Kis Ujság, 1921. május (34. évfolyam, 94-116. szám)
1921-05-05 / 97. szám
2 iswvw wm ——* A. 1921. május S. KIS IfJSAfl nem volt szó. Ennek tisztán az az oka, hogy a kormány gazdasági programja szerves összefüggésben áll a költségvetéssel. Szterényi báló múltkori beszédéből azt látja, mintha bizonyos a körök felfogása szerint a kormány. I programban kereskedelem- és iparosellenes irányzat jutott volna kifejezésre. Ez teljesen távol áll a koránytól. A beruházási prograrmról szól ezután a miniszterelnök. A kereskedelem és az ipar szempontjából azar, a legfontosabb. Ennek segítsé- gével a termelő munkának hóna alá kell nyúlni, hogy azt fejleszthessük. A taz az általános elveket illeti, a kereskedelem és az ipar terén éppúgy, mint a mezőgazdasági téren a tájékozódás a szabad forgalom, felé történik. A másik kérdés az iparvédelem ügye. Az iparfejlesztésnek azokat a módjait, amelyeket a múltban használtak, nem vehetjük tovább igénybe, hiszen az azelőtti ipartej - résztés vámterület nélkül nagyon is szűk keretek között mozgott. A támogatás különösen vonatkozik a kisiparra és a középiparra, melynek megfelelő segítséget kell nyújtani és minden törekvésében támogatni kell. Az ipar és a kereskedelem fejlesztésének kérdésében a következő irányelvek vezetik: a közszolgllági szabályzat lehető szigorú szemmeltartását; a szénhelyzet rendezése, a bányászat fejlesztése, különösen munkástelepek építése, továbbá a közlekedés javítása és a szociális kérdések. Ami a beruházásokat illeti, ezek elsősorban a vasútnál jönnek tekintetbe. Ha közgazdaságonkat meg akarjuk erősíteni, elsősorban a forgalmi eszközöket kell szaporítani, mozdony- és kocsiparkjainkat kell kiegészíteni. Ezen a címen a kereskedelemügyi tárca keretében a kormány igen nagy összeget, kilencszáz millió koronát kíván beruházni. Folytatni kívánja a kormány egy ikraneik vanuti rónainak második vágánnyal való ellátását. Esősorban a nemzetközi szempontból fontos rónaiak kerülnek sorra, így a Belgrádi—Budapest—Bks-i vonal, amelyre negyvenegy és fél millió korona beruházást terveznek. Az állomások bővítésére százmilliót, személyzeti mintásházak építésére harminchárom milliót, vasútjavító műhelyekre hatvan milliót fordítanak. Fontos a budapesti rendező pályaudvar, különösen az északi pályaudvar kiépítést, amelyre, tizenhét és f0 millió koronát irányoznak elő. Az államvasutak egyéb kisebb kiegészítő munkálataira az 1921—22. évi költségvetésbe száztizenegy milliót vesznek fel. Az e célokra szükség** összeg ezerháromszáznegyven millió koronát tesz ki. Ennek az összegnek egy része az államvasutak bevételéből fedezhető lesz, a másik részre vonatkozóan pedig a pénzügyminiszterrel való tárgyalás után fognak fedezetet kérni. Ugyancsak idetartozik a vasutak villamosításának kérdése. Ezen a téren beható tanulmányokat végeztek és a tervek már részben készen is vannak. Erre a célra tizenöt millió koronát, fordítanak. Mindenekelőtt a Szentendre— visegrádi, a Gödöllő—aszódi és a Nagytétény—érdi vonalakat fogják átalakítani. Ennek különösen a főváros élelmezése, szempontjából is igen, nagy a fontossága, ■Az állami vasgyár részére szükségessé vált olvírtótelep létesítésére, amelyet Elég gyergít lHitAB&k föl. hetemmillió koronát fordítanak, a szénbányák fejlesztésére ötvenötmilliót, az államracuti gépgyárak villamosközpontjának létesítésére ötvennégy milliót, egyéb gyári beruházásokra, ötven milliót, összesen ötszáznegyven millió koronát fordítanak az állami vasgyári beruházásokra. Nem kevésbé fontos a posta, távírda- és távbeszélő fejlesztése is. Különösen fontos az automatikus távbeszélő készülékek bevezetése. a mbci*m dróttalan távíró fej!#.