Kertgazdaság, 2005 (37. évfolyam, 1-4. szám)
2005 / 2. szám - Gyümölcstermesztés - Dremák Péter - Király Katalin - Rakonczás Nándor - Szentpéteri Tamás: A metszés mértékének hatása az alma ventúriás varasodás és az almafa-lisztharmat fertőzöttségre integrált és ökológiai almatermesztési rendszerekben
GYÜMÖLCSTERMESZTÉS 38 ■ KERTGAZDASÁG 2005. 37. (2) DREMÁK P„ KIRÁLY K„ RAKONCZÁS N., SZENTPÉTERI T. Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar Gyümölcstermesztési Tanszék Kulcsszavak: alma ventúriás varasodás, környezetkímélő almatermesztés, integrált, ökológiai, Podosphaera leucotricha, lisztharmat, metszés, Venturia inaequalis . Az elmúlt évtizedekben mind a termelők, mind a fogyasztók körében egyre növekvő érdeklődés mutatkozik a környezetkímélő (ökológiai és integrált) almatermesztési rendszerek iránt. Az ökológiai szemléletű termesztési rendszerek előnyben részesítik a kemikáliáktól mentes növényvédelmet és nagy hangsúlyt helyeznek a termesztéstechnológiai elemeknek (pl. talajművelés, tápanyag-utánpótlás, fitotechnika) a kórokozók és kártevők elleni védekezésben betöltött pozitív szerepére (GONDA, 1993; SOLTÉSZ, 1997). Az egyik legfontosabb termesztéstechnológiai művelet a metszés, amely a korona formájának alakítására, a reproduktív és a vegetatív növényi részek egyensúlyban tartására, a gyümölcsök jobb színeződésének elősegítésére és a beteg növényi részek eltávolítására irányuló beavatkozás (CHILDERS, 1961; TESKEY & SHOEMAKER, 1978; ENGLISH et al. 1989; GONDA, 1979,1997,2005). A vegetációs időszakban alkalmazott zöldmetszés során a betegségek (pl. lisztharmat, varasodás és monília) másodlagos fertőzési forrásait is eltávolíthatjuk és csökkenthetjük a további fertőzések kialakulási esélyét (CHILDERS, 1961; ENGLISH etal., 1989; GONDA, 1993,1997,2005; VAN LEEUWEN etal., 2000; HOLB, 2002, 2004). Az almabetegségek közül az almafalisztharmat elleni mechanikai védekezésnek szentelték a legtöbb figyelmet a szakírók a korábbi évtizedekben. A lisztharmat micéliummal telel át a rügypikkelyek védelmében, amivel kapcsolatosan számos tanulmány kimutatta, hogy a nyugalmi állapotban végzett metszés hatékonyan csökkentette a lisztharmat primer fertőzési forrását (CSORBA, 1962; BARTHA, 1984; KOMONYI & GONDA, 1995; GLITS, 1993,2000). CSORBA (1962) vizsgálatai szerint metszetlen ’Jonathan’ fákon 60-80% között változott az almafalisztharmat hajtásfertőzése, ugyanakkor ha a lisztharmattal fertőzött részeket eltávolították, a fertőzöttség mértéke 13%-ra csökkent. BARTHA (1984) hangsúlyozta, hogy a téli metszés csak akkor lehet hatékony védekezési módszer a lisztharmat ellen, ha a fák optimális tápanyagellátásban részesülnek és jó kondicionális állapotban vannak. KOMONYI és GONDA (1995) kimutatta, hogy a lisztharmattal fertőzött vesszők téli eltávolítása szignifikánsan (15—20%-kal) serkentette a következő vegetációban a hajtásnövekedést. GLITS (1993, 2000) almafalisztharmattal végzett vizsgálatai kimutatták, hogy a ’Jonathan’ fajta csúcsrügyei mindig fertőződnek lisztharmattal, és a fertőzés lefelé haladva fokozatosan csökken. A csúcstól számított 9-10. oldaliügyben a lisztharmat-fertőzöttség a 0%-os értékhez közelít. GLITS (1993,2000) javaslata szerint ezért a lisztharmatos vesszőket és hajtásokat legalább a negyedik-ötödik oldalrügyig vissza kell metszenünk a hatékony védekezés érdekében. A fenti érvek ellenére, a „patológiai metszésnek” kevés figyelmet szenteltek a gyakorlatban. Ennek oka, hogy a nagy térállású és koronaméretű ültetvényekben a mechanikai védekezés végrehajtása nehézkes és nagy munkaerő igényű feladat (KOMONYI & GONDA, 1995; GLITS, 1993,2000). Ugyanakkor az intenzív, környezetkímélő technológiát alkalmazó almaültetvényekben, ahol a korona mérete kicsi, hasznos és könnyen kivitelezhető védekezési lehetőségnek ígérkezik. A metszésnek az alma ventúriás varasodására gyakorolt hatását korábban egy előzetes tanulmányban vizsgáltuk (GONDA et al., 2001), ami jelen dolgozat alapjául szolgál. A környezetkímélő almatermesztési rendszerekben végzett szélesebb körű „patológiai metszési” vizsgálatok eredményei sajnos hiányoznak az irodalmi forrásokból. Vizsgálataink célja választ kapni arra a kérdésre, hogy a különböző erősségű metszések milyen mértékben befolyásolják az almaventúriás varasodás és az almafalisztharmat gyakoriságát integrált és ökológiai almatermesztési rendszerekben. A primer és szekunder fertőzöttség mértékét 5 különböző fogékonyságú fajtán vizsgáltuk 3 egymást követő évben. ■ A vizsgálatokat a Debreceni Egyetem Pallagi Kísérleti Telepén, egy 1997 tavaszán telepített 1 ha felületű alma fajtagyűjteményben végeztük. Az ültetvény egyik felét az integrált, a másikat az ökológiai gyümölcstermesztés alapés- BEVEZETÉS ANYAG ÉS MÓDSZER