Kis Ujság, 1920. január (33. évfolyam, 1-27. szám)
1920-01-15 / 13. szám
xxxm. irfnym.«. sA». Nr ArarlU fillér. Viszi. csataitak, január Budapest IV. terület Sarkantyus utca 3. szára alatt m 0*mm s berlini puccs. Berlin utcáin ismét patakokban folyt a vér. A spartacisták, Babin bolsevikjei, újból idejénvalónak látták fölkavarni az indulatokat és szenvedélyeket s megkísérelni a hatalom közberagadását. Kísérletük rémesen meghiúsult. Noske, a vaskezű hadügyminiszter, elment az állam védelmében odáig, ameddig elmenni nemcsak kötelessége parancsolta, de megengedte neki a jogos önvédelem is : fegyverrel szemben fegyvert használt. És Berlinben ma tömegtemetés van, az utcai harcok halottait temetik. Története ennek a berlini puncsnak érdekes és tanulságos. A Spartacus-csoport fők gátéi s velük együtt a független szocialisták, sehogysem tudtak belenyugodni mozgalmaik első, emlékezetes leverésébe. Szüntelen izgattak. Liebknecht és Luxemburg Róza vértanuságával szítottak hangulatot s, a munkásságot az egész Német birodalomban sztrájkra hajtogatták. Tudjuk, hogy helyenként eredménnyel. A nyugati vasútvonalakon már napok óta állott a munka és — a statárium s Bajorországban, meg Vesztfáliában lappangó forrongás ütögette föl a fejét. Politikai célja volt ennek a bolseviki izgatásnak — eltekintve a netán elérhető végleges, nagy céltól — a munkástömegek frontbaállítása akormány ellen. Az alkalom : az üzemi munkástanácsokról szóló törvényjavaslat tárgyalása. A kormány azonban mindent tudott, mindenre föl volt készülve s nem habozott egyetlen pillanatig sem. A fegyverek szava elhallgattatta a bujtogatást s most Berlinben csönd van. Csak asszonyok zokogása és árvák jajszava hallatszik a külvárosokban, ahol a bolsevizmus apostolai legdusabban hintegették el az orosz mételyt. Számunkra pedig azt tanítja a berlini eset, hogy álljunk résen. Nincs okunk félni, de van okunk vigyázni. Vigyázzunk magunkra és szomszédainkra. Amíg Oroszországból ki nem irtják a fészkét, nem múlt el a rettentő ragály s bár mi már túlestünk rajta, tehát minket aligha fog, az óvatosság, a tisztaság sohasem árthat. Hatóságainkat, kormányunkat, hadseregünket pedig kérve kérjük, hogy óvjon meg minket még a lehetőségétől is annak, hogy ebben az országban valaha még egyetlen lázgondolat is megteremjen, amely a vörös őrület emésztő magvától, terhest..^. iljumPWLWLjBjumju i— ~n--------------m ^n —■ tti mnairTmm m m n mm — »■ 0 mi rimitrm *w n —1 mi Részlet a berlini Spartakusz-puccsból. Hátrányunkra módosítják a békeszerződést Tíz nap múlva adják át a feltételeket. — Párisi lap a békedelegáció megérkezéséről. — Imádkozzunk hazánk jóvoltáért. — Garbaiék Párisba készülnek. — Február 7-én ül össze a nemzetgyűlés. Azok a hírek, amelyek Párisból jönnek, mind elszomorítóbbak és mind megokoltabbá teszik a miniszterelnöknek azon sötét jóslatát, hogy gyászt fog ölteni az ország, ha megismeri a lékefeltételeket. Késik a békeszerződés átadása. A bécsi távirati iroda a forrás megnevezése nélkül a következő párisi táviratot közli. Noha több lap azt jelentette, hogy a magyar békeszerződést csütörtökön adják át, informált körökben azt hiszik, hogy ez a szertartás talán csak tíz nap múlva mehet végbe. A jóvátételről szóló, valamint a katonai rendelkezéseknél állítólag bizonyos módosításokat végeztek, amelyek új szövegezést tettek szükségessé. A magyar delegáció addig előkészül azt az ellenjegyzéket, amelyet a békefeltételek átadása után Buda-pesten fognak véglegesen kidolgozni. Nemm hiszik, hogy azokat az intézkedéseket, amelyeket a konferencia megállapított, a jegyzékváltás folyamán lényegesen megváltoztatnák. Főképpen a területi rendelkezéseket tartják megváltozhatatlannak. Még nem bizonyos, hogy Magyarországot is kimondottan mint köztársaságot ismerik-e el, mint ahogyan Ausztriánál történt. Lehetséges, hogy a delegáció már abéketárgyalások során felveti a monarchikus államforma kérdését. A csehek a békeszerződés módosítását kívánják. Párisi jelentés szerint a legfelsőbb tanács kedden délelőtt a külügyminisztérium palotájában Combon elnöklésével ülést tartott. Az ülésen sem a francia, sem az angol, sem az olasz miniszterelnök nem volt jelen, mert más irányú elfoglaltságuk távoltatotta őket. Megjelentek lásd Curzon, Scialoja, MVedlám és Malmi..A legfelsőbb tanács tudomásul vette a magyar békeszerződés megszerkesztésére kiküldött bizottság jelentését a jugoszláv kormány által előterjesztett kérés tárgyában. • A legfelsőbb tanács úgy találta, hogy az 1868. évi kiegyezés nem, olyan természetű, amelynek következtében módosítani kellene a magyar békeszerződés már megállapított határozmányait. A legfelsőbb tanács a cseh kormány kérésére elhatározta, hogy módosítani fogja a magyar békeszerződés 207. cikkét , amely Cseh- és Lengyelországnak Magyarországba való szénkiszolgáltatásáról szól. Szomorú a magyar békeküldöttség. A párisi «Matin« képben és cikkben számol be a magyar békeküldöttség megérkezéséről. A tudósítás szerint a mintegy 60 tagból áló magyar békeküldöttség tagjainak arckifejezése bánatos, arcuk sápadtnak és fáradtnak látszik, kabátjuk régimódi, 1914. előtti időből való és a kalapjukat is kétségtelenül a háború előtt vásárolták. A lap azt hiszi, hogy a magyar urak rezignáltan érkeztek Parisba és nem várnak nagy dolgokat. Atudósítás egyébként iskielezi, hogy milyen szomorúak voltak a megérkezésnél a magyar békedelegáció tagjai és akik Neuillyben a szálloda lépcsőn is lehorgasztott fővel, zsebre dugott. Básikkél lassal évenattek fölfelé/