Kincses Kalendárium, 1955
Horváth József: Pipaszó mellett a Gazdakörben
körbe. Régente kellett, — akkor ihatott potyán a díszelnök, — aki mindig egy ügyvéd vagy egy nagygazda volt — s csakis akkor láttuk, ha avatás volt, napig választáskor is. S hogy Gábor bácsi ne felejtse szavát, elmondjuk azt is, hogy a kulákok megpróbáltak beférkőzni a gazdakörbe. Eleinte be-bejártak vagy tizenöten, Z. Bereczky Sándor 100 holdas, Nagy Ferenc 50 holdas, Bérczi Sándor 143 holdas nagygazdák és mások is mindig egy csomóba telepedtek le. Magukközt sziszegtek örökké, ki tudja, mit ? Akkor aztán megsokallta a tagság, s átsüvített a termen a közakarat, a felszólítás: „A gazdakör pedig a mienk, s nem azoké, akiknél egykor cselédek voltunk...” Egy szó nélkül elkotródott a tizenöt kulák, s kettő kivételével becsületes parasztember nem követte őket, így tisztult meg a békési gazdakör, mindjárt az alakulás idején. Nagy Gábor bácsi így folytatja aztán: — A gazdák szeretnének vacsorát rendezni néhanapján. Makra Lajos is azt mondja, olyankor eljönne a felesége is, s majd megtudná, mi a jó a gazdakörben. . . Még azt is elmondom, hogy sok olyan gazda jár el ide naponta, akik esztendők óta nem politizáltak, s nem moccantak a tanyájukról sehova. Ilyenfajta ember Szűcs Ferenc is. Kint lakik a törzsökösi határrészen, s az messze is van, de még valahogyan mindig távoltartolta magát a politikától. A gazdakörben azonban gyakori vendég. Akárcsak Konczos János, a békési községi tanács elnöke. A minap összetalálkoztak, s azt mondja Szűcs Ferenc az elnöknek : — Én még nem voltam bent a tanácsházán, nem szeretem a hivatalokat, de jó, hogy itt találkozunk, elnök elvtárs. Szeretném megbeszélni magával a Hateles dűlő megjavítását. S először történt, hogy a község első emberével végre jól kibeszélhette magát. De így vannak ezzel mások is. S a békési vezető embereit példája követni való. Jól teszik, ha gyakran forgolódnak a gazdakörben, így jobban össze tudnak forrni a parasztsággal, megismerhetik egymást. Sok közügyet megbeszélhetnek és sok egyéni gondot jóra fordíthatnak. A gazdakör is fontos színtere lett a falu politikai életének, s ha vannak, akik ma még nem mennek el szívesen a tanácsházára, jó bizony elébük menni a gazdakörbe. A békési gazdakörben minden hónapban „kérdezz-felelek” estét is tartanak. Ezeken a beszélgetéseken alakul ki a gazdakör havi programmja is , kiki elmondja, mit szeretne tenni, milyen előadást kíván hallani. Nemrégiben például a gazdák arra kérték Bereczki Béla pedagógust, tartson előadást a szívről és a vérkeringésről. . . A széksorok megtelnek jóízűen beszélgetőkkel. Dobi László, Fekete Lajos, Szász Gábor, Gyuha János és a többiek kifogyhatatlanok a szóból. Ki tudja, mi mindent meg nem vitattak itt! Azt, hogy mit ír a Szabad Föld, s azt, hogy egy némelyik békési utcán olykor elfelejtik kigyújtani a villanyt éjszakára. S hogy az efféle bajokat most már a népfront kezére kell adni, majd ott intézkednek.. Megesik aztán, hogy betéved valaki, aki a pohár mélyére nézett az imént. Észreveszi Nagy Gábor bácsi, tüstént mellette terem és hazafelé indítja. Nem esik sok szóbeszéd ilyenkor, az ittas vendég máris fordul: — Jól van, megyek már, tudom én, mi a rend. . . így élnek, szórakoznak, művelődnek a békési gazdakörben az emberek. Dicsérik is érte a kormányt, hogy megnyitotta nekik a gazdakört. Csak még az a baj, hogy egy gazdakör kevés ebben a hatalmas községben. Még négy is kevés lenne. Hanem idővel majd szaporodnak. S a parasztok nagyobb öntudattal, szilárdabb bizalommal, eredményesebb termeléssel válaszolnak a gondoskodásra. Horváth József