Kis Ujság, 1922. május (35. évfolyam, 99-122. szám)

1922-05-16 / 110. szám

2 a detronáló törvény forradalmi ala­pon áll. Hiszen Andrássy maga is kijelentette Tihanyban, hogy a trónfosztás el­kerülhetetlen. Ami a királyi család nyomorát illeti, a kormány megtette a szük­séges lépéseket, hogy a királyi csa­lád megélhetését biztosítsa. A ki­rályi család itteni javai a múlt év­ben 12 milliót jövedelmeztek, mely­ből a király megbízottja csak 5 milliót vett fel. De ennek az öt milliónak jelentékeny része is propa­gandára ment el. Azok léptek tehát forradalmi alapra, akik nem akarnak elismerni meglévő törvényeket, nem kímélik az ország külpolitikai méltóságát sem, hanem­­ lehetetlenné tesznek minden becsületes külpolitikát. Ennek az országnak — fejezte be szavait a miniszterelnök — bé­kére, nyugalomra és polgári munká­val való helyreállításra van szüksége. Ezt akarja az egységes párt és ezért kell támogatni az egységes párt jelöltjeit. Rum, Körmend. Szombathelyről Rum községbe utazott a miniszterelnök, ahol Vass József miniszterrel együtt szintén beszélt, majd visszatért Szombat­helyre, ahol a tiszteletére rendezett banketten elmondott pohárköszön­tőjében leszögezte, hogy a kormány csak reálpolitikát hajlandó foly­tatni. A mai nap délelőttjét Körmen­den töltötte kíséretével a minisz­terelnök, ahol Tamássy tábornokot, Przemysl hős védőjét ajánlotta a választók figyelmébe. Ki kell vívnunk egyenjo­gúságunkat. Körmendről Csorna érintésével Sopronba utazott a miniszterelnök, ahová fél 11 órakor érkezett meg. Itt a pályaudvari fogadtatás után a politikusok az egységes párt gyű­lésére hajtattak, ahol Klebelsberg Kunó belügyminiszter mondotta el programbeszédét, amelyben a ki­rálykérdéssel is foglalkozott. A belügyminiszter szavai után Bethlen István gróf miniszterelnök emelkedett szólásra. — Külpolitikai téren elsősorban arra kell törekednünk, hogy újból kivívjuk ennek a nemzetnek az egyen­jogúságát a többi nemzettel szem­ben, hogy megszüntessük a beavat­kozási politikát, amely képtelenné tesz minket arra, hogy azon az ös­­vényen haladjunk, amelyet a nem­zetnek az érdeke kíván. Belügyi téren meg kell állapítani, hogy tönkrement a magyar állam, tönkre­ment a magyar pénzügyi helyzet, pénzügyi deficittel kell kü­zdenünk, meg kell állapítanunk, hogy tönk­rement a magyar középosztály, a tönk szélén áll a magyar kultúra is, mert a középosztály pusztulása a magyar kultúra pusztulását je­lenti. Vannak szociális kérdések, amelyek a nyomorból fakadnak és amelyeket meg kell oldani, mert hiszen, ha demokratikus be­rendezkedésre akarunk áttérni, a szociális kérdésekre kell fordítani a figyelmet. Melyek azok az utak amelyeken haladnunk kell? Egyesek azt mondják, hogy nyúljunk fegyverhez és foglaljuk vissza a régi nagy Magyarországot. Mások azt mondják, hogy minél előbb helyre kell állítani a jogfoly­tonosságot. Mi azt mondjuk, hogy az ésszerű és bölcs politikát kell követni. (Élénk éljenzés.) A kérdések közül, amelyek az új Magyarországot legjobban érdek­lik, a középosztály pusztulását hozom elő, amely pusztulás a nemzeti kul­­­túra lesülyesztésére alkalmas. Lás­suk egy kissé, hogy mik a közép­­osztály nyomorúságának az okai, mik annak következményei, mi a jelentősége az egész kérdésnek és melyek az orvosszerek. (Halljuk ! Halljuk !) Az oka az, hogy a ma­gyar állam tönkremegy és hogy a magyar középosztálynak túlnyomó nagy többsége az utolsó negyven évben állami kenyéren élt és hogy a liberális és gazdasági pályáktól el­fordulva, hivatalokban és más álla­mi alkalmazásban kereste a maga boldogulását. Van ennek egy másik oka is és ez a területünk megcson­kítása. A tisztviselők fizetésemeléséről szólt a belügyminiszter úr. Én is azt vallom, hogy tisztviselői karun­kat nyomorogni hagynunk nem nem szabad. Reálpolitikát akarunk követni, nem jelszavas politikát, mert a jelszavas politika volt az, amely a nemzet erejét teljesen lerontotta. Reálpolitikát kell, hogy köves­sünk és végre a