpiacot nagymérték­ben visszavetette. A kereslet egyre csökken, a fo­gyasztók túlnyomó részének lassan eltűnik minőség­gel szembeni igénye, csak az árakat nézik, s dönté­süket is leginkább ezen utóbbi tényező befolyásolja. A kereslet minden kisebb árváltozásra érzéke­nyen reagál, így a vállalatok - növekvő költségeik ellenére - alig emelhetik az árakat. A konzervipari cégek engedményes vásárokkal, akciókkal próbálják fenntartani a fogyasztók vásár­lási hajlandóságát (Szirmai S., 1996). A gyümölcslevek piacán valamivel derűsebb ál­lapotok uralkodnak. Bár itt is nagymértékben meg­határozó az „ár” kérdése,­­és szintén jellemző, hogy az üdítők gyümölcstartalma, valamint az egyéb mi­nőségi tényezők kevésbé hívják fel a vásárlók figyel­­ m­­ábra. Az üdítőitalok gyártásának részesedése az italgyártásból, 1995 (bruttó termelési értékek alapján Fig- 2. The share of refreshments in the drink-processing

Next