Magyar Gyümölcs, 1946 (1. évfolyam, 1-2. szám)
1946 / 1. szám
A mezőgazdasági érdekképviselet és a bor- és gyümölcstermelés Írta : LÁZÁR MIKLÓS A négy kormánypárt mezőgazdasági szakemberei most vitatják meg a földművelésügyi minisztérium agrárérdekképviseleti törvényjavaslatának tervezetét. Helyes és demokratikus politika, mielőtt a nemzetgyűlés bizottságai és a Ház elé kerülne a messzekiható jelentőségű javaslat, előbb a pártok hozzáértő kiküldöttei tisztázzák az alapelveket és egymás meggyőzésével igyekeznek becsületes egyezséget kötni az ősi és nemzeti termelési ágak, a mezőgazdaság sokmillió dolgozóinak érdekében. A Szőlősgazdák és Gyümölcstermelők Országos Egyesülete hónapok óta foglalkozik a mezőgazdasági érdekképviselet kérdésével. Alaposan és részletesen tanulmányoztuk a földművelésügyi kormány törvényjavaslatát. Megvitatta elnöki tanácsunk, amelyben mind a négy politikai párt képviselői, a Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetsége, a Parasztszövetség és a Szövetkezeti Központok megszemélyesítői, továbbá az ország legjobb gyakorlati és elméleti szakférfiai foglalnak helyet; napirendjére tűztük legutóbbi közgyűlésünknek is, ahol a bor- és gyümölcstermelő vidékek gazdatársadalma mondta el a javaslatról józan és elfogulatlan véleményét. A szőlősgazdák és gyümölcstermelők választott és hivatott követeinek felfogását tömören a következőkben reasummázom: 1. A független, általános mezőgazdasági érdekképviselet mielőbbi megalakulását múlhatatlanul szükségesnek tartják. 2. A szőlőművelés és a gyümölcstermelés azonban nem szakosztályt kíván az általános mezőgazdasági érdekképviseletben, hanem régi, kipróbált, független és a demokrácia erős és tiszta alapzatára felépített egyesületében kívánja érdekvédelmi szervét megőrizni. Nem hisszük, hogy a közélet bármely fórumán vitássá lehetne a borgazdaság, a szőlő- és gyümölcstermelés dolgozóinak ez a természetes, jogos és egyhangú, más mezőgazdasági ágak érdekeit nem érintő állásfoglalása.T’ztán elegendő is, ha álláspontunk teljes megvilága két, egyébként közismert tényre emlékezi egyik: ahogyan a Kereskedelmi és Iparkamara — amely a kereskedelemnek és iparnak általános és törvényes érdekképviselete, — úgy a kereskedőknek, szint a gyáriparosoknak külön érdekképviseletei vannak, (a GyOSz, KOGSz, stb.) ugyanúgy egzisztenciálisan szükségesnek vallja százezer meg százezer bor- és gyümölcstermelő, hogy a maga létérdekeit saját, független, szakszerű, bevált, ismert és elismert érdekképviseletére bízza. Ez pedig ma nem is partikuláris érdek, hanem elsőrendűn országos érdek, nemcsak azért, mert a két termelési ág közvetlenül és közvetve legalább másfélmillió magyarnak ad kenyeret, hanem azért is, mert borunk és gyümölcsünk mezőgazdasági termésünk aranyértékei, legnemesebb valutái, mezőgazdasági exportunk, így tehát az újjáépítés és talpraállás döntő tényezői. A másik: az Országos Mezőgazdasági Kamara — az elmúlt idők törvénnyel létesített általános mezőgazdasági érdekképviselete — alig foglalkozott valaha is a szőlő- és gyümölcstermelés kérdéseivel, mert gondozásukat és védelmüket a legjobb kezekben látta részben a Magyar Szőlősgazdák, részben a Gyümölcstermelők Egyesületében. De ugyanígy felismerte két független, harcos, maradandó eredményekre visszatekintő érdekképviseletnek nőttön növő jelentőségét a földművelésügyi kormányzat is, amely nemcsak, hogy elismerte és kezdeményezéseiket meg is valósította, hanem szakkérdésekben sohasem döntött meghallgatásuk nélkül és számos igazgatási feladatot is bízott rájuk. Bízvást