Kincskereső, 1979 (6. évfolyam, 1-9. szám)

1979-04-01 / 4. szám

11 A MA. Oé«t­ Tés HKtvIv « AZ U­\PAt·'TAVA.AMIK‚‚ft Kétí^fil^ Wtí:ZAU1T”íTTAK› A J J? MATtíí». M rtWlvA’ZUIí K T ti T •• ll:­ítSíTí·TT AHt'IV l^í‡} A FU\l S/kt H T UíTKWJí»/A,SAN A K^LtEraJVM AKKOftí н«t^Nl‚NOKA ^A21|..KA.S^ MíHALY víílt« i;?t nínTAM­iu^ ís MUNKAtK›·J›OTT A Ki'VK«»/í”EKT BKN /i­rt; wm muhai›é›jet› MElYNEK ELftKü i›*AZ›5ATf·JA hl-Jíl;íiEK FliRENf »'ei;s«d­.Al tamah viurf. ; rsARM;« 3!riY fc'v«ZÁZADON ÁT ,s2ftL›;ALTA » / A «J HT A i-TiASORLATt OKTATÁS, Ai K«»;oMl;NycsE68 TANÍTÁS ÜfiVér. A OS'Ri'TÉR KUIOITRSE UTÁN A T.3DOMAINEOTETEM 80 TAN.KUSKERTJE V''ETTE ÁT SZEREPET, Mr­„tE.,MrF A aijBINSZT AS'NAI.I.IO SZ. V Aist. rsKotA íJ I^AjÁiMiZi Ferisnc „Én megyek a füvészkertbe tanulni.. . Bement a füvészkertbe, az ott van mindjárt a kollégium mellett." A Kollégium füvész­­kertje volt, a természetrajz oktatását szol­gálta. A diákok kedvenc sétahelye. Ma: Déri tér. Nevét a Déri Múzeumról kapta. Móricz is szeretett itt tartózkodni, a mú­zeum dolgozóival beszélgetni. Halála évé­ben, 1942-ben is járt itt. „Mikor bent volt az iskola templomában, nagyon jól érezte magát, az oratóriumnak a nevét is szerette, olyan imádságosan hang­zott neki: »oratórium«, s a rendkívül magas terem, a magas fapadokkal, melyekben min­den önérzete mellett is elveszett mint egy kesztyű s eszébe jutott, hogy ebben a terem­ben kiáltották ki 48-ban a függetlenséget, s ott ült fent Kossuth Lajos és onnan szóno­kolt bűvös hangon, ha azt a szónoklatot hallotta volna ...” Az oratórium most is várja a látogatókat, s Hatvani professzor sírkövén a betűket most is össze lehet rakosgatni, mint egykor Nyilas Mihály másodikos ginázista tette. Ha Debrecenben jött Móricz Zsigmond, mindig az Arany Bika Szálló volt a lakhe­lye. A hazatérő írót a 218-as szoba fogadta, Móricz szobája a legutóbbi átépítéskor ,,el­tűnt”, de márványtábla hirdeti egykori lá­togatásait. A Csokonai Színház 1930-ban mutatta be a Légy jó mindhalálig-ot az író jelenlété­ben. Az előadás után írt levelében fejti ki véleményét a mű keletkezéséről, mondani­valójáról. A Nagyerdő fái alatt sokszor talált Móricz Zsigmond felüdülést. Sokszor elfújta fáradtságát az erdő friss szele. Hazánk legszebb egyetemi épülete, a Kos­suth Lajos Tudományegyetem főépülete az erdő szélén van, szökőkutak társaságá­ban. 1932-ben nyitotta meg kapuit a hallgatók előtt. Az épület aulájában tartotta Móricz Zsigmond élete utolsó előadását 1942. auguszus 15-én, halála előtt 10 nappal. Az embert ekkor látták utoljára Debrecenben . . . Az író ma is él Nyilas Misi városában. Sűrű útjelzőtáblák vezetik el hozzá azokat .17 olvasókat, gyerekeket és fiatalokat, akik keresik az emberséget és a szépséget. Debrecen várja a 100 éves Móricz Zsigmond ifjú olvasóit. NAGY JÁNOS

Next