Kincses Kalendárium, 1975
Mesék és tények a cigányok származásáról
Mesék és tények a cigányok származásáról Nincs még egy nép a világon, amelynek származásáról annyi legenda született volna, mint a cigányokéról. A tudomány irta már egyértelműen Indiát tartja származási helyüknek, de évszázadokon keresztül a legváltozatosabb föltevések keringtek róluk. Volt idő, amikor egyiptomiaknak tartották és nemcsak tartották, nevezték is a cigányokat. Angolul máig „gipsy” a nevük, az „egypsien” egyiptomi szóból származóan. Orosz területen jegyeztek föl egy mesét, amely szerint eredetüket az egyiptomi fáraók hadseregéig lehet visszavezetni. Amikor ugyanis Mózes zsidó népe száraz lábbal átkelt a Vörös-tengeren, a fáraó serege fölött összecsaptak a hullámok, és az egész had halálát lelte a tengerben. Egyetlen fiatal pár maradt életben, ők a cigányok Ádámja és Évája. Az egyiptomi eredet meséjének különben a magyar ..fáraó népe” kifejezésben is fönnmaradt az emléke. Az egyházias gondolkodás századaiban elterjedtek a bibliai származtatás nézetei is. Hivatkoztak Ezékiel prófétára: „Szétszórom az egyiptomiakat a népek között”. De még inkább Mózes első könyvére: „És megbélyegző az úr Káint, hogy senki meg ne ölje, aki rátalál”. Káin dédunokája volt Lámekh, Lámekh pedig vett magának két feleséget: az egyiknek neve Háda (ADA), a másiknak neve Czilla (Csilla). És szüle Háda Jábál. Ez volt atyja a sátorban lakóknak és a barompásztoroknak. Az ő atyjafiának pedig Jubál vala neve: ez volt atyja minden lantosnak és síposnak. Czilla pedifil szülé Tubálkáint, mindenféle réz- és vasszerszámok kovácsolóját. A fölsorolt mesterségekben valóban könnyű fölismerni azokat, melyeket ősi cigányszakmáknak tarthatunk. Maguknak a cigányoknak nincs egységes eredetmondájuk, nincsenek folyamatos történelmi hagyományaik származásukról. Amit ittott följegyeztek tudós kutatók, az vagy a róluk már kialakult vélemény újramondása vagy a meseteremtő képzelet művei. Jean-Pault Clébert Párizsban megjelent könyvében idézi Kako Chaudi (Sódi) idős cigányember elbeszélését. Eszerint Noé fia, Kaamo (Khám) gúnyolta részeg atyját, ezért üldözték őt, különösen Jáfet. Tubaio (Tubáikém) föltalálta bronz- és vaskészítést. Utódai ela szaporodván, föllázadtak rabszolgasorsukból és elfoglalták Kaldit (Kaldeát). Mikor ez az ország kicsi lett nekik, vezetőik elhatározták, hogy kétfelé válnak, a nép egyik része elindul keletnek. De megjósolták, hogy a leszármazottak egy napon majd találkoznak. Akik kelet felé indultak, azok vitték a bárkát, a szent könyveket, a nyelvet, a tudományt, a kovácsmesterséget. De ezek is kettészakadtak, egyik részük Indiába, a másik Egyiptomba ment. A Káldeában maradott a- 81