Kertészeti szemle 1937 - 9. évfolyam

1937. május / 5. szám

Gróf Széchenyi Károly illusztris és köztisz­teletben álló elnökünknek. Az ő lankadat­lan ügybuzgalma és önzetlen céltudatos fá­radságot nem ismerő munkája és közben­járása nélkül ezt az eredményt mi nem ér­hettük volna el sohasem. Alkalomszerű most az, hogy az egész egyesület nevében mélységesen hálás kö­szönetet mondjak elnökünknek és kérem őt továbbra is, hogy lelkes és nagyértékű tá­mogatásával segítsen bennünket a magyar kertészet több nagy problémáinak megoldá­sában. Illusztris elnökünk munkásságát igazán csak akkor tudjuk lényegében értékelni, ha rámutatok azokra az értékekre, amelye­ket egy állandó kiállítások céljaira létesí­tett csarnok jelent, az egész magyar ker­tészetnek, kihangsúlyozottan a magyar kis kertészek ügyének. Meggyőződésem az, hogy a holland, bel­ga, angol, német és francia virágzó kerté­szeti kultúrát, nagymértékben segítették elő az illető országokban már évtizedekkel eze­lőtt kiépített kiállítási csarnokok és terü­letek. Ezek az építmények lehetővé tették a kertésztársadalom valamennyi rétegei számára a sűrűbb kapcsolatok és érintke­zések hálózatának kifejlesztését. Ez a kö­rülmény, a közös kertészeti szellem és élet alapja lett, így érthetjük meg az említett országok kertésztársadalmait összefogó egy­séges szellemet, hivatásöntudatot, de nem kis mértékben a józan üzleti és kereskedel­mi szellemet is. Az állandó kiállítások ösztönözték a ker­tészeti minőségi termesztést és a termesz­tés eredményeinek felfelé emelkedő vonalát. Mindezek alkották iskola példáját a mo­dern kertészkedésnek, amelyet a külföld mintául vett és utánzott. A kiváló kertész­kedő államok természetesen nemcsak az idegen szakkörök figyelmét vonták ma­gukra, hanem magukhoz kapcsolták a kül­földi kereskedelmi érdekeltségek sorait is. Következmény tehát az lett, hogy jólét és magasabb életszínvonal jutott osztályrészül a nyugati kertészkedő népeknek. Ezek a tények lebegtek szemünk előtt akkor, ami­dőn a jobbsorsra érdemes és a sok kitűnő tulajdonsággal megáldott magyar kerté­szek sorsán változtatni akarunk. Ismerjük a magyar kertészet jeles voná­sait, azonban mégis szomorúan kell látnunk, hogy sok súlyos gonddal és nehéz akadá­lyokkal kell harcolniok. A magyar állandó kiállítási csarnok léte­sítésével teljes bizonyossággal mondhatjuk, hogy sorsuk jobbrafordítása felé jelentős nagy lépést tettünk. A magyar kertészek józansága és érdekeik helyes mérlegelésén múlik már most az, hogy felismerjék a ki­állítási csarnok nagy jelentőségét. Tisztelt Közgyűlés ! Az egyesület nevében tisztelettel javas­lom, hogy hálánk, tiszteletünk és nagyra­becsülésünk jeléül, a mai közgyűlési jegy­zőkönyvünkben örökítsük meg nevét azok­nak, akik az egyesületet az állandó kiállí­tási csarnok felépítéséhez hozzásegítették Első helyen és mély hálával kell megem­lékeznem pusztaszentgyörgyi és tetétleni Dr. Darányi Kálmán őexcellenciájáról, aki úgy is mint földművelési miniszter, de úgy is mint magyar miniszterelnök, kérésünk előterjesztésének első percétől kezdve, a legnagyobb megértéssel és szeretettel ka­rolta fel ügyünket. Az ő személyes közben­járásának köszönhető, hogy a társminiszté­riumok 100—100.000 pengővel járultak hozzá a csarnok felépítéséhez. Igaz, nagy hálával tartozunk Bornemisza Géza kereskedelmi és iparügyi miniszter úr önagyméltóságának, aki páratlan lelkese­déssel állt a nemes ügy mellé és az ő sze­mélyes elnöklete mellett tartott sorozatos értekezleteken vált valóra az értékes gon­dolat. Őexcellenciájának intézkedésére az iparügyi minisztérium magasépítészeti osz­tálya készítette el a kivitelre alkalmas épí­tési terveket is. Nagy megértést tanúsított ügyünk iránt Hóman Bálint vallás és közoktatási és Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter őnagy­méltósága is. Budapest székesfőváros polgármestere, Szendy Károly őméltósága is páratlan ál­dozatkészséggel támogatta kérelmünket és 100.000 Pengő hozzájárulást és terület áten­gedését javasolta Budapest törvényható­sági közgyűlésén. Mély hálával kell megemlékeznünk azok­ról a magas funkcionáriusokról is, akiknek lelkes és fáradságot nem ismerő munkája véglegesen kialakította és tető alá hozta a csarnoképítés nagyjelentőségű tervét. A magyar kertészek jótevőinek és támo­gatóinak névsora a következő: Marschall Ferenc földművelésügyi állam­titkár, Báró Kruchina Károly iparügyi mi­nisztériumi osztályfőnök, Dorner Aurél pénzügyminisztériumi osztályfőnök: Dr. Czvetkovits Ferenc földművelésügyi minisz­teri osztályfőnök: Tárczai Felicides Román kultuszminisztériumi osztályfőnök: Dr. La­motte Károly Budapest székesfőváros alpol­gármestere; Csemez Károly a földművelés­ügyi minisztérium kertészeti osztályának vezetője; Király Kálmán székesfővárosi ta­nácsnok, vitéz Gyulai Tibor a kereskede­lem és iparkamara vezér titkára; Dr. Will­helm Károly ügyvéd és végül a kereske­delmi és iparkamarának, a tennisz szövet­ségnek, az iparügyi minisztérium magas­építészeti osztályának, a főváros út- és csa­tornaépítési osztályának és az országos ma­gyar kertészeti egyesület vezetőségi tagjai."

Next