Kis Ujság, 1921. április (34. évfolyam, 69-93. szám)
1921-04-08 / 74. szám
2__ KIS UJSÁCI *"1881. április 8. és a balszárny között. Jelenleg perig a párt egy csoportja, a Schandleerffypeopt, ellene van a kormány megbuktatásának. Ennek a csoportnak a tagjai valószinüen kilépnek apártból és csatlakoznak az esetleg megalakítandó pártszövetséghez. Kilépések várhatók a pártból amiatt is, mert az Ébredők egy része tegnap belépett a kisgazdapártba. Sokan ugyan úgy vélik, hogy a párt liberális levegője kedvező hatást fog gyakorolni az Ébredők politikai és társadalmi ténykedéseire, de a párt több tagja nem hajlandó ezz a lehetséges eredményt bevárni és inkább kilép. A kormányvddg megoldása. A kormányválság megoldásának módjairól egyelőre nehéz beszélni, hacsak nem akarunk jóslásokba bocsátkozni. Teleki Pál gróf miniszterelnök ma két ízben volt kihallgatáson a kormányzónál, de lemondását mindezideig nem nyújtotta be. Lehetséges, hogy be sem nyújtja, vagy illetékes helyen nem fogadják el, amenynyiben mégis a lemondás mellett döntene. A legegyszerűbb és leggyorsabb megoldása, a válságnak — mértékadó helyről nyert értesülésünk szerint — az lenne, ha a kereszténypártból és a kisgazdapárt mérsékelt részéből pártszövetség alakulna, a kisgazdapárt megmaradó részével ,mint ellenzékkel. Beszélnek Bethlen István gróf miniszterelnökségéről, sőt Andrássy Gyula, gróféról is. Azt azonban mindkét párt vallja, hogy p. kormány lemondása esetén haladéktalanul meg kel alakulnia az új kormánynak és a válság a jelenlegi helyzetben csak igen rövid lefolyású lehet. Ha pedig semmiféle megoldást nem lehet találni, úgy mégis bekövetkezik az annyit emlegetett utolsó állomás: a nemzetgyűlés feloszlatása. Tudósítónk megkérdezte Arodássy Gyula grófot, mi a véleménye a kormányválságról. Andrássy a kérdésre a következőkép válaszolt : — Válság tényleg van és elvitathatatlan. Tudtommal azonban a miniszterelnök nem mondott le s így a válság nem az egész kormány válsága egyelőre. Teleki, úgy tudom, tárgyalni fog a pártokkal , igyekezni fog a megegyezést velük létrehozni s ha ez nem sikerülne, csak abban az esetben mondana le, de akkor is csak abban az időpontban, amikor utódja már ki lesz jelölve. Caiolky vasmegyei főispán lemondott. Szombathelyről, jelentik: Cziráky József gróf főispán szerdán benyújtotta a kormánynak lemondását. Hír szerint azért cselekedett így, hogy a kormánynak szabad kezet engedjen, ha netalán valakinek aggályai volnának soha nem titkolt királyhűsége miatt. Kisrály király még nem térhetett úijfela, Prangmnsba a családjához. Lufernben, Konstantin görög király volt lakásán várja be a svájci kormány döntését. Az osztrák lapok sokat foglalkoznak azzal a nyilatkozattal, me-lyet Szombathelyen adott ki a ki-rály s melyben az ország népével közölte visszatértének indokait. A legújabb eseményekről következő távirataink számolnak be: A király Ltreemben várja be a svájci kormány döntését. Berlin, ápr. 7. Páriából jelentik ■ A 5.Matinvban ma tudósítást közöl Károly király svájci útjáról Jules Sauerwein, aki f elkísérte a volt uralkodót Lu- Zembe. A király Zita királynéval és kis kísérettel érkezett. Az állomáson vár ra a svájci szövetségi kormány külügyi osztályának képviselője és értéére adta, hogy a National-szálodát, ugyanazt jelölte ki számára ideiglenes tartózkodási helyül a svájci kormány, amelyben Konstantin görög király lakott. IV. Károly több napig marad Luzernben és ott fogja bevárni a szövetségtanács döntését arról, hogy hol fog ezentúl családjával megtelepedni. A svájci szövetségi kormány ugyanis vizsgálatot rendelt el arra nézve, hogy milyen körülmények között utazott el Pranginsból