Kezilabdázás, 1981 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1981-01-01 / 1. szám

KÉZILABDÁZÁS elmondta, az új szabályok tömörebben, világosabban és egyértelműbben fogalmaznak olyan ese­tekben is, amikor az eddig használt szabályok nem változtak meg. Ennyi bevezető után pedig tekintsük át az új szabályokat. A játéktérrel foglalkozó első szabály elhagyja az eddig engedélyezett kisebb, illetve nagyobb méreteket, csak negyvenszer húsz méteres játéktér alkalmas mérkőzésre. A biztonsági zóna létesítése az eddigi kívánatossal szemben,mint szükséges kellék vonult be a szabályba. Új fogalommal ismerkedhettünk meg ugyanebből a szabályból, a kapus határvonal kitételével. /A vonal eddig is létezett, eddig közelíthette meg a kapus büntetődobásnál a dobó játékost, csak a neve volt helységenként változó./ Lényeges módosítás a játékidő új meghatározása. Nincs különbség női és férfi csapatok játékideje között. A felnőtt csapatok kétszer harminc percet játszanak. Nem intézkedik vi­szont a szabály az alacsonyabb évjáratú csapatok mérkőzéseinek játékidejére, ezekről minden szinten a vonatkozó versenykiírás intézkedik. A nyilvános időmérő berendezés használata csak abban az esetben engedélyezett, ha azt a versenybírói asztaltól tudják működtetni. Amennyi­ben az időmérő tevékenységével kapcsolatban viták merülnek fel, minden esetben az elsőnek nevezett játékvezető dönt a játékidő tekintetében. Szintén kötelezővé vált a játékidő megállí­tásakor az eddig ajánlott három rövid sípszó akusztikai jelzésként. A játékosokkal foglalkozó negyedik szabály legfontosabb változása az, hogy az eddigi gyakorlattal ellentétben, minden esetben meg kell jelölni egy kapust, még akkor is, ha a csapat a megengedett minimális létszámmal, öt fővel kezdi a mérkőzést. A cserepadon helyet foglaló négy hivatalos személy közül egyet ki kell jelölni csapatfelelősnek - ő írja alá a jegyzőkönyvet, mint csapatvezető - és csak ő jogosult a versenybizottsággal tárgyalni. Ha játékra jogosulatlan játékos lép a játéktérre, a játékból ki kell zárni és a csapat ellen szabaddobást kell ítélni. A csapatot kiegészítő játékos a cserehelyről csak a játékvezető engedélyével léphet a pályára. Változott a szabálytalan csere büntetése is. Már az első szabálytalan csere esetén is kettő percre ki kell állítani a cserét elkövető játékost. /A csere további büntetése, tehát a szabaddobás változatlan, ezt azonban csak akkor kell í­­télni, ha a vétlen csapat részéről nem áll fenn gólhelyzet lehetősége./ A kapusra vonatkozó szabályok annyiban változtak, hogy nemcsak a mezőny felé tartó labdát, de a kapuelőtéren belül fekvő labdát sem érintheti lábbal. Büntetődobás hárításakor nem lépheti át a kapus - határvonalat,mindaddig, amíg a dobó játékos kezét el nem hagyja a labda, de ha egyik lába a vonal mögött a talajon van, testének bármely részével átlendülhet a vonal felett. Megszűnt a különbség a kidobás és a kijátszás között, ha a labda a játék fo­lyamán a kapu előtérbe jut, azt a kapusnak kidobással kell ismét játékba hozni. Új értelmezést kapott a fogáshiba is. Gyakorlatilag nagyon kevésre redukálódott azon esetek száma, amelyeket, mint kettős érintést kell büntetni. A fogáshiba új megfogalmazása, ha a labda elfogásának, vagy megállításának kísérleténél nem sikerül megszerezni a labdát. Új megfogalmazásban jelentkezik a passzív játék is. Nem szabad a labdát a saját csapat bir­tokában tartani a támadási akciók felismerhetősége nélkül, illetve a kapuralövési kísérletek elmulasztásával. Néhány olyan ponttal bővült az ellenféllel szembeni magatartás szabálya, amelyeket túlnyomórészt eddig is alkalmaztunk, de most pontosítva jelenik meg, így nem szabad az ellen­felet labdával veszélyeztetni, vagy veszélyes cselként a labdát az ellenfélbe vezetni. Nem szabad a kapust veszélyeztetni. Az ellenféllel szemben elkövetett durva szabálytalanságért .

Next