elmondhatjuk, hogy a szőlősgazdák és a gyümölcstermelők szabad társuláson alapuló érdekképviselete példátódó módon biztosította a reábízott nemzeti termelési ágak fejlődését és virágzását. Az eliramlott negyedszázad alatt demokratikus, a nagy tömegek boldogulásáért repeső gazdaságpolitikája szemben állott az elmúlt rendszer váltakozó kormányaival. Eltökélten, a mögötte álló dolgozó tömegek együttérzésére támaszkodva harcolt a kartellek ellen a védőszerek és eszközök árleszállításáért, a termelés jövedelmezőségéért és magasabb, exportképes színvonalra emeléséért, a borfogyasztást sorvasztó igazságtalan adók eltörléséért. Az értékesítés megoldására gazdaérdekeket megvédő, vihart álló intézményeket hívott életre, amelyek jelentőségükben megnövekedve még szélesebb munkaprogrammal folytatják hivatásukat, így a Magyar Szőlősgazdák Országos Borértékesítő Szövetkezetét (MASzOBSz), amely országszerte kiépített pincehálózatával egyrészt biztosíték minden árletörő tevékenységgel szemben, másrészt pedig a védőszerellátás szervezése és kiosztása terén is felbecsülhetetlen szolgálatot tesz. A MEGA, a Hegyvidéki Bortermelők Szövetkezete arra hivatott, hogy minőségi boraink hírét-nevét, becsületét megőrizze a határokon innen és a határokon túl; a Hegyközségek és Szőlősgazdák Országos Szövetkezete (HESzOSz) a termelőket védőszerekkel, anyagokkal, gépekkel látja el. Hazánk mezőgazdasági struktúrájának megváltozásával ezen intézmények nélkül aligha kezdhetne reményteljes gazdálkodáshoz a tőkeszegény, hitelképtelen, felszereletlen kistermelő, törpebirtokos, vagy újgazda... És végül szabadjon hivatkoznunk arra, hogy éppen a legutóbbi napokban a bor- és gyümölcstermelés érdekképviselete szerezte meg és biztosította a bor- és gyümölcstermelés dolgozói számára az első komoly agrárhitelt, amely lehetővé teszi, hogy az időjárás viszontagságai folytán már-már pusztulni látszó szőlővidékeket és gyümölcsösöket megmenthessük. hernyók, miután kellőképpen kifejlődtek, bebábozódásra alkalmas helyet keresnek maguknak. Ezért gyümölcsfáink törzsére vállmagasságban szalmából font kötelet, vagy hullámpapírt, természetesen a hullámos részével befelé, vagy közönséges újságpapírt kötünk fel, mesterséges búvóhelyet készítve a bábozódni készülő hernyóknak. Ezeket az öveket pár nap múlva megnézzük és elpusztítjuk belőlük a hernyókat, vagy ha bőven van anyagunk, mindenestől a tűzbe dobjuk. Igen fontos védelem az almamoly további kártételével szemben a lehullott férges gyümölcsnek a naponkénti összegyűjtése. Hogy az almamoly hernyója kifejlődjék, legalább 4—5 drb gyümölcsöt kell elpusztítania. Amint az első gyümölcs lehull a fáról, a hernyó kimászik belőle s a törzsön ismét felmászik s egy újabb almába igyekszik bejutni. Ez a művelet addig folyik, amíg az állat ki nem fejlődne. Ha tehát a lehullott férges gyümölcsöt naponként fölszedjük és mélyen elássuk, vagy állatokkal megetetjük, minden hernyó elpusztításával 4—5 gyümölcsöt mentünk meg. Ezt a munkát gyerekek is könnyen, játszva elvégezhetik. Megkezdhetjük a gyümölcsök zacskózását is, ha redelkezésünkre áll gyümölcsvédő zacskó. Bezacskózás előtt azonban végezzük el a ritkítást és a permetezést és csak ezután zacskózzunk. Őszibarackfáinkon folytassuk a hajtásválogatást. Ugyancsak megismételjük a szilvafáink levelein fellépő narancssárga színű foltok (Polistygma* rubrum) ellen a 1 2 %-os bordós lével való permetezést. gyümölcsöt, zöldséget, főzeléket LEGJOBBAN ÉRTÉKESÍT MAGYAR MEZŐGAZDÁK SZÖVETKEZETE BUDAPEST—NAGYVÁSÁRTELEP 303—304 BUDAPEST, V., ALKOTMÁNY UTCA 29. TELEFON: 121—640