Kertészeti szemle 1931 - 3. évfolyam
1931-01-10 / 1. szám
2 ANGYAL DEZSŐ .Amerikába volt kiküldve és amikor Oregon több gyümölcsfarmján is dolgozott, az ottani termesztők már akkor kísérleteztek olyan irányban, hogy a Bosc kobakkörte tartósságát miképpen lehetne annyira fokozni, hogy azt karácsony táján hozhassák a piacra, vagyis akkor, amikor ez a körte Európában már elfogyott. Úgy látszik, kísérleteikkel már annyira előre haladtak, hogy elérkezettnek vélték az időt, hogy földrészünket ezzel a körtével meglepetésben részesítsék. És ez jórészben sikerült is nekik. Ennek ellenére is, nem hisszük, hogy az oregoni termesztők ezt a legújabb vállalkozásukat kiszélesítenék. Mert minden felbontott ládában több-kevesebb túlérett, az épeket is megnedvesítő és ennek folytán romlásra késztető példány volt található. Ebből tehát jogosan lehet arra következtetni, hogy eltartási kísérleteiket még nem zárhatják le. De az már látszik, hogy karácsony helyett november hónapban eláraszthatják Európát ezzel a kívánatos körtével és akkor is megtalálják számításukat, figyelembe véve a magas , kilogrammonként 4 pengős árakat. Mert fel kell azt is tételeznünk, hogy novemberben kisebb lesz a romlási százalék. El kell készülve lennünk azonban arra is, hogy európai kollégáik talán észbe kapnak és ennek a mindenkor keresett körtének egy részét hűtőházba rakva, ugyancsak karácsony felé hozzák majd piacra és ezzel az oregoniak egyeduralmát veszély fenyegetheti, esetleg vállalkozásuk nagy csalódással is járhat. De hát nem azért yankee a yankee, hogyha néha csalódik is, azonnal új lehetőségek után ne kutasson. Ha már egyszer a jég meg van tene, szerzett tapasztalataira támaszkodik és el lehetünk készülve arra is, hogy egy szép napon tartós téli körtével árasztja el Európát, mert azok kemények és így jól szállíthatók. Az amerikaiaknak ebből a legújabb vállalkozásából két irányban is tanulságot meríthetünk. Az első az, hogyha e téren sokat késlekedünk, az amerikaiak elhódíthatják előlünk a most még kínálkozó hazai és külföldi piacokat az ő tömegkörtéikkel éppen úgy, amint teszik ezt az almával. Hiszen jelenleg is Déltirol hozza az őszi és téli csemegekörtét hozzánk. Tehát még saját szükségletünk sincs fedezve, nem hogy kivitelre gondolhatnánk. A másik tanulság pedig az, hogy a tömeges ültetéssel párhuzamosan nekünk is kísérleteket kellene folytatnunk avégből, hogy az olyan kiváló késő őszi körték, mint a Bosc kobakkörtéje és hasonlók, miképpen lennének a rendes érési időn túl még néhány hétig eltarthatók. Ez természetesen a termesztők feladata, mert a kísérleteket már a fán kell megkezdeni olyanformán, hogy egy-egy fa termését a rendes időben szednék le, a másikét addig hagynák a fáján, ameddig csak lehet, egy harmadikról pedig három részben különkülön szednék a fa déli, északi, továbbá a keleti és nyugati részén levő gyümölcsöt. Ezt alkalmas gyümölcskamrákba rakva a felét