tudatára kell éb­rednünk annak, hogy nem közjogi kérdések fogják ezt a nemzetet bol­doggá tenni, hanem csakis az a politika, amely az erőviszonyok­nak, az erőknek a fejlesztésével foglalkozik. Arra kérem önöket, hogy támogassák ezt a politikát. A miniszterelnök beszéde után percekig tartó viharos éljenzés és helyeslés volt, úgy, hogy Vass Jó­­­­zsef miniszter hosszú ideig kényte­len volt ott állani, amíg végre szóhoz tudott jutni. A viharos tetszészaj lecsillapul­­tával Vass József vallás- és köz­­oktatásügyi miniszter szólalt fel és beszédében az igazi demokrácia lé­nyegét fejtegette. Ezután a gyűlés fél kilenc órakor a himnusz eléneklésével véget ért. A miniszterelnök Vass József kul­tuszminiszter és Klebelsberg Kunó gróf belügyminiszter kíséretében a Pannóniába ment, ahol Sopron vá­ros közönsége a miniszterelnök tisz­teletére társasvacsorát rendezett. KIS ÚJSÁG 3£állay pénzügym­iniszter gazdasági programja. Kállay Tibor pénzügyminiszter vasárnap délelőtt mondotta el programbeszédét Nyíregyházán. Gazdasági fejlődésünk kiinduló pontja — mondotta — hogy béke, nyugalom és jogrend legyen az or­szágban. Le kell építeni a kötött gazdaságot és biztosítani a külföldi államokkal való szabadforgalom lehetőségét. Tárgyalnunk kell a körülöttünk fekvő államokkal. A középosztály fölfegyverzése a létért való küzdelem számára igen fontos feladat. Javítani kell a tiszt­viselői kar sorsán is. Csak komoly, verejtékes munka segíthet gazdasági helyzetünkön és Európa népeinek be kell látniok, hogy jóvátételi köve­teléseik teljesíthetetlenek. A miniszter a gyűlés után Nagy­­kállóra ment, Bernolák választói között. Bernolák Nándor népjóléti mi­niszter nagy­közönség előtt­­tar­totta meg programbeszédét a veszp­rémi kerületben. A közegészség­­ügy, a gyermekvédelem és a mun­­kásbiztosítás terén a kormány ál­tal már eddig megtett intézkedé­sekről szólott, majd a közel­jövő­ben megvalósítandó feladatokat is­mertette. Az általános politikai helyzetről szólott ezután és han­goztatta, hogy csupán vállvetett, egységes munkával lehet helyrehozni az októbrista forradalom által oko­zott és a kommunizmus által előidé­zett károkat. Délután Öskün és Vár­palotán tartott beszédet a minisz­ter, melyet a választók nagy tet­széssel fogadtak. Horváth államtitkár programja. A dombóvári kerületben e hónap 14-én tartotta programbeszédét Horváth Emil báró népjóléti állam­titkár. Nagyhatású beszédében erős szavakkal ítélte el a felekezeti és osztályellentétek szítását okozó politikai és társadalmi akciókat. A földreformmal, a kereskedelem szabaddá tételével, a szellemi és testi munkások érdekeinek okos szociálpolitikai programmal kell segítségére sietni. kétharmad kormánytöbbségre számit Gömbös. 177 mandátuma lesz az Egységes Pártnak. — Hatvan ellenzéki kerület. — A keresztény egység­ táborának gyűlése. A választások ideje rohamosan közeledik és a pártok már élénken latolgatják esélyeiket. Ebből a szempontból igen érdekes az a nyi­latkozat, melyben Gömbös Gyula szögezi le várakozásait a választá­sok várható eredményéről. — Kijelentem, hogy természe­temmel és felfogásommal ellenke­zik a jósolgatás, ha most mégis nyi­latkozom, teszem ezt azon tenden­ciózus hírekre való tekintettel, ame­lyekkel elárasztják az egész orszá­got és amelyeknek átlátszó célja az, hogy az egységes pártba vetett bi­zalmat aláássák. A május 11-én befutott jelentések alapján megállapítható, hogy 142 kerületben ma már biztosítva van az abszolút többség, 35 kerületben az eséllyel bíró jelöltek ha nem is hivatalos jelöltek, egységes pártiak. Ezekben a kerületekben minden valószínűség szerint pótválasztás után fog a párt győzedelmeskedni. Ezek szerint az egységes párt szá­mára, Budapestet és környékét nem számítva, 215 vidéki kerületből 177 kerület látszik biztosítottnak. Az Emszt-párt a mai pártállások sze­rint 12 vidéki kerületre számíthat. Ehhez járul még az a két kerület, amelyet számításom szerint a Hein­­rich-párt szerez meg a