Kincses Kalendárium, 1955
Lapozgatás dédapáink "Kincses" kalendáriumában
Lapozgatás dédapáink ,,ЭС1пеNo&.“ kalendárium által Csaknem 300 oldalas, vastag könyvben tallózgatunk: ,,egy folyamata a Honi Vezérnek, melly már érdemes kötetté válva jelenik meg a t. ez. közönség előtt”. A mi Kincses Kalendáriumunk egyik őse ez a Honi Vezér, a „közhasznú gazdasági, házi s tiszti kalendárium az 1838-dik két esztendőre.” Dédapáink forgatták valaha ezt a kalendáriumot, amely akkor okította őket, amikor Petőfi Sándor még alig volt 15 éves, Kossuth Lajos meg java legénykorát élte. Bizony ez régen volt. Ódon és furcsa világ hangja zsibong a sárguló lapokon. Aki belemélyed a, olvasásba, felkapja, s a múltba röpíti képzelete, leteszi a tiszta szobában, s önfeledten odatelepszik déd- vagy ükapja mellé a kemencepadkára... A nagy esemény ... S ebből az álomképből nincs szabadulás egyhamar, — máris kétkedve, fejét ingatva olvassa a kalendárium tudósítását, hogy „1837-dik évi September 21-kén létetett a czimképen lerajzolt búvárharanggal az első próba, a budai részen, hol temérdek nép gyűlvén össze az álgyúval adott jelre. . . 11 óra után lebocsátatván a harang, Wallstein János főépítészi igazgatósági tag, Asbóth Sándor, az angol búvár Dewar György és Thomek Lajos szállottak le, a körülállóktól búcsút vévén.” Ne kísérjük tovább a búvárharang utasait a Duna mélyére, elég annyi, hogy kisvártatva szerencsésen visszatértek onnét,— volt mit ámulniok a parti népeknek! De lássuk csak, milyen tanácsokkal gazdagítja olvasóit a kalendárium januárius hónapban, melynek vagyon 31 napja. . . Tudtul adatik, hogy januárius a farsangnak kezdete, valamint a menyegzőnek is. Időszerű a fák között felásni a földet, petrezselymet vetni, s a tormát s zsellért kiszedni a földből. Most kell spenótát, turbolyát vetni, meg pasztinákot, sárgarépát, de csak úgy, ha nem fagy. A nyúl ilyenkor sok kárt teszen. A sasok öldökölnek az erdőn, a keresztorrú madarak kotlanak, a macskák párzanak. Fonás s tollfosztás ideje vagyon. Most gondoskodj épületfáról is. Januáriusba esendenek a nevezetes vásárok, éspedig: a debreczeni, bajmóczi, győri, nyíregyházai vásárok. .. Minden hónapra száz s száz jótanács. Februáriusban bár ha szép idők járnak, úgy is gazdálkodjál a takarmánnyal! Mártiusban fias s vonómarháidat jól kell tartani. Birkákat hajtsd ki a száraz legelőre. Tavaszi búzát s rozsot most vess! Áprilisban kövér búzavetést sarlózni. Szőlőkben karózni, kötözni. A hangyákat eltávozni a fákról. Májusban a lúd először kopasztatik. A méhekre főként eső után s reggel vigyázni kell. Cserebogarat szedni s megölni kell. Sajt, túró s vaj készíttetik. A juhokat naponkint háromszor fejik. Most van saláta, zöld borsó nagy sokasága. ■Júniusban a tehénnek reggelente zöld füvet adj. Foglalatoskodj a kertben. A kérődzőknek gyakorta sót adj. Minden héten friss salátát vess. Boros pincék ablakait dugd be szalmával. Aratásra készül most a jó gazda. Júliusban van második kapálás a szöllőkben. Lovakat gyakran kell úsztatni. Sertést most jó víz körül legeltetni. Csikókat s borjúkat elszoktass. A jó mezei gazda gabonát hord, csépel és nyomtat. Augusztusban a tarló felszántatik, kerekrépával s muharral bévettetik. 3-ik szántásnak van ideje ősziek alá. Nagy számban árultatnak már a dinnyék. „Őszit porba, tavaszit sárba“ Szeptemberben fördésnek vége, őszi vetésnek kezdete. Őszit porba, tavaszit sárba, — mondja a’ paraszt. Sok munka a len s kenderrel. Elromlott vagy újonnan készített réteket szántani kell. Őszi búza után a rozs is elvettetik. Októberben az oskolai év kezdődik. Juhászok számolnak, s bőrök eladatnak. Aki késve vagyon, őszi vetéssel siessen s végezzen. Borszüretnek kezdete, burgonyaszedés, kukoricatörés s szárvágásnak fő ideje. Sovány réteket trágyázni kell. Téli takarmányról gondoskodás legyen. 176