Kertgazdaság, 2005 (37. évfolyam, 1-4. szám)

2005 / 3. szám - Gyümölcstermesztés - Dremák Péter - Rakonczás Nándor - Szentpéteri Tamás: A térállás és a fajta hatása Myrobalan alanyú szilvafák tősarjképződésére

■ 54 ■ KERTGAZDASÁG 2005. 37. (3) GYÜMÖLCSTERMESZTÉS A TÉRÁLLÁS ÉS A FAJTA HATÁSA MYROBALAN ALANYI­ SZILVAFÁK TŐSARJKÉPZŐDÉSÉRE DREMÁK P., RAKONCZÁS N., SZENTPÉTERI T. Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Gyümölcstermesztési Tanszék Vizsgálatainkat egy 1997 tavaszán 4 térállásban telepített (4,0*1,5m; 4,0x2,0m; 5,0*2,5m; 6,0x3,0m) 'Myrobalan C 359’ alanyú, 4 fajtából álló (’President’, 'Stanley’, 'Cacanska lepotica’, ’Bluefre’) szilvaültetvény­ben végeztük. Az azonos alanyon álló fák tősarjképződési tulajdonságaiban a fajtától és a térállástól függően ta­pasztaltunk statisztikailag igazolható eltéréseket. Az adatok szerint a fajták között a legkisebb gyakorisággal a ’President’ hozott sarjakat, míg a legtöbb tősarjjal a ’Bluefre’ rendelkezett. Az eltérő térállásokban a 4,0 × 1,5 mé­teresnél a legkisebb a sarjak kolóniánkénti darabszáma és a növedékek összes hosszúsága, amelyek a tenyészterület növekedésével emelkednek. BEVEZETÉS A magyarországi szilvaültetvényekben általánosan alkalmazott alany az erős növekedési erélyű Myrobalan, illetve annak klónjai. A termesztett fajtáink 90-95%-a ilyen alanyon található, melyeknél gyakran előforduló problémát je­lentenek a fák alatt megjelenő tősarjak. A leggyakrabban alkalmazott Myrobalan C359 magoncon a szilvafák erős növekedésűek és tősarjképződésre hajlamosak (HROTKÓ, 1999). A sarjak megjelenése több szempontból is káros, mivel­­ a vegetációs időszakban folyamatosan képződő zsenge növedékeken elszaporodhatnak a levéltetvek és egyes at­kafajok, így növényvédelmi problémát okozhatnak. Ezért gyakran a törzs közelében is permetezni kell, ami nagyobb vegyszerfelhasználást, és a gépek átállítása miatt magasabb költségeket jelent. A sarjak eltávolítása újabb jelentős költségtényező. Évente ugyanis akár többször is el kell távolítani azokat, még mielőtt megfásodnának. A szakszerű eltávolítás ellenére a talajfelszín alatti csonkokon lévő járulékos rügyek újra kihajtanak (HROTKÓ, 1999), • a vegyszeresen gyomirtott ültetvényekben az el nem távolított sarjakon felszívódó gyomirtó szerek károsít­hatják a fákat. A kevés számú közlemények egyikében YSTAAS et al. (1994) a tősarjakkal kapcsolatosan megállapította, hogy az Eruni alanyon több fejlődik belőlük, mint a St. Julien alany esetében. GRZYB et al. (1997) vizsgálataikban Myrobalan, Wagenheim magonc, St. Julien és Pixy alanyokat hasonlítot­tak össze. Eredményeik szerint sarjképzésben kiemelkedő volt a St. Julien a Myrobalanhoz viszonyítva. Egyes alany-nemes kombinációknál kiugró értékekkel is találkoztak. A St Julien alanyon például a 'Cacanska lepotica’ fák 9,3 darab sarjat hoztak, míg Myrobalan alanyon a 'Cacanska lepotica’ és a 'Stanley' fajták esetében a sarjak átla­gos száma csak 2,2 illetve 1,7 darab volt. A törpe növekedésű alanyfajták hazai vizsgálatai elkezdődtek (HROTKO et al. 2004). Nem lehet ugyanakkor figyel­men kívül hagyni, hogy a hagyományos, erős növekedésű Myrobalan alanyok igen jó alkalmazkodó képességgel rendel­keznek és megfelelő technológiát használva alkalmasak nagyobb hektáronkénti fa­darabszámú ültetvények létrehozá­sára (GONDA, 2005 a). A sarjképződés tehát az új ültetvényekben is problémákat okozó tényezőnek tekinthető. Dolgozatunkban a fajták és a térállások hatását vizsgáltuk a sarjképződés alakulására egy 7. éves Myrobalan alanyú szilvaültetvényben. Vizsgálatainkat a Debreceni Egyetem Pallagi Kísérleti telepén végeztük egy 1997. tavaszán telepített 4 fajtából álló, Myrobalán C359 alanyú, 4 különböző térállású ültetvényben. Fajták: ’Bluefre’, 'Cacanska lepotica’, ’President’, 'Stanley' Az ültetvényben alkalmazott térállások és koronaformák: • 4,0x1,5 méter, karcsúorsó koronaforma (1667 fa/ha), • 4,0x2,0 méter, „szabad-karcsúorsó” koronaforma (1250 fa/ha), • 5,0X2,5 méter, szabadorsó koronaforma (800 fa/ha), • 6,0x3,0 méter, kombinált korona (556 fa/ha).

Next