vidéken. Budapestet és környékét illetőleg nehéz végleges véleményt mon­dani. Számításom szerint a keresz­tény egység tábora és a hozzá közel álló pártok összesen nyolc kerületre számíthatnak. Szóval a kormányt támogató pártok e­sélyei úgy alakultak, hogy az összes képviselők számának kö­rülbelül 80 százalékát nyerik el, vagyis a 245-ből 199 mandátumot. Ha pedig leszámítjuk az egységes kormányzó párttal szövetséges és kisebb pártoknak jutó mandátu­mokat, tehát összesen 22 kerületet, akkor a fennmaradó 177 egységes párti képviselővel biztosítva van az, amire törekedtünk, a kétharmad többség, amely 163 mandátumot tesz csak ki. Ellenzéki párt van vagy tíz — mondotta Gömbös Gyula. Ha tehát a föntebbi maximális és minimális számítások alapján fennmaradó 46 —60 kerület egyformán oszlanék meg közöttük, akkor jutna egy ellenzéki pártra 4—6 mandátum. Természetesen nem fognak a man­­­­dátumok , ennyire sematikusan­­ megoszlani. A két legerősebb ellen­­­­zéki frakció lesz a szociáldemokrata­­ párt és az Andrássy-, Háttér-, Fried­­­­rich legitimista csoport. Utána jön-­­ nek fölfogásom szerint a demokra­ Május 10 ták és Rassayék. Lesznek talán olyan pártok is, amelyek egy jelöl­tet sem fognak tudni behozni. Az Iparospárt jelöltjei. Az országos iparospárt vasárnap népes gyűlést tartott Kőbányán. A gyűlés szónokai rámutattak arra, hogy a gazdasági konszolidációhoz feltétlenül szükséges a fejlett ipar, ez pedig csak akkor érhető el, ha a gyakorlati tudással rendelkező ipa­rosok is helyet foglalnak a tör­vényhozó testületben. A párt a hét folyamán számos gyűlést tart a fővárosban és környékén. A párt Budapest déli (IV—X.) és északi (V—VII.) kerületeiben, valamint a pestvidéki körzetben is állít je­lölteket. A jelöltek a déli kerület­ben : Kiss József, Bittner János, Rádiós János, Bálint Menyhért, Varga József, Fock Géza, Hlatk­y István, Hikádé József. Az északi kerületben: Nagy István, Idám György, Mutter Károly, Spelter Henrik, Riesz Péter, ifj. Háber Sándor. A pestvidéki körzet jelölt­jei : Markó Elek, Rein Károly, Tóth Zoltán Gyula és Prüllert Ist­ván. A keresztény egység táborának gyűlése: Wolff Károly, Emser Sándor és Csilléry András, a keresztény egy­ség táborának vezetői ma este 7 órára nagygyűlést hívtak egybe a cukor­ utcai iskolába. A gyűlésen több száz főnyi hallgatóság előtt először Emnszt Sándor szólalt fel. Ki­fejtette, hogy a keresztény egység tábora mért támogatja a kormányt most, amikor a hatalmon lévő kor­mány oly sok ember előtt egyálta­lán nem rokonszenves. — Mi nem csatlakoztunk az egy­séges párthoz és nem is fogunk hozzá csallóközi­­. Nem akarunk be­lépni abba a pártba, mert nem lát­juk tisztán és világosan, hogy mi lesz belőle. Nem látjuk világosan, hogy nőit akar a többségi párt és ezért nem léphetünk be közéjük. A kormány támogatását azonban mé­gis szükségesnek tartjuk. Nem sza­bad a tekintélyeket teljesen le­járatni, mert különben visszasülye­­dünk a Károlyi-éra és a proletár­diktatúra színvonalára. Nem lehet a hazafiakat osztályozni első- és má­sodosztályú hazafiakra. Azok, akik az antant parancsára a közel­múlt­ban egyes törvényeket kényszerű­ségből, síró szemmel megszavaztak, és oly jó hazafiak, mint akik első­­osztályú hazafiaknak hirdetik ma­gukat. Rakovsxky a propaganda milliókról. A keresztény ellenzék ma esti gyűlésén Rakovszky István Bethlen István gróf tegnapi beszédével fog­lalkozva, tiltakozott az ellen, hogy Andrássy bárki előtt is a király trónfosztását helyeselte volna, to­vábbá az ellen, hogy a király vagyo­nából milliókat költöttek volna propagandára. Kíméletlen, éles hangon beszélt ezután a bombamerényletről, mely csak azért történhetett meg, mert az előbbi bűncselekményeket nem torolták meg. Mattyasovszky előtte jelentette ki, hogy ők a tetteseket mindig kinyomozták és nem a rend­őrségen múlt, hogy azok büntetésü­ket el nem vették. Kis Újság telefonszámai. Szerkesztőség : 107—33 Kiadóhivatal: 9—08. Vidéki árusítás: 9-08.

Next