A Kertészeti Egyetem Közleményei 48. (1984)
Lévai Péter: A Physalis taxonok csésze- és termésszerveződésének értékelése virágkötészeti szempontokból
BEVEZETÉS A lakosság növekvő virágvásárlásával párhuzamosan növekedik a vágottvirágtermesztés és ezen belül a szárazkötészeti dísznövények termelése is. A jelenleg évelő dísznövények vágási célból történő termesztése közel 30 hektáron folyik. A lakossági évelő vágottvirág-fogyasztás elsősorban a szabadföldi vegetációs időszakra terjed ki. Az évelő dísznövények szezonja a vegetációs időszakban sokkal hosszabb, mint az egynyári dísznövényeké, termesztési területük is sokkal nagyobb, ezért a szabad földön előállított vágott virágoknak 70—80 százalékát az évelő vágott virágok teszik ki. Vágott évelő dísznövényekből évenként 3—4%-os igénynövekedéssel számolhatunk, mert az igényesebb vágott virágok fokozott vásárlása csökkenti az emelkedést (Nagy [1978]). A virágkötészet is gyorsan fejlődik, szép eredményeket ér el a hazai és a külföldi versenyeken, sok és változatos növényanyagot igényel. Az egynyári szárazkötészeti dísznövények mellett nagy jelentősége van az évelő száraz virágok termesztésének is. Mint téli kötészeti alapanyagok keresettek itthon és külföldön egyaránt. Az évelő szárazkötészeti dísznövények közé tartoznak a zsidócseresznyék is, amelyek közül a Physalis franchetii-t termesztik, és a Physalis alkekengi-t pedig gyűjtik. Hazánkban évelő zsidócseresznyék termesztésével — legnagyobb felületen — a Kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet foglalkozik. A helyes módszerrel szárított dísznövények mindig jól exportálhatók. Exportra általában a száranként minimum 4 lampionos növények alkalmasak. Az utóbbi időben a Physalis franchetii mellett a Physalis alkekengi iránti kereslet is emelkedő tendenciát mutat. A Kertészeti Egyetem Kertészeti Főiskolai Karán több éve foglalkozunk az évelő Physalis taxonok alkalmazhatóságának és felhasználhatóságának vizsgálatával és szelektálásával. Ennek alapján a kísérleti növényeken morfológiai, fenológiai és szaporodásbiológiai megfigyeléseket végzünk. Ebben a dolgozatban az eddigi pozitív eredmények szerint szelektált növények díszítőértékét meghatározó csésze és bogyótermés szerveződésével kapcsolatos eredményeket foglaljuk össze. KÍSÉRLETI ANYAG ÉS MÓDSZER A kísérleteket a Kertészeti Főiskolai Kar botanikus kertjében 1976-tól folyamatosan állítjuk be. Egy-egy állományt két évig tartottunk fenn és ez alatt figyeltük meg. A kísérlet anyaga évelő zsidócseresznyefajok és fajon belüli taxonok, amelyekhez hazai begyűjtés és nemzetközi magcsere útján jutottunk.