Kertészmérnök 28. (1986)
1986 / 1-2. szám
Személyi és tárgyi feltételek A Táj- és Kertépítészeti Szak megalakulásakor (1963) a Kerttervezési Tanszéknek 11 dolgozója volt. A megnövekedett oktatási feladatoknak meghívott előadók és óraadók bevonásával tudott a tanszék eleget tenni. Két évtized alatt, a tanszéki oktatói és kutató létszám kismértékű növelésével megkezdődhetett az új tantárgyak „önálló” oktatásának bevezetése, valamint a szakterületi igényeknek megfelelően, az aktuális tájrendezési és kertépítészeti kutatási tevékenység kiterjesztése. Az utóbbi évek tudatos, tervszerű káderfejlesztő tevékenysége eredményeként a tanszékeken a tudományos fokozatot szerzett, egyetemi doktori címmel vagy nyelvvizsgával rendelkező munkatársak száma jelentősen megnövekedett. 1983-ban a Környezetrendezési Intézet létrehozásakor lehetőség nyílt — a külföldön elterjedt gyakorlathoz hasonlóan — a tájrendezési és a kertépítészeti szakterület önálló szervezeti egységének kialakítására. A Táj- és Kertépítészeti Szak létesítésével az oktatás tárgyi feltételeiben minőségi javulás következett be. Az öt évfolyam négy tantermet kapott, így a csoportos stúdió jellegű oktatási forma alkalmazása vált lehetővé. A modellező műhely és a szerszámtároló kiépítésével, valamint felszerelésével a gyakorlati oktatás feltételei az 1970-es évek elején kialakultak, korszerűsítésükre azóta nem került sor. A tantermekben a korszerű szemléltetés feltételei hiányoznak. A Szakoktató-nevelő tevékenységének értékelése Végzett szakembereink, valamint a társszakterületek (városrendezők, építészek, környezetvédők stb.) vezető munkatársainak véleményét oktató-nevelő munkánk egyik kiemelt minősítő kritériumának tekintettük. Ezen szakemberek bevonásával az utóbbi években többször is áttekintettük és minősítettük az oktatói munkánkat és annak színvonalát. Az új tanterv szakmai-társadalmi vitáján erre éppen úgy sor került, mint a Táj- és környezetrendezési szakmérnöki szak tantervének bevezetése előtt. A szakon 1963-ban előbb átmeneti, majd végleges tanterv alapján folyt az oktatás: a képzési célnak megfelelően az önálló tanterv számos, addig az egyetemen korábban nem oktatott tárgy bevezetésével, mint pl. esztétika, ábrázoló geometria, szabadkézi rajz, geológia, magasépítés, városépítés, statika, mélyépítés, természetvédelem, erdészet, tájmelioráció bővült. Az 1975/76 tanévben bevezetett módosított tanterv szerint az összóraszám 4106 volt, amihez 880 órás üzemi gyakorlat és 200 órás órarendben biztosított diplomaterv-készítési idő járult. A tanrend átrendezésére 1978-ban a Számítástechnika általános bevezetése miatt került sor. A gyakorlati és diploma felkészülési idő változatlanul hagyása mellett az összóraszám 4173-ra emelkedett. 1984/85-ös tanévtől életbe lépett az új tanrend, melynek kidolgozására új és egymással egyeztetett tantárgyi programok alapján, alapos előkészítés után került sor. A tartalmi korszerűsítésen túl mennyiségi átrendezés is történt, az elméleti és gyakorlati órák száma közel azonos maradt (4176 óra), az üzemi gyakorlat 37 hétre (1480 óra) emelkedett. Az oktatás a Táj- és Kertépítészeti Szakon kiscsoportos formában folyik, ami jó lehetőséget kínál intenzív oktató-nevelő munkára. A folyamatos munkavégzést az évközi tervezési feladatokkal, s részben a zárthelyi dolgozatokkal segítjük elő. A szakmai ismeretek bővítését az évközi építési, fenntartási és tervezési gyakorlatok szolgálják. Közéleti tevékenység A Tájrendezési és a Kertépítészeti Tanszék oktatói és kutatói széles körű és kiterjedt közéleti tevékenységet folytatnak. Aktívan részt vesznek az Egyetem vezetői, társadalmi és po l