Kis Ujság, 1919. április (33. évfolyam, 79-80. szám)
1919-04-03 / 79. szám
^ ■» i7' Sr»rv. n XXXIII. évfolyam, 79. szám mm » 1919. * Csillart6|c^A^rlWÉ 3. B KIS Újság a Szerkesztőség és kiadóhivatal: Előfizetési árak: Budapest, IV., Sarkantyus utca 3. sz. Meglel«nik hétfő kivételével mindennap | g Az aranyborjú. Hatalmas, nagy bálványt döntött le a kormányzótanács. Az aranyborjú, amely istentelen förtelmekre csábított, megsemmisülten a porban hever. A vagyont már összezúzta az új rend, most összezúzta a fényűzést is. A kormányzótanács huszonötödik rendelete meghagyja, hogy mindenki, akinek darabonként kétezer koronánál többet érő aranytárgya, ékszere és drágaköve van, adja azt át a közvagyonnak. Amennyi erő, éppen annyi okosság és bölcs mértéktartás van ebben a rendeletben. Még a legsötétebb fekete se mondhatja, hogy ez a rendelkezés igazságtalan. Mert csak a fölöslegestől fosztja meg a gazdagot, ezért pedig ne jajduljon fel senki se. A cifrálkodás, a pöffeszkedés nem nélkülözhetetlen életszükségesség, márpedig a sok ékszer csak arról volt jó, hogy haszontalan emberekben elbizakodottságot ébresszen. Mintha bizony, hogy ki mennyit ér, az aranytól függne, amely a nyakán és a hasán fityeg. Minden nyomorúságunkat, ugye a tőke idézte elő. A pénz, amely hömpölygött és elárasztotta szennyes hullámaival az egész világot. Hát ennél az örökké forrongó áradatnál is becstelenebb a tőkének a holttengere, amely soha meg nem mozdult. Mert ez a borzalmas aranytenger olyan volt, mintha örökös jégpáncél, a szívtelenek jégtakarója borítaná. Az aranyához, a gyémántjaihoz, a a gyöngyeihez, a drágaköves kupáihoz, a skófiumos díszeihez jobban ragaszkodott a gazdag, mint a lelke üdvösségéhez. Akadt a gonosz világban is ember, aki, mikor nagyon marcangolta a lelkiismeret, a fölös őnzőből levett valamennyit és iskolát vagy őrházat épített rajta, de olyan nem akadt, aki az ékszereit adta volna oda, hogy a nyomort megenyhítse. Pöffeszkedő ragyogásukban voltak legaljasabbak és legembertelenebbek a gazdagok. Nohát ne pöffeszkedjenek többet. Ne alázzanak meg milliókat kövek ostoba káprázataival. Ne csábítsa őket rablásra, sikkasztásra, fosztogatásra, embertársaik kizsákmányolására az arany. Amennyi kell az élet megszépítéséhez, annyit mindenki megtarthat. Még a gazdag is. Nem vásárolhat ugyan ezután százezreket érő gyöngypártát a szeretőjének, de erre nincs is szükség. Ne tartson szeretőt, ebbe még nem fog belehalni. A szegény embert nem érinti a rendelkezés, azaz úgy érinti csak, hogy eddig semmije sem volt, most annyival többje lesz, amennyivel az aranynak ez a begyűjtése megszaporítja a közvagyont. A közép vagyona sem veszíthet semmit sem, mert annak nem volt ékszere, semmiesetre sem olyan, amely vagyont érne. Ha pedig van olyan, akár több is, amely kétezer koronánál kevesebbet ér, akkor az ezután is az övé marad. Kedves emléket, ereklyét nem vesz el senkitől ez a rendelkezés, mert ez nem az arany súlyától függ, hanem önmagában értékes; ha pedig kétezer koronánál több ér, akkor már az ereklye is az anyagi értékek fogalma alá esik. Boldogan és megelégedetten kell fogadni ezt a rendeletet, amely ismét egy nagy lépést jelent a kiegyenlítődés felé. De jelent nagyszerű megtisztulást is. Megtisztultam, vonulhat be az emberiség az új világrendbe, amelyből az ördögöt kifüstölték. a Forradalmi Kormányzótanács rendeletet. A munkaügyi bíróság működése. A Forradalmi Kormányzótanács XXVIII. számú rendelete. Addig is, amíg az igazságügyi szervezet végleges átalakítása meg nem történik, a Forradalmi Kormányzótanács a következőket rendeli: 1. §. A munkaügyi bíróságok ezentúl kizárólag két munkavállaló ülnöknek közreműködésével járnak el, mégpedig ott is, ahol eddig ülnökök nélkül működtek. A munkaügyi bíróság elnöke szükség esetében olyan ülnököt is megidézhet, akinek az illető ügy nem tartozik a szakmája körébe. 2. §: Fizetési meghagyás kibocsátásának helye nincs. Az érdemleges tárgyalást külön perfelvétel nélkül a legsürgősebben, de legkésőbb tzamét napon belül meg kell tartani. 3. §. A munkaügyi bíróság hivatalból köteles felderíteni a tényállást a szolgálati szerződés létrejötte, a követelés fennállása és összege tekintetében. Ez a szabály beismerés, elismerés, egyezség és mulasztás esetében is áll. 4. §. A munkaügyi bíróság határozatai ellen fellebbvitelnek helye nincs. Azokban a perekben azonban, amelyekben a munkaügyi bíróság a jelen rendelet életbelépte előtt már érdemleges ítéletet hozott, a felebbvitelre az eddigi szabályok irányadók azzal az eltéréssel, hogy a felebbezési bíróság is kizárólag két munkavállaló ülnök közreműködésével jár el mégpedig akkor is, ha az elsőfokú bíróság ülnökök nélkül határozott. 5. §. Ezt a rendeletet az igazságügyi népbiztos hajtja végre. Budapest, 1919. április 2. A Forradalmi Kormányzótanács. A hatóságok által magánfelek részére történő utalványozások. A Forradalmi Kormányzótanács XXIX. számú rendelete. 1. §. Hatóságok magánfelek részére 1919. évi március hó 21-ét megelőző időn belül keletkezett követeléseket csak az alább következő módon utalványozhatnák. 2. g. Az egyes népbiztosságoknál kiadmányozási joggal felruházott tisztviselők kötelesek, mielőtt az utalványozás tekintetében az illetékes népbiztos elé javaslatot terjesztenének, az ügyet felülvizsgálat végett az összes iratokkal az igazságügyi népbiztossághoz átküldeni. Ha az utalványozás halaszthatatlan sürgőssége miatt az előzetes közlés nem lehetséges, az utalvány kiadható, de az utalványozásról az igazságügyi népbiztost haladéktalanul értesíteni kell. Ez az értesítés nem szükséges, ha az utalványozást valamely népbiztos személyesen adta ki. 13. §. Az utalványozási joggal felruházott egyéb hatóságok az 1. §-ban meghatározott követelések utalványozása előtt kötelesek az utalványozási javaslatot felülvizsgálat végett az igazságügyi népbiztossághoz az összes iratokkal együtt átküldeni. 4. §. Ezt a rendeletet nem kell alkalmazni azokra a követelésekre, amelyek tízezer koronát meg nem haladnak, vagy személyes munkateljesítésen alapulnak. 5. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1919. április 2. A Forradalmi Kormányzótanács. Szegény földműves lakása a régi világban Szegény földműves otthona a jövőben