Kertgazdaság, 2005 (37. évfolyam, 1-4. szám)

2005 / 3. szám - Gyümölcstermesztés - Racskó József - Szabó Tibor - Soltész Miklós - Szabó Zoltán - Nyéki József: Régi magyar alma tájfajták gyümölcsmorfológiai és beltartalmi sajátosságai

■ ■ GYÜMÖLCSTERMESZTÉS ANYAG ÉS MÓDSZER KERTGAZDASÁG 2005. 37. (3) ■ 25 VIZSGÁLATOK HELYSZÍNE A gyümölcsminták az Újfehértói Gyümölcstermesztési Kutató és Szaktanácsadó Kht. alma-fajtagyüjteményéből, Újfehértóról származtak. A kísérleti ültetvény fekvése sík, a tengerszint felett 115 m-en, Nyíregyházától délre 19 km-re terül el. Évente 130-140 csapadékos nappal jellemezhető. Talaja a homok talajképző kőzetén kialakult nem karbonátos többrétegű humuszos homok, melynek erősen savanyú (pH 5,74-5,79) a kémhatása. Szerves­­anyag-tartalma genetikai kategóriáján belül alacsony. A génbankban az almafajtákat 1982-ben termőkáros orsó művelési rendszerben 1106 alanyra telepítették. A sor- és tőtávolság 8>,2 m. A vizsgálatokhoz 7 régi magyar alma tájfajtát ('Budai Domokos', ’Entz Rozmaring’, 'Húsvéti rozma­ring’, 'Mosolygós hatul', ’Ponyik alma’, 'Sikulai alma', ’Simonffy piros’) és kontrollként a 'Jonathan' fajtát választottuk ki. A fajták elnevezéséről és származásáról az 1. táblázat tájékoztat. (Színes képeink a belső borítón láthatók.) A mintavételezések 1988-2003. között évente, a gyümölcsök optimális szedési érettségében történtek. A gyakorla­ti alkalmazhatóság kedvéért azonban célszerű KOBEL (1965) tanulmánya alapján a szedési érettségtől megkülön­böztetnünk a fogyasztási érettséget. A szedési érettségen a tartós tárolásra és későbbi fogyasztásra alkalmas álla­ A VIZSGÁLT ALMAFAJTÁK ELNEVEZÉSE ÉS SZÁRMAZÁSA (mohács, 1926, nagy­ tóth, 1998, surányi, 2002) 1. tábázat FAJTANÉV SZINONIM NEVEK SZÁRMAZÁS Budai Domokos Pomme de Dominique Budai, Dominik Budai's Apfel Budai József 1883-ban a Téli aranyparmen’ és a ‘Jász vadóka’ keresztezésével állította elő. Nevét elhunyt öccse, Budai Domokos emlékének szentelte. Entz Rozmaring, Entz-rozmarin, Rosmarin d’Entz, Entz’s Rosmarin Pontos eredete nem ismert, valahol az Alföldön vagy szomszédos megyéiben keletkezett. Részletes leírását - akkor még ‘Magyar rozmaring’ néven - Entz Ferenc, elterjesztését Bazalicza Mátyás végezte el. A későbbiek során kapta csak végleges nevét Bereczki Mátétól. Húsvéti rozmaring* Húsvéti piros rozmaring, Toklyó alma Ősi hazai eredetű fajta, de pontos származása bizonytalan. Egyesek a Duna-Tisza-közéből, mások Hont vármegyéből származtatják. Mosolygós batul Bátor, Batur, Batur, Édes batur, Narancs alma, Pojenics, Üveg alma Eredete ismeretlen, azonban valószínű, hogy a Maros folyó mentén a 17. században magról keletkezett. Innen terjedt szét aztán a hazai és külföldi kertekbe. Ponyik alma Ponyik alma, Török mocskatár Pontos eredete nem ismert, azonban Erdély ősi gyümölcsének tartják. Alsó-Fejérben régóta ismert, valószínűleg magról kelt. Neve már az 1508-ból való Döbrentey-kódexben és az 1530-1531-ben készült Érsekújvári-kódexben is előfordul. Sikulai alma-A Fehér-Körös parti Sikula határában magról kelt, egyes közlések szerint a török hódoltság idején terjedt el. Simonffy piros Cigányalma Pontos eredete ismeretlen, mindössze annyi bizonyos, hogy az Alföldön született régi magyar almafajta. Jonathan New Esopus Spitzenberg, Szabolcsi Jonathan Mint új magoncot 1826-ban ismerte fel Jonathan Hasbrouck Philip Rick farmján, Woodstockban. 1882-ben Bereczki Máté már Lekehalmáról tudott szerezni szemzőhajtást. •JELENLEG VITATOTT, HOGY AZ ’ENTZ ROZMARING' ÉS A 'HÚSVÉTI ROZMARING' ELNEVEZÉSEK EGYMÁS SZINONIMÁI.

Next