Kincses Kalendárium, 1957
2 JANUÁR VESZEDELMEI A mi éghajlatunk alatt rendszerint január a leghidegebb hónap. Ilyenkor a hőmérséklet nem ritkán—25,—30 fokig sülylyed, sőt kivételesen az Alföldön a —30, 32 fokot is elérheti. A vetéseket e hónapban többnyire hótakaró védi az erős fagyoktól. Néha azonban a kemény hideg a hótakaró előtt érkezik, vagy a szél elfújja a a havat a földekről. Ilyenkor az őszi vetés ki van téve a kifagyás veszélyének. De sokféle veszedelmet rejt magában a túl vastag hótakaró is. Alatta a növény fény hiányában kipállik, vagy pedig levegő hiányában megfullad, különösen, ha a hótakaró tetején vagy alján jégkéreg képződik. A vastag és tartós hótakaró alatt képződő hópenész is a vetés pusztulását okozhatja. A túl vastag hótakaró könnyen belvizeket és árvizeket is okozhat, főleg ha az olvadás gyors és a talaj mélyen befagyott s az olvadó hólét nem tudja magába szívni. A tél sokféle veszedelmével szemben nem állunk tehetetlenül. A hó alatti károsodás és a száraz hidegben bekövetkező kifagyás ellen fagyálló és télálló fajták megválasztásával védekezhetünk legjobban. Korai vetéssel és foszforkáli műtrágyával is fokozhatjuk a növények ellenállóságát. A hótakaró tetején képződött jégpáncélt állatokkal törelhetjük meg a havat hófogó kerítésekkel, sövényekkel, rőzsével vagy egyéb anyagokkal, hóekékkel vont hósáncokkal és szélvédő fásítással foghatjuk meg. Jól elvégzett őszi mélyszántással, lejtőkön a lejtővel keresztbe való szántással, vagy sáncbarázdákkal megfoghatjuk az olvadó hólevet s azt a talaj mélyebb rétegeiben tárolhatjuk. Ezzel nemcsak az árvízveszélyt csökkentjük, hanem egyben a nyári aszály ellen is védekezünk.