Az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Karának Évkönyve 14. (1950)

Lehoczky János: Az alma koromfoltossága

AZ ALMA KOROMFOLTOSSÁGA írta : LEHOCZK­Y JÁNOS (Készült az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Karának Növénykórtani Tanszékén. Vezető : dr. Olgyay Miklós.) 1949 november végén találkoztam először e gombabetegséggel. Egy gyümölcsárus felhalmozott almái között olyan almákat is találtam — elég nagy százalékban — amelyeknek a felületét kisebb-nagyobb mértékben ,,koromfoltok“ borították. Ezek a foltok első látásra fiatal ,, varasi ‘ fertőzésnek tűntek. Az epi­­carpium párás elváltozása azonban még nem volt felismerhető. Abban a tudatban készítettem — a beteg felületről vett kaparékból — mikroszkópi preparátumot, hogy a benne talált s a Venturia inaequalis (Cooke) Aderh. gombára jellegzetes egysejtű, olaj­barna színű, egyik végén elvékonyodó (,,répaalakú“) conidiumok, és az annyira jellemző rövid „görcsös“­végű, olajbarna színű conidiumtartók végül is megerősítenek abban, hogy ,,varas“ fertőzésről van szó. Ilyen képleteket azonban nem találtam. Feltételeztem, hogy a fruktifikáció még nem indult meg és ez az oka annak, hogy nem találtam szaporítóképleteket. Hogy a fruktifikációt elősegítsem, párásabb helyre — klímakamrába helyeztem az anyagot és itt öt héten keresztül tartottam, temperált 18—20 C° hőmérsékleten. Ez idő alatt 3—4 napon­ként preparátumokat is készítettem a beteg felületről. Az 5 hét alatt készített kb. 6—7 mikroszkópiás preparátum, arról győ­zött meg, hogy nem varas fertőzésről, hanem egy más, olajbarna színű teleppel bíró gombáról van szó, amely a beteg gyümölcs felületén makrosz­kopikusan olyannak tűnik, mintha varas fertőzés volna. A gomba identifikálása céljából a rendelkezésre álló irodalmat átnéz­tem, hogy adatokat kapjak e gombáról. A hazai irodalomban dr. Husz B­é­l­a (1) tett (1938-ban) néhány sorban említést e gomba kártételéről — a koromfolt okozójának közelebbi megjelölése nélkül; megemlíti, hogy túl­zott gazdasági jelentősége nincs és nem szükséges ellene különösebben védekezni, mert a varasodás elleni bordósleves permetezés ez ellen is védel­met nyújt. A gomba ezidőszerinti elterjedését Magyarországon­­ adatok hiá­nyában nem sikerült megállapítani. Lelőhelyi adatainak összegyűjtését és a vidékenként való elterjedtség mérvének megállapítását a következő évek feladatának tekintj­ük. A külföldi irodalom már gazdagabb adatokkal rendelkezik, hiszen kedvezőbb éghajlati körülmények között aktívabb a gomba, ezért gazda­sági jelentősége is nagyobb. Egy külföldi leírásból felismertem azt a gombát, amely a Gloeodes pomigena (Schw.) Colbv. nevű gombával azonos.

Next