Kis Ujság, 1921. április (34. évfolyam, 69-93. szám)

1921-04-08 / 74. szám

2__ KIS UJSÁCI *"1881. április 8. és a balszárny között. Jelenleg pe­r­ig a párt egy csoportja, a Schandle­erffypeop­t, ellene van a kormány megbuktatásának. Ennek a cso­portnak a tagjai valószinüen ki­lépnek a­­pártból és csatlakoznak az esetleg megalakítandó pártszövet­séghez. Kilépések várhatók a pártból amiatt is, mert az Ébredők egy része tegnap belépett a kisgazdapártba. Sokan ugyan úgy vélik, hogy a párt liberális levegője kedvező hatást fog gyakorolni az Ébredők politikai és társadalmi ténykedéseire, de a párt több tagja nem hajlandó ezz a lehetséges eredményt bevárni és in­kább kilép. A kormányvd­dg megoldása. A kormányválság megoldásának módjairól egyelőre nehéz beszélni, hacsak nem akarunk jóslásokba bo­csátkozni. Teleki Pál gróf miniszterelnök ma két ízben volt kihallgatáson a kor­mányzónál, de lemondását mind­­ezideig nem nyújtotta be. Lehetsé­ges, hogy be sem nyújtja, vagy ille­tékes helyen nem fogadják el, a­meny­nyiben mégis a lemondás mellett döntene. A legegyszerűbb és leggyorsabb megoldása, a válságnak — mérték­adó helyről nyert értesülésünk sze­rint — az lenne, ha a keresztény­­pártból és a kisgazdapárt mérsékelt részéből pártszövetség alakulna, a kisgazdapárt megmaradó részével ,mint ellenzékkel. Beszélnek Bethlen István gróf mi­niszterelnökségéről, sőt Andrássy Gyula, gróféról is. Azt azonban mindkét párt vallja, hogy p. kor­mány lemondása esetén haladék­talanul meg kel alakulnia az új kormánynak és a­ válság a jelenlegi helyzetben csak igen rövid lefolyású lehet. Ha pedig semmiféle megoldást nem lehet találni, úgy mégis bekö­vetkezik az annyit emlegetett utol­só állomás: a nemzetgyűlés felosz­latása. Tudósítónk megkérdezte Arod­­ássy Gyula grófot, mi a véleménye a kormányválságról. Andrássy a kérdésre a következőkép vála­szolt : — Válság tényleg van és elvitat­hatatlan. Tudtommal azonban a miniszterelnök nem mondott le s így a válság nem az egész kormány válsága egyelőre. Teleki, úgy tu­dom, tárgyalni fog a pártokkal , igyekezni fog a megegyezést velük létrehozni s ha ez nem sikerülne, csak abban az esetben mondana le, de akkor is csak abban az időpont­ban, amikor utódja már ki lesz je­lölve. Cai­olky vasmegyei főispán lemondott. Szombathelyről, jelentik: Cziráky József gróf főispán szerdán benyúj­totta a kormánynak lemondását. Hír szerint azért cselekedett így, hogy a kormánynak szabad kezet enged­jen, ha netalán valakinek aggályai volnának soha nem titkolt király­­hűsége miatt. Kisrály király még nem térhetett úijfela, Prangmnsba a családjához. Lufernben, Konstantin görög ki­­rály volt lakásán várja be a svájci kormány döntését. Az osztrák lapok sokat foglal­koznak azzal a nyilatkozattal, me-­­­lyet Szombathelyen adott ki a ki-­­­rály s melyben az ország népével közölte visszatértének indokait.­­ A legújabb eseményekről követ­kező távirataink számolnak be: A király Ltreemben várja­­ be a svájci kormány dön­tését. Berlin, ápr. 7. Páriából jelentik ■ A 5.Matinvban ma tudósítást közöl Károly király svájci útjáról Jules Sauerwein, aki f elkísérte a volt uralkodót Lu- Zembe. A király Zita királynéval és kis kísérettel érkezett. Az állomáson vár­­­ ra a svájci szövetségi kormány kül­ügyi osztályának képviselője és ér­téére adta, hogy a National-szálo­­dát, ugyanazt jelölte ki számára ide­iglenes tartózkodási helyül a svájci kormány, amelyben Konstantin gö­rög király lakott. IV. Károly több­­ napig marad Luzernben és ott fogja­­ bevárni a szövetségtanács döntését arról, hogy hol fog ezentúl család­jával megtelepedni. A svájci szövetségi kormány ugyanis vizsgálatot rendelt el arra nézve, hogy milyen körülmények között utazott el Pranginsból a volt uralkodó, k­ik tanácsolták kalandos vállalkozását és kik kísérték út­jára. Csak ha mindez tisztázva lesz, akk­­­kor fog eldőlni, hogy hol ad mene­­­­déket számára a szabad köztársa­ság. Sauenreinnek Károly nyo­matékosan erősítette, hogy egyedül hagyta el Svájcot, senki sem gyako­rolt rá befolyást, legsajátosabb elha­tározása vett, tehát összeesküvésről­­ szó sem lehet. Magyarország Uijvtan füg­getlen állam.