Kis Ujság, 1921. május (34. évfolyam, 94-116. szám)

1921-05-08 / 99. szám

1921. május 8. kis­­lis­ta Szünet után Bartha Annát, Ro­­heimék szobalányát hallgatja ki a bíróság. Az elnök kérdéseire vallja : Október 31-én 12 óra körül egy gummikabátos ember jött három katonával. A katonák betörték a kaput. Én kint álltam a terraszon Wessely Margittal és fölszóltak hozzánk, hol lakik Tisza István? Elnök : Mit tud a gyilkosságról­? Tanú: A konyhában voltam és onnan mentem föl a galériába." Lát­tam négy katonát. Három szem­közt állt a kegyelmes urékkal, a negyedik az ajtónál. Az egyik azt mondta : tiltott­a végóráját. Azt is mondta az egyik, hogy a kegyelmes ur miatt szenvedtek a harctéren. A kegyelmes úr azt válaszolta, én miattam, édes fiam, nem szenvedtelek. Azután nemsokára elkezdtek lőni. Amikor a kegyelmes úr a földön fe­küdt, akkor is belelőttek. A következő tanú Klein József­­fné, a Roheim-villa kertészének a­­felesége. Előartja,, hogy fél hat tájt ,jöttek katonák, mondották, hogy nyissák ki a kaput. Nem szabad kinyitni — mondotta erre ő is, meg a férje is. — Úgy is bemegyünk, ha nem is nyitják ki — mondották — azért jobb, ha kinyitja. Arra jött Cser­­mákné, megkérdeztük tőle, hogy szabad-e kinyitni. Erre Csermákné azt felelte, hogy kétszer már úgy is benyomták az ajtót, nyissuk ki és engedjük be a katonákat. Erre a fiam és én kinyitottuk az ajtót. Ami azután történt, azt már csak hallomásból tudja. A szembesítéskor Csermákné ta­gadta, hogy ő mondta azt: nyissák ki a kaput. Klein Rezsőt, a kertész fiát hall­gatták ki ezután. Klein elmondta, hogy mikor hazament, az anyja azt mondta neki, hogy katonák van­nak ott, akik a csendőröket lefegy­­verzik. Egyik katona megkérdezte tőlem, ki vagy te, mondottam, a kertész fia. Majd elmentek a csend­őrökkel, én akkor utánuk becsuk­tam az ajtót. A kat­onák visszajöt­tek a villába. Én becsuktam előt­tük a kaput. A katonák kiáltoztak: nyisd ki a kaput. Ekkor hozzám jött Wessely Margit, Roheimék szobalánya, anyám és Csermákné. Egy darabig tanácskoztunk, majd Csermákné azt mondotta nekem : Nyisd ki fiam a kaput, mert újra betörik. Ekkor kinyitottam, egy katona nyomban benn volt, vele még három jött. A katonák azt mondották, hogy ők fogják őrizni a csendőrök helyett a vitát. Mikor azután fölmentek, rö­videsen, pár perc múlva, két lövést hallottam. Azt is láttam, amint a katonák egymás után a kerítésen kimásztak. Elnök: Az furcsa, hogy a keríté­sen másztak, amikor a kapun is kimehettek volna. Tanú: A kaput én becsuktam, azon nem mehettek ki. A­ következő tanú Rákóczi Sán­dor:"Volt csendőr főtörzsőrmester, aki Tisza István megöletésével kap­csolatban őrszolgálati kötelesség megszegésével vádolva, a hadosz­tálybíróság által hét évi börtönre ítéltetett.­ Rákóczi a gyilkosság napján a Roheim-villában volt he­­tedmagával, Tisza István szemé­lyének és vagyonának őrizetére ki­rendelve. Tanú részletesen elmondotta ez­után kiküldetésüknek és leszerelte­­tésüknek történetét. A vádlottak közül senkit sem ismert fel. A bíróság nem rendeli el a tanít megesketését, mert ez ügyből ki­folyólag ellene is eljárás van folya­matban és már első fokon el is ítélték. Elnök ezután a­ főtárgyalás foly­tatását hétfő reggel 9 órára halasz­totta. Kedves, szép főhadnagyom ! Ot­helló bizonyára ele­venen éget­te volna meg ártatlan Desdemoná­­ját az ilyen bizonyíték birtokában. Vagy kivágatta volna vet­élytársa szivét s azon lakmározott volna a feleségével együtt. De az ezredes úr azt tanulta a csaták zajában, hogy legjobb csak az ellenséggel farkasszemet nézni... Felesége szobájából éppen akkor áradt feléje egy német ábránd ér­zékeny dallama. Úgy hatott most ez a dallam az öreg katonára, mint erdők sűrűjé­ben a vadász