*?, tése. Ezekre több mint egy milliárdot fognak fordítani, természetesen évi részletekre szétosztva. Az út- és a hídépítési munkálatokra, az útjavításokba, összesen százlmmintegy millió koronát vet*tek fel a költségvetésbe. A Magyarországi Újságírók Egyesülete, legutóbbi közgyűlésén, mint ismeretes, Benedek Árpád indítványára Apponyi Albert grófot egyhangú lelkesedéssel dísztagjává választotta. A választásról szóló díszoklevelet ma délelőtt tizenkét órakor az újságírók nagyobb küldöttsége adta*át Apponyi .Altiért grófnak, aki az újságírókat *, képviselőház kupolacsarnokában fogadta. A Magyarországi Ujságirók Egyesülete nevében Márkus Miksa elnök üdvözölte Apponyi.Altiért grófot, aki a következő nagy lelkesedéssel és éljenzéssel megszakott beszéddel válaszolt: Rendkívül nagy megtiszteltetésnek veszem, hogy azoknak, akiknek hivatása az eseményeket napról-napra holála isl követni, akik nap-nap után kifejezésre juttatják a közvéleményt, természetesen azt a közvéleményt, amelyben igen különböző ítéletek nyilvánulnak meg, — amelyben az összhangon megállapítani, csak, hogy úgy mondjam, időbeli távolságban lehet — mondom, igen nagy megtiszteltetésnek veszem, hogy a kezeteinek ezek a nélkülözhetetlen, sokszor félreismert, sokszor hibáztatott, nagyrabecsült munkásai engem azzal tisztelnek meg, hongy a szó sznoi értelmiben a körükbe vontak. Sokszor részesültem a sajtó részéről kritikában, de ezt jótéteménynek tekintem, mert a véges, emberi elme s a gyarló emberi jellem nagyon rászorul arra, hogy eme kritika, által bizonyít a korlátok között, tartassák és a tévedésekre idejekorán, figyelmeztessék, ha pedig a kritika nem igaz, akkor az nem is érinthet és nem is bánthat. Meg kell azonban mondanom, hogy politikai pályámon, napi sajtó részéről érdemeimet messze túlhaladó méltánylásban éri jóindulatban részesültem, amiért hálásan mondok köszönetet. Megemlékezett az igen tiaráért elnökük és szónokuk az utolsó nagyobb jelentőségű tevékenységemről, amikor az országot kellett képviselnem, győzők, a győzelmi mámortól telt és a jövőtől mégis félő hatalmakkal szemben. Amikor innen erre a nehéz útra elindultam — most már őszintén elmondhatom — semmi, a legkisebb illúzióm, és legkisebb reményem sem volt a tekintetben, hogy bármely eredményt elérhessek. Egészen világos volt előttem, hogy már megállapotott, meg nem változtatható tbhatárontolEbből látható, fejezte be beszédét a miniszterelnök , hogy a kömény igenis gondoskodni kíván a munkaalkalmak megteremtéséről, tudvalni, hogy az ország újjáépítését elsősorban munkaalkalmak megteremtésével lenni elérni és ez egyúttal biztosítéka, a konszolidációnak is. (Élénk tetszés és helyes is.) A miniszterelnök beszéde után az interpellációkat tárgyalták. Somogyi István, Patik Géza, Letenyei Pál és Usetty Ferenc devonltak fel, majd Belláik* Köjhrodalmi miniszter ráitazott egy interpellációra. Az ülés 3 órakor* ért véget. hai állunk szemben, úgyhogy egy pillanatig sem hittem, hogy bármely eredmény tényleg elérhető legyen. Azért, amikor innen eltávoztam, azoknak, akik üdvözölni szívesek voltak, elindulásomkor reménytelenségemnek rég sem adhattam kifejezést. Hiszen az ember tévedhet, mondom, elutazásomkor csak egyet mondtam: egyet jótállok, azért, hogy az ország méltósága csorbát nem fog szenvedni. Ezt az ígéretemet munkatársaimmal együtt beváltottam. Munkánknak megvolt az eredménye, az, hogy kedvezőbb hangulatotteremtettünk magunkra nézve, a nyugattrópai hatalmaknál. Hogy azután miféle Siftstfjö körülmények jöttek közbe, amikor ennek az elültetett magnak kalászba kellett volna érnie, azt ez alkalommal nem akarom fejtegetni. De miként az imént a nemzet fó ülésén is volt ról szó, megállapítható, hogy