Kertészeti szemle 1938 - 10. évfolyam
1938. január / 1. szám
vörös virágokkal, melyet tévesen Soulangeana nigrának is neveznek, valamint a var. gracilis kort. keskenyebb szirmokkal. Az ezután felsorolandó fajok mármind lombfakadás után, teljesen kifejlődött lombozat mellett virágoznak. M. acuminata L. Hazája Északamerika. Nagy, 20—25 m. magas fává fejlődik, fiatal korában gúla alakú, később terebélyes koronát alkot, levelei nagyok, 25 cm. hosszúak, 12—15 cm. szélesek; májusban megjelenő virágai zöldessárga színükkel nem igen tűnnek ki a lombozatból. A M. acuminatát nem is a virágja, hanem inkább sűrű, sötétzöld lombozata teszi egyik legszebb díszfává, amely megérdemelné, hogy nagyobb kertekben és parkokban sokkal gyakrabban lenne ültetve. Emellett gyorsnövésű, igénytelen és teljesen télálló. Nyáron még cseresznyepiros, uborkaalakú gyümölcsei is díszítik, miért is hazájában, Amerikában az angolok uborkafának, Cucumber-treenek hívják. M. cordata Mchx. Az előbbihez minden tekintetben nagyon hasonlít, csak mindenben kisebb méretű, levelei alul kissé molyhosak, virágai sárgák. Több szerző csak a M. acuminata subspeciesének tekinti. M. hypoleuca Lieb. et Zucc. (obovata Thunb.) Hazája Kína és Japán. Gyorsnövésű magas fa, terebélyes koronával. Levelei igen nagyok, 25 cm. hosszúak, 15 cm. szélesek, alul kékesfehérek. Május-júniusban virágzik, nagy, lapos csésze alakú virágai 15—20 cm. átmérőjűek, fehérek, némi krémsárga árnyalattal, melyeknek közepén bíborpiros koszorút képeznek a nagyszámú porzók. Nyáron és ősszel díszítik nagy, 15 cm. hosszú uborkaszerű gyümölcsei, melyek élénkpirosak. Ezen faj Japánban erdészeti szempontból is fontossággal bír, mert fáját különféle műszaki célokra használják, különösen a japán lakkozott díszműáruk ennek fájából készülnek. M. tripetala L. (umbrella Lam.) Hazája Északamerika. 10—15 m. magas fává fejlődik, mely azonban többnyire nem képez egyenes törzset, hanem már a gyökértől kezdve több ágra oszlik, levelei igen nagyok, 40—50 cm. hosszúak, 15—20 cm. szélesek, alsó végükön ékalakúak, az ágak csúcsán ernyőszerűen szétterülnek és ezen ernyő közepén júniusban jelennek meg a nagy, fehér, liliomalakú virágok, melyek erős, azonban nem kellemes illatúak. Ezen fajnak is viszét képezik ősszel nagy, élénkpiros termései. M. macrophylla Mcix: Északamerika. Középmagas fa. Az összes Magnóliák között ennek vannak legnagyobb levelei, fiatal tőhajtásokon elérik a 70 cm. hosszúságot 30 cm. szélesség mellett. Virágai ennek megfelelő nagyok, 25 cm. átmérővel, fehérek, a szirmok belső felén egy piros folttal. M. parviflora Lieb. et Zucc. Japánból. Inkább szétterülő nagy bokor, vagy kisebb fa, levelei tojásdadak, 15 cm. hosszúak. Éppen nem szolgált a parviflora apróvirágú névre, mert 10 cm. átmérőjű virágaival egyike a legszebb Magnóliáknak. Virágai csészealakúak, a szétterülő széles szirmok hófehérek, a középen kiemelkedő zöld bibét sűrű koszorúban övezik a nagyszámú élénkpiros porzók. Virágzási ideje hosszan tart, május végétől július végéig, bár a fővirágzás ideje júniusban van. M. glauca L. Hazája Északamerika mocsaras erdeiben van. Többnyire ma Magnolia parviflora, Kulkay felvétele.