a volt uralkodó, kik tanácsolták kalandos vállalkozását és kik kísérték útjára. Csak ha mindez tisztázva lesz, akkkor fog eldőlni, hogy hol ad menedéket számára a szabad köztársaság. Sauenreinnek Károly nyomatékosan erősítette, hogy egyedül hagyta el Svájcot, senki sem gyakorolt rá befolyást, legsajátosabb elhatározása vett, tehát összeesküvésről szó sem lehet. Magyarország Uijvtan független állam. Bécs, ápr. 7. Károly király nyilatkozatáról azt írják az osztrák lapok, hogy ez az első eset, amikor a vett uralkodó elismeri, hogy apragmatika szankció már nincs teljes egészében érvényben és első alkalommal hangoztatja,hogy Magyarország teljesen független állam, tehát a volt osztrák császár az egykori monarchia országainakpolitikai egységét megszűntnek nyilvánítja. ] A király nyilatkozata, melyet az osztrák lapok kifogásolnak, többek közt a következőket tartalmazza : Visszatértem Magyarország áldott földjére, mert távol szeretett hazámtól, melyhez föloldhatatlan szent eskü is vérem szava köt, minden perc szenvedés rámnézve. Visszatértem, mert szentül meg vagyok győződve arról, hogy ezen súlyosan megpróbált ország csakis törvényes kormán király vezetése alatt tudja visszaszerezni teljes belső nyugalmát s azon törvényes rendet, mely előfeltétele hazánk újbóli fölvirágozásának. A magyar nép alkotmányhűsége és józansága nem hagyta magát sokáig félrevezetni és most megnyugvással látom, hogy Magyarország a megújhodás útján van. Az elemi erővel ránkzúdult események folytán megszűnt az 1867-67i kiegyezés és a pragmatika szankciónak a föloszthatatlan, és elválaszthatatlan birtoklásra vonatkozó része és helyreállt Megyakorsság teljes állami függetlensége, melyet gondosan megőrizni nekem, is egyik fő törekvésem. Ezzel a nemzet élete és fejlődése új alapot nyer. Szívem sajog, hogy ki vagyok zárva abból, hogy a megújhodás ez a munkájában sorsa előzött nemzetemmel együtt vállvetve közreműködhessem. Minthogy azonban meggyőződtem arról, hogy apostoli királyi uralkodói jogköröm elfoglalása most nehéz és elviselhetetlen megpróbáltatásoknál tenné ki a nemzetet, ezt pedig lelkiismeretemmel össze nem egyeztethetem, ismét távozom, de távol a magyar nemzettől is minden, erőmet és minden időmet, ha kell, véremet is, hazámnak akarom szentelni, mélytől elszakadni, melyhez hűtlenné válni sohasem fogok. Bízom az isteni gondviselésben, hogy el fog érkezni az a pillanat, amikor ismét szeretett hazámban maradhatok közös erővel, közös célokban, közös munkába egyesülvén nemzetemmel. Amíg ez a pillanat bekövetkezik, a magyar nemzetet a magam részéről is arra kérem, támogassa azt a férfiút, ki azt betölti. Ilyen, 1921. áprinemzetgyűlés bizalma alapján jelenleg az államfő nehéz és súlyos féle-2 rv s. k. nem küldött tumot. Milano, ápr. 7. n. Károly király nézett ultimátumai hoz, mint azt különböző lapok jelentették, csupán tudtára adta a magyar kormánynak, hogy a magyarországi tartózkodás mielőbbi befejezését óhajtja. Norvég lap a Balkán álldafoglalotáról Berlinből jelentik. A norvég Ekstra Madet Károly/Király visszatérésével foglalkozva, megállapítja, hogy Európában még mindig leehetlenség bűdre gondolni. Különös — mondja a lap — hogy a Balkán a budapesti hit vétele után mindjárt kész volt háborút üzenni Magyarországnak. Úgy látszik, a háborút IV. Károly király Konstantin görög itáliait meg. Még nem ! Külföldi hírek Károly király útjáról. Gyilkos érmek, — Lezúrta a pajtását. — Jf a WKÖzség egyik utcáján két fiatal gyerek játék közben Besnevessett, majd verekedni kezdett. A verekedés hevében egyik előrántotta zsebkését és pajtását sziveit, szúrta. A szerencsétlen gyerek pár pillanat múlva meghalt. A