nemcsak szunnyad, ez a kedvezőbb hangulat, hanem előbb-utóbb utat fog nyitni magának. Mindezekért én törhetetlen bizalommal nézek hazánk jövője elé és ebben a korban. Amely inkább a pesszimizmus felé hajlik, a leghatárokon abban optimista vagyok nem is közvetlen, hanem egy olyan jövő iránt, amelyet még Isten kegyelméből én is megélni rímélek. (Hosszantartó, lelkes éljenzés.) Fogadják tehát mélyen tisztelt uraim rokonerényük megnyilatkozásáért hálás köszönetéület, valamint azt is, hogy egyaránt hálás vagyok a sajtónak egyrészt azért, a kritikáért, amellyel a működésemet a múltban kísérték, másrészt azért a támogatásért, amelyben engem részesítettek. Hosszantartó lelke* éljexszé* és taps követte Apponyi szavait, akit #* újságírók percekig lelkesen ünnepeltek. Hétfőit adják ki I F u uj ezreseket. (Megkezdik az új önálló magyar államjegyek kibocsátását.) Az új ezerkoronások és tízezerkoronások— mint értesülünk — hétfőn fognak ehhírben szerepelni: ekkor kezdik meg az osztrákmagyar bankjegyek kicserélését önálló magyar bankókkal, az új államjegyekkel. A kicserélés munkáját az Osztrák Magyar Bank fogja végezni, de gondoskodtak már arról is, hogy a többi pénzintézeteknek is legyen készletük az új pénzből. Vidéken az Osztrák Mofgyar Bank fiókjai és az állampénztárak fogják a kicserélés munkáját lebonyolítani. Kívánjuk minden magyarnak, hogy? minél több önálló magyar ezres és tízezres duzzadjon a zsebében. Jtpponyi Albert gróf a sajtóról. Elfogadta az Újságíró Egyesiéért füssüt a ff sá fiát. -- A sajtó letitikoja jótétemény. - Bixiilommal nem Basánk jövője . Olvassa al a minden hétffin reggel megjelent BUDAPEST Miitikai hetilap legközelebbi szenzációs számét. ■eyes sxftméra 2 korona Kapható eletlen lapsiáronító helyű. Bolstviki aknamunka Romániában. (Tömeges letartóztetáSoté. — Titkos nyomdát fedeztek fel.) Bukarestből jelentik : A kommunisták a román szocialista párttól történt kizáratásuk óta rendkívül nagy tevékenységet fejtenek ki. Messzeágazó komnmhisita összeesküvés észlelhető Besarábiában, Moldvában és Románia déli részén. Julsyban a rendőrség festhette a kommunisták központját és tömegesen tartóztatta le a kommunistákat. Eddig ISI orosz és román, valamint néhány osztrák és magyar kommunistát tartóztattakle. Bukarestben titkos nyomdát fedeztek fel, melyben a bolsevista kiáltványokat és röpiratokat előállították. Amerikaiak az erdélyi magyarokért. (Kiáltvány a román kormányhoz.) A magyar egyházi kisebbségek jogainak védelmére alakult amerikai bizottság, hivatalos jelentésekben arról értesülve, hogy az elszklelett területeken s főként Erdélyben és a Bánátban nemcsak nyugtalanító, hanem egészen kétségbeejtő állapotok varrnak, a román kormányhoz kiáltványt intézett. A kiáltványban többek közt a következőket hja a bizottság: Arról érte eüütik és megbízható adataink vannak arról, hontfa, magyar és szász közönség Erdélyben nemz bántalénákat szenved. Az ország minden részében a gyanú és bizalmatlanság uralkodik és gyűlöletté mélyül. A lelkészeket munkájukban megzavarják, sőt az egyházak évete forog veszedelemben. Papjaik és más tagjaik még ma is fogságban sínylődnek. Igen sokat megbotoztak és számos példa mutatja, hogy a büntetés kegyetlensége nem volt arányban a, felhozott okokkal. Ezektől az emberektől elvették, a lakásukat és magántulajdonukat. Elvették iskolai javaikat, kollégiumokat és több esetben templomaikat is. A katonai csapatok és hivatalos alkalmazottak által okozott károkat nem hozták helyre. Az amerikai bizottság éppen ezért kéri a román kormányt, hogy ezeket az állapotokat szüntetse meg. A kiáltványt 25 kiváló amerikai közéleti személyiség írta alá, közöttük last rajt elnök is.