lelkére a föl-fölbuk­­kanó, majd meg újra eltűnő szarvasagancs. Szeretett volna szembekerülni vele. De sokkal jobb, ha akkorra tartja az ember a munícióját, mi­kor az izgalom első hullámverése lecsöndesül. Ekkor hidegvérrel cé­loz és halálosan talál. Mikor ebédhez ültek, mintha hirtelen eszébe jutott volna Valami, rámordult a háta mögött kucorgó kutyamosóra : — Ejnye, szaladj csak Schlank főhadnagy úrhoz s mondd, hogy azonnal siessen ide. Éppen befejezték az ebédet, mi­ikor betoppant a gyanútlan fő­hadnagy. • Az ezredes rendkívül nyájasan fogadta. —Ön át­helyeztetésé­t isérte Wtew főhadnagy úr — mondta az öreg éles tekintettel, mint egy döfésre kész gyilok. — És én ? — hebegte Schlank tompán, lángba borult arccal, mi­közben minden hajaszála az égnek meredt. — Igenis ön, főhadnagy úr, sőt hogy biztos legyen a siker felől, még a nem névjegyét is hozzá­csatolta kérvényéhez — folytatta az ezredes jéghideg nyugalommal. A főhadnagy vörös lett, az asz­­szonyka pedig az asztalra borult, kezébe temette az arcát, bűnbánó szíve még gyászindulót kezdett verni, tompán és szaggatottan, mint a­ fekete posztó alatt nyögve peregő dob. Egy pillanatra halotti csend volt, olyan csend, mint mikor az orosz­lán készül az utolsó ugrásra. — Alsó, kérem főhadnagy úr, írja meg kérvényét újólag még ma és én rajta leszek, hogy óhaja mi­előbb teljesüljön. Adieu! Mikor kifordult a főhadnagy úr, az ezredes higgadt méltósággal lé­pett neje elé. Piros volt és dider­­gett az asszony, mint egy holtra sebzett és hóba bukott galamb. — Édesem — szólt gúnyosan s ajkát megcsippentve, ezt "a név­jegyet tegye el emlékül s jövőre ne feledje, hogy béke idején nem szo­kás cselhez folyamodni. " (Vége.) . Mozgalom az internálások megszüntetésére. A keresztény- és kisgazdapártok követelik az interná­­lási rendelet felfüggesztését. — A mozisok, küldöttsége a belügyminiszternél. — Ráday megígéri a rendelet felülvizsgálását. — Tanácskozás a mezőgazdasági tör­vények előkészítésének ügyében. A nemzetgyűlésen a legutóbbi napokban elhangzott beszédek újra időszerűvé tették az internellások megszüntetésének kérdését. A par­lamenti pártok egyöntetűen azon a nézeten vannak, hogy az interná­­lási rendeletet föl kell függeszteni. A kereszténypártban ma este ivet köröztek, mely a rendelet ellen to­boroz híveket. Ezt az ívet az összes jelenlévő képviselőtagok aláírták Budaváry László kivételével, aki nem azonosítja magát a mozgalom­mal. Ugyanilyen ívet köröztek a kisgazdapártban is. A pártban egyébként nagy érdeklődéssel várják Andrássy Gyula gróf holnapi miskolci beszá­molóját, melyre a pártvezért a párt igen sok tagja kisérte el.­­ A mozirendelet ellep.. A régi mozisok ma Iukovich Ala­dár háznagy vezetésétől s­ül­elett­­ségileg tisztelegtek Ráday Gedeon gróf belügyminiszternél. Lukovich arra, kérte a belügyminisztert, hogy hallgassa meg a küldöttség jogos kívánságát, majd Rákosi Jakab el­nök ismertette a mozirendeletet, mely a frtázisok véleménye szerint megfosztja őket jogosan és nehéz munkával szerzett vagyonuktól. Kérte, hogy a belügyminiszter füg­gessze fel a rendeletet, amire annak utolsó szakasza alapján joga van mindaddig, amíg ezt a kérdést tör­­vényhozásilag nem rendezik. Ráday Gedeon belügyminiszter kijelentette, hogy még csak pár napja belügyminiszter és a rende­lettel eddig nem volt ideje foglal­kozni, de már sok panaszt hallott a rendelet ellen és ezeket a panaszo­kat vizsgálat tárgyává fogja tenni. Amennyiben sérelmeknek jut a nyomára, azokat nem fogja eltűrni. Ha valaki jogtalanul jutott mozi­­engedélyhez, meg fogja tőle vonni, de felülvizsgálat tárgyává teszi a régi engedélyeket is. Reméli, hogy nyolc-tíz nap múlva a régi mozisokat megbeszélésre hív­hatja