Kis Ujság, 1922. június (35. évfolyam, 123-144. szám)
1922-06-24 / 140. szám
■ v Komáromban állítólag elfogták a pokolgépes merénylet tetteseit Mit vallanak a kihallgatott „merénylők". ) A Magyar Kurír tudósítója írja? A megszállott Komáromból érkezett lapjelentés szerint a csallóközaranyosi cseh csendőrség elfogta a budapesti bombamerénylet egyik tettesét. A híradás szerint június 14-én este három idegen utas jelent meg Farkas István csallóközaranyosi községi bírónál és szállást kértek tőle. A bíró elküldte őket egy helyre azzal, hogy ott szállást kapnak. Itt két csendőr igazolásra szólította őket. Az egyik Kovács Ernőnek mondta magát, a másik Pintér Jánosnak, a harmadik Hankó Pál politikai menekültnek mondotta magát. A cseh őrmesterek egyike megkérdezte Kovácstól, nem tud-e valamit a budapesti bombamerényletről ? Kovács azt felelte, hogy tud, mert ők csinálták a p pokolgépet Cegléden. Elmondