Az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Karának Évkönyve 14. (1950)
Lehoczky János: Az alma koromfoltossága
AZ ALMA KOROMFOLTOSSÁGA írta : LEHOCZKY JÁNOS (Készült az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Karának Növénykórtani Tanszékén. Vezető : dr. Olgyay Miklós.) 1949 november végén találkoztam először e gombabetegséggel. Egy gyümölcsárus felhalmozott almái között olyan almákat is találtam — elég nagy százalékban — amelyeknek a felületét kisebb-nagyobb mértékben ,,koromfoltok“ borították. Ezek a foltok első látásra fiatal ,, varasi ‘ fertőzésnek tűntek. Az epicarpium párás elváltozása azonban még nem volt felismerhető. Abban a tudatban készítettem — a beteg felületről vett kaparékból — mikroszkópi preparátumot, hogy a benne talált s a Venturia inaequalis (Cooke) Aderh. gombára jellegzetes egysejtű, olajbarna színű, egyik végén elvékonyodó (,,répaalakú“) conidiumok, és az annyira jellemző rövid „görcsös“végű, olajbarna színű conidiumtartók végül is megerősítenek abban, hogy ,,varas“ fertőzésről van szó. Ilyen képleteket azonban nem találtam. Feltételeztem, hogy a fruktifikáció még nem indult meg és ez az oka annak, hogy nem találtam szaporítóképleteket. Hogy a fruktifikációt elősegítsem, párásabb helyre — klímakamrába helyeztem az anyagot és itt öt héten keresztül tartottam, temperált 18—20 C° hőmérsékleten. Ez idő alatt 3—4 naponként preparátumokat is készítettem a beteg felületről. Az 5 hét alatt készített kb. 6—7 mikroszkópiás preparátum, arról győzött meg, hogy nem varas fertőzésről, hanem egy más, olajbarna színű teleppel bíró gombáról van szó, amely a beteg gyümölcs felületén makroszkopikusan olyannak tűnik, mintha varas fertőzés volna. A gomba identifikálása céljából a rendelkezésre álló irodalmat átnéztem, hogy adatokat kapjak e gombáról. A hazai irodalomban dr. Husz Béla (1) tett (1938-ban) néhány sorban említést e gomba kártételéről — a koromfolt okozójának közelebbi megjelölése nélkül; megemlíti, hogy túlzott gazdasági jelentősége nincs és nem szükséges ellene különösebben védekezni, mert a varasodás elleni bordósleves permetezés ez ellen is védelmet nyújt. A gomba ezidőszerinti elterjedését Magyarországon adatok hiányában nem sikerült megállapítani. Lelőhelyi adatainak összegyűjtését és a vidékenként való elterjedtség mérvének megállapítását a következő évek feladatának tekintjük. A külföldi irodalom már gazdagabb adatokkal rendelkezik, hiszen kedvezőbb éghajlati körülmények között aktívabb a gomba, ezért gazdasági jelentősége is nagyobb. Egy külföldi leírásból felismertem azt a gombát, amely a Gloeodes pomigena (Schw.) Colbv. nevű gombával azonos.