össze, melyen a rendelet kér­dése megvitatásra kerül. A Friedrich-párt zaklatást lát a Tisza-pörben. A Friedrich-párt ni® este ülést tartott, melyen többek­­között a Tisza-pörrel is foglalkozott. A párt leszögezte, hogy zaklatás esetét látja fennforogni Friedrich István ellen és ez alkalomból bizalmat sza­vazott vezérének.3 Tanácskozás a mezőgazda­­sági törvény­ek­ előkészíté­sének ügyében. A mezőgazdasági érint a munkás­ügyi törvényeknek , rendeleteknek előkészítése, illetőleg­ a mezőgazda­­sági munkaügyi törvényalkotás legközelebbi feladatainak megbe­szélése céljából nagyatádi Szabó Ist­ván földművelés­ügyi miniszter minisztériuma tanácstermébe má­jus 12-én délelőtt 11 órára értekez­letet hívott egybe. Az értekezletre az összes érdekelt test illeték, így a keresztényszocialista és szociálde­mokrata­ földmunkásszervezetek kép­viselői is meghívót kaptak. Kis Újság telefonszámai. Szerkesztőség : 107—33 Kiadóhivatal: 9-08. - Vidéki árusítóm: 9­-01. 3 „Jogállamban rendőr nem bán­talmazhat bénást!“­­ (Érdekes tárgyalás a bíróság­ előtt.) Ma tárgyaltak Publik Ernő dr. táblabíró elnöklésével idősebb Pohl Ferenc és társai jel­en lopás miatt indított bűnügyet. tárgyalás során a vádlotta­k visszavonták a rendőrség előtt tett beismerő val­lomásukat s a bíró kérdésére ezt azzal indokolták meg, hogy a rend­őrségen azért vallottak máskép, mert ott tettleg inzultálták őket. Schuls József dr. királyi ügyész erre a tárgyalás elnapolását indít­ványozta. — Hirdetlen — mondotta — hogy jogállamban rendőr bántal­mazzon valakit. A vádlottak véde­kezésének valódiságáról meg kell győződnünk. A bíróság rövid tanácskozás után kihirdette határozatát, amellyel az ügyész indítványát elutasította. A tárgyalást folytatólag rapg is tar­tották , idősb és ifjabb Pohl Fe­rencet lopásért egy-egy hónapi fog­házra. itél­.ck. Lelsplozsk­ Ssszisskaville. (Kommunista propagamiát űztek.)­­ A rendőrség már régebben nyo­­mozást indított egy kystemanofetis­kus propaganda-ügyben s megálla­pította, hogy egy Fehlivch-vilkos nevű fiatalkorú m­ázdlótnyonc Hu­nyadi-tér 5. sz. alatt levő lakásán tartják a propaganda résztvevői összejövetelüket és itt kapják ter­jesztés végett a lázítótartalmú röp­­iratokat, amelyeket Fehérvári egyi­k célra készített, kézi sajtó segítsé­gével előállít. Megállapították azt is, hogy a propaganda vezetői An­­dics Erzsébet tanuló és Borsi Lajos egyetemi hallgató, akik Vidakovics Olga 16 éves sz­épírónő és Veinber­­berger Sándor 18 éves tanuló segít­ségével terjesztik a röpiratokat. Andics Erzsébetet és Borsi Lajost,­ valamint Veitsberger Sándort és Vidakovics Olgát lakásukon letar­tóztatták. Ezenkívül őrizetbe he­lyezték Fehérvári Miklós két fivé­rét, Kozári Lajos 17 éves tanon­­cot , Strém Miklós, Csernyák Károly 63 Tatár Ferenc asztalostanoncokat és egy Szántó nevű gimnáziumi tanulót. A románok barátja. (Román segítséggel rekvirált és zsarolt.) A debreceni törvényszék zsarolás vétségéért, másfél évi fogházra ítél­te Vig Sándor egyeki hentest, aki 1919. augusztusában, amikor ro­mánok tartották megszállva Deb­recent, két román katona kíséreté­ben megjelent Csanak Jenő lélek­­házi birtokán, ott sertéseket és ju­hokat rekvirált, amiket aztán drá­ga áron eladott. Ugyanezt meg­tette az egyiki káptalani birtoko­kon is. A tárgyaláson Vig Sándor tagadta a vádat, de a tanuk egész sora bizonyított ellene. NYILT-TÉR: MIlGYÍR KIRÁLYI OSZTÁLYSORSim­ÉH Húzás május hó 19 és 21-án Legnagyobb nyeremény esetleg Három millió, K 3.000,609 Jutalom: Főnyeremény: Két millió Egy millió sír. Ajánlunk sorsjegyeket hivatalos árban : Egész 96 — K, fél 48 — K, negyed 24— K, az összeg előzetes beküldése ellenében. TÖRÖK H. és Tsa Bankház Rt. Budapest, IV., Siervita-tér 3.

Next