­ Bécs, ápr. 7. Károly király nyilatkozatáról azt írják az osztrák lapok, hogy ez az­­ első eset, amikor a vett uralkodó el­ismeri, hogy a­­pragmatika szankció már nincs teljes egészében érvényben és első alkalommal hangoztatja,hogy­­ Magyarország teljesen független ál­lam, tehát a volt osztrák császár az egykori monarchia országainak­­po­litikai egységét megszűntnek nyilván­­ítja. ] A király nyilatkozata, melyet az osztrák lapok kifogásolnak, többek közt a következőket tartalmazza : Visszatértem Magyarország ál­dott földjére, mert távol szeretett hazámtól, melyhez föloldhatatlan szent eskü is vérem szava köt, minden perc szenvedés rámnézve. Vissza­tértem, mert szentül meg vagyok győződve arról, hogy ezen súlyosan megpróbált ország csakis törvényes kormán király vezetése alatt tudja visszaszerezni teljes belső nyugalmát s azon törvényes rendet, mely előfel­tétele hazánk újbóli fölvirágozásá­­nak. A magyar nép alkot­mányhűsége és józansága nem hagyta magát sokáig félrevezetni és most meg­nyugvással látom, hogy Magyar­­ország a megújhodás útján van. Az elemi erővel ránkzúdult események folytán megszűnt az 1867-67­i ki­egyezés és a pragmatika szankciónak a­ föloszthatatlan, és elválaszthatatlan birtoklásra vonatkozó része és helyre­­állt Megyakorsság teljes állami függetlensége, melyet gondosan meg­őrizni nekem, is egyik fő törekvésem. Ezzel a nemzet élete és fejlődése új alapot nyer. Szívem sajog, hogy ki vagyok zárva abból, hogy a megújhodás ez a munkájában sors­­a előzött nemzetemmel együtt váll­vetve közreműködhessem. Minthogy azonban meggyőződ­tem arról, hogy apostoli királyi uralkodói jogköröm elfoglalása most nehéz és elviselhetetlen megpró­báltatásoknál­ tenné ki a­ nemzetet, ezt pedig lelkiismeretemmel össze nem egyeztethetem, ismét távo­zom, de távol a magyar nemzettől is minden, erőmet és minden időmet, ha kell, véremet is, hazámnak aka­rom­ szentelni, mélytől elszakadni, melyhez hűtlenné válni sohasem fo­gok. Bízom az isteni gondviselés­ben, hogy el fog érkezni az a pilla­nat, amikor ismét szeretett hazám­ban maradhatok közös erővel, kö­zös célokban, közös munkába egye­sülvén nemzetemmel. Amíg ez a pillanat bekövetkezik, a magyar nemzetet a magam részéről is arra kérem, támogassa azt a férfiút, ki a­zt betölti. Ilyen, 1921. ápri­nemzetgyűlés bizalma alapján jelen­leg az államfő nehéz és súlyos féle-2 rv s. k. nem küldött tumot. Milano, ápr. 7. n. Károly király nézett ultimátumai­ ­hoz, mint azt kü­lönböző lapok jelentették, csupán tudtára adta a magyar kormány­nak, hogy a magyarországi tartóz­kodás mielőbbi befejezését óhajtja. Norvég lap a Balkán álldafoglalotáról Berlinből jelentik. A norvég Ekstra Madet Károly/Király vissza­­térésével foglalkozva, megállapít­ja, h­ogy Európában még mindig le­e­hetlenség bűdre gondolni. Külö­nös — mondja a lap —­ hogy a Bal­­kán a budapesti hit vétele után mind­járt kész volt háborút üzenni Magyar­­országnak. Úgy látszik, a háborút IV. Károly király Konstantin görög itáliait meg. Még nem ! Külföldi hírek Károly k­irály útjáról. Gyilkos érmek, — Lezúrta a pajtását. — Jf a WKÖzség egyik utcáján két fiatal gyerek játék közben Besne­­vessett, majd verekedni kezdett. A verekedés hevében egyik előrán­totta zsebkését és pajtását sziveit, szúrta. A szerencsétlen gyerek pár pillanat