fiatalkorú gyilkos fölött a székesfehérvári statáriális bíróság fog ítéln. Lemond a Tyleld-honnán is. — A nenzetgyülés mai ülése. Sznspolták a nemzetgyűlést. A nevazetgyűlés mai ülését nagy izgalmak után, melyek okával lapunk más helyén foglalkozunk, fél 12 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Mindjárt az ülés elején szólásra emelkedett Teleki Pál gróf miniszterelnök és a következőket mondotta : — Tekintettel arra, hogy az események következtében egyes minisztereit helyzete úgy pártjukkal szemben, mint saját fölfogásuk tekintetében nem, teszi többé olyan biztossá azt az együttműködést, amely eddig a kormányban, megvolt, ennek következében én a mai napon, a kormányzó untak a kormány állására vonatka mégis csak kipróbáltabb eszköz minden döntőbíróságnál és népszövetségnél. Egy államférfiú sem gondolt arra, hogy ezekhez a békeintézményekhez folyamodjék. El lenkezően, a környező államok fegyvert emelnek és annyi vérontás után készek az újabb háborúra. zólag előterjesztést kívánok tenni. Helyeslés középen és balközépen, Fölkiáltások balfelöl: Lemond a kormány! Halljuk, halljuk! Teleki gróf miniszterelnök ! Arra kérem a tisztelt Házat, hogy a kormányzó úr döntéséig napolja el magát. A nemzetgyűlés a miniszterelnök indítványát Breki Károly felszólalása után elfogadta. A képviselők erre részben nagyatádi Szabót, részben a kormányzót, a kereszténypártiak a királyt éltetve elhagyták az üléstermét. Az ülés háromnegyed 12 órakor véget ért. A katonatanács egyik megalapítója a bíróság előtt. — Hoffmann György bűnügye. — han Hoffmann György tartalékos hadnagy 1918. októberében a kőbányai vasútállomás katonai parancsnoka volt. Az elsők között csapott fel Károlyi gárdájába s egyik megalapítója lett a Tiszagyilkos 11-es I katonatanácsunk. Kémirodát szervezett, honnét állandóan jelentéseket küldött a még titokban működő nemzeti tanácsnak. Az állomáson átvonuló katonaságot a törvényes rend ellen izgatta, majd merényletet tervezett az átutazó király ellen, is. A katonai ügyészség Hoffmannt zendüléssel és felségárulással vádolja. A főtárgyalást Liszkay András százados hadbíró, tárgyalásvezető, 9 órakor nyitotta meg. Sztupka ügyész felolvassa a terjedelmes vádiratot, mely után áttérnek Hoffmann kihallgatására. Az elnök felszólítására a vádlott kijelenti, hogy min érzi magát bűnösnek. Vezetőiknek az volt a tervük, hogy a katonaságot megnyerjék. Elnök: őfelsége vonatát Kőbányán ki akarta siklatni ? Vádlott: Ez alaptalan vád. A király Gödöllőről nem mehetett Kőbányán keresztül. Elnök : Tud arról az értekezletről, melyen nevezetesebb közéleti személyeket. Tina, Istzixi, Lánchichot és Banghát akartak eltenni láb alól ? Vádlott: Ebben az ügyben már felmentettek. Sztupka őrnagy hadbíró kérdései után a tárgyalásvezető elrendelte a bizonyító eljárást. Az első tanú Hüttner Sándor. Hüttner a katonatanács keletkezésének okairól beszél. A kaitonatanácsot a háború következményének mentája. Hüttner után Fleischer Perenc, kommunista bűncselekmények miatt internált egyetemi hallgatót, hallgatták ki tanúként, majd Sztanykovszky Tibor joghallgatót, akit a Tisza-féle bűnperben a hadbíróság halálra ítélt. Elegáns civilruhában, megbilincselve vezették elő. Elmondta, hogy a katonatanács célja a magyar eszmék kivívásáért való propaganda volt a katonaság között. Nem tud arról, hogy a vádlott részt vett volna a király vonatának kioiktatási tervében. A védőügyvéd kérdéseire válaszolva, a tanú előadja, hogy nem tud arról, hogy a vádlott tagja volt a Károlyi-forradalom előtt működő úgynevezett állandó bizottságnak. A Lovas-féle vívóteremben tartott értekezletről sem tud. A következő tanú Magyar Lapos