Kertészmérnök 18. (1975)

1975 / 1. szám

1975. évi munkánk főbb irányelveit össze­gezve megállapíthatjuk, hogy tevékenysé­günk fő irányvonalát egyrészt a IV.ötéves terv oktatási és kutatási feladatainak si­keres teljesítése, másrészt a küszöbön lé­vő V. ötéves terv feladatainak kialakítása /ok­tatási, kutatási, beruházási vonatkozás­ban/ képezi. Alapjául szolgál ez Egyete­münk távlati fejlesztési programjának /s ily módon annak konkrét végrehajtásában ez képezze az első szakaszt./. Fő célunk általában élelmiszeripari gazda­ságunk fejlesztésének segítése­­ a kerté­szeti árualap növelésével. Konkrétan oktat­ó munkánk fejlesztésében abból az alapelvből induljunk ki, hogy a tudományos technikai forradalom a mezőgaz­daságban nemcsak a termelés tárgyi felté­teleiben és eszközeiben, hanem az emberek­nek a termelésben betöltött szerepe vo­natkozásában is jelentős feladatokat ró ránk. Az ember, mint a termelési folyamat irányítója, végrehajtója és ellenőrzője végzi munkáját saját területén. Tudatában vagyunk annak, hogy a tudományos technikai forradalom elemei között egyik sem nélkü­lözheti a termelési folyamatban résztvevő ember képzettségének lényeges növelését. A vázolt gondolatok szellemében oktató munkánkban a mérnök és vezető­képzés, va­lamint továbbképzés színvonalának emelése jelentse tevékenységünk lényegét. A kutatásban vezessen bennünket annak gon­dolata, hogy tevékenységünk központi fel­adata, fontosabb kertészeti növényeink bio­lógiai , műszaki és ökonómiai problémáinak tanulmányozása a gazdaságosabb termesztés és jobb minőség érdekében. Hasonlóképpen szem előtt kell tartanunk, a napjainkban világviszonylatban jelent­kező, energia-problémák megoldásában való tevőleges részvételünket. Az energia-problémák jellegét illetően­­fű­tőanyag, kémiai és biológiai energia/ mun­katerületünkhöz a biológiai áll a legköze­lebb, ezen a területen segíthetünk a leg­többet. A kertészeti növények genetikai tartaléká­nak /potenciáljának/ jobb realizálása, a kertészeti fajtákban rejlő potenciális e­­rők hatékonyabb mozgósítása, kiemelt fela­dataink közé tartozik. A napjainkban egyre jobban előtérbe kerülő biológia­centrikus szemlélet ezt kívánja tőlünk. Ezáltal tehetünk, segíthetünk ta­lán legtöbbet az emberiség jelentős részét fenyegető éhínségen. Ily módon válnak le­hetővé munkánk eredményei a termesztési gyakorlat számára. A fajták teljesítő­képességének növelése természetesen ezzel nem ér végett. Kutató munkánk további feladatai közé tartozik a nagy teljesítő képességű és nagy biológiai értékű fajták termesztése részére szüksé­ges új termesztési módszerek kialakítása. Kiemelt feladataink: - Az integrációs terv finomítása /intéze­tek + tanszéki csoportok/. - Az első intézet létrehozása /Zöldségterm./. - Szorosabb kapcsolat létrehozása más - Egyetemünkhöz közelálló - oktatási in­tézményekkel, intézetekkel /Nyíregyház­i Mezőgazdasági Főiskola Kertészeti Ka­ra, Szeged­i Élelmiszeripari Főiskola, továbbá a Nagykőrös­i Élelmiszer- és Sü­tőipari Szakközépiskola, az Egressy-úti Kertészeti Középiskola, a Bercsényi ut­cai Élelmiszeripari Középiskola/, kerté­szeti kutató intézetek, valamint élelmi­­szeripari kutató intézetekkel való kap­csolat elmélyítése /KKI, ZKI, SzBKI, KÉKI, KOPAKI, Gyógynövénykutató Intézet/.­­ Központi vállalás a kertészeti oktatás és kutatás fejlesztéséből és irányításá­ból.­­ Az oktatás fejlesztésének munkájában döntenünk kell: - a régi és új képzési forma sorsáról, - a levelező-képzés reformja, a postgradu­­ális képzés fejlődésének iránya, a nem­zetközi kertészeti felsőfokú szemináriu­mok rendezése ügyében. 5

Next