múlva meghalt. A fiatal­korú gyilkos fölött a székesfehér­vári statáriális bíróság fog ítél­n. Lemond a Tyleld-honnán is. — A nenzetgyülés mai ülése. Sznspolták a nemzetgyűlést. A nevazetgyűlés mai ülését nagy izgalmak után, melyek okával lapunk más helyén foglalkozunk, fél 12 órakor nyitotta meg Ra­­kovszky István elnök. Mindjárt az ülés elején szólásra emelkedett Teleki Pál gróf miniszterelnök és a következőket mondotta : — Tekintettel arra, hogy az ese­mények következtében egyes minisz­tereit helyzete úgy pártjukkal szem­ben, mint saját fölfogásuk tekinteté­­ben nem, teszi többé olyan biztossá azt az együttműködést, amely eddig a kormányban, megvolt, ennek követ­­kezében én a mai napon, a kormányzó untak a kormány állására vonatka­ mégis csak kipróbáltabb eszköz minden döntőbíróságnál és nép­szövetségnél. Egy államférfiú sem gondolt arra, hogy ezekhez a béke­intézményekhez folyamodjék. El­­ lenkezően, a­ környező államok fegy­vert emelnek és annyi vérontás után készek az újabb háborúra. zólag előterjesztést kívánok tenni. Helyeslés középen és balközépen, Fölkiáltások balfelöl: Lemond a kor­mány! Halljuk, halljuk! Teleki gróf miniszterelnök ! Arra kérem a tisztelt Házat, hogy a kor­mányzó úr döntéséig napolja el magát. A nemzetgyűlés a miniszterelnök indítványát Breki Károly felszóla­lása után elfogadta. A képviselők erre részben nagyatádi Szabót, részben a kormányzót, a keresz­­t­énypártiak a királyt éltetve el­hagyták az üléstermét. Az ülés háromnegyed 12 órakor véget ért. A katonatanács egyik megalapítója a bíróság előtt.­ — Hoffmann György bűnügye. — han Hoffmann György tartalékos hadnagy 1918. októberében a­ kő­bányai vasútállomás katonai pa­rancsnoka volt. Az elsők között csapott fel Károlyi gárdájába s egyik megalapítója lett a Tisza­­gyilkos 11-es I katonatanácsunk. Kém­­irodát szervezett, honnét állandóan jelentéseket küldött a még titokban működő nemzeti tanácsnak. Az ál­lomáson átvonuló katonaságot a törvényes rend ellen izgatta, ma­jd merényletet tervezett az átutazó király ellen, is. A katonai ügyészség Hoff­­mannt zendüléssel és felségárulással vádolja. A főtárgyalást Liszkay András százados hadbíró, tárgyalás­vezető, 9 órakor nyitotta meg. Sztupka ügyész felolvassa a terjedelmes vádiratot, mely után áttérnek Hoffmann kihallgatására. Az elnök felszólítására a vádlott kijelenti, hogy min érzi magát bűnösnek. Ve­zetőiknek az volt a tervük, hogy a katonaságot megnyerjék. Elnök: őfelsége vonatát Kőbá­nyán ki akarta siklatni ? Vádlott: Ez alaptalan vád. A király Gödöllőről nem mehetett Kőbányán keresztül. Eln­ök : Tud arról az értekezlet­ről, melyen nevezetesebb közéleti személyeket. Tina, Istzixi, Lán­chichot és Banghát akartak eltenni láb alól ? Vádlott: Ebben az ügyben már felmentettek. Sztupka őrnagy hadbíró kérdései után a tárgyalásvezető elrendelte a bizonyító eljárást. Az első tanú Hüttner Sándor. Hüttner a katonatanács keletkezé­sének okairól beszél. A kaitonataná­­csot a háború következményének mentája. Hüttner után Fleischer Perenc, kommunista bűncselekmények miatt internált egyetemi hallgatót, hallgatták ki tanúként, majd Sztanykovszky Tibor joghallgatót, akit a Tisza-féle bűnperben a had­bíróság halálra ítélt. Elegáns civil­ruhában, megbilincselve vezették elő. Elmondta, hogy a katonatanács célja a magyar eszmék kivívásáért való propaganda volt a katonaság között. Nem tud arról, hogy a vád­lott részt vett volna a király vona­tának kioiktatási tervében. A védő­ügyvéd kérdéseire válaszolva, a tanú előadja, hogy nem tud arról, hogy a vádlott tagja volt a Ká­rolyi-forradalom előtt működő úgy­nevezett állandó bizottságnak. A Lovas-féle vívóteremben tartott ér­tekezletről sem tud. A következő tanú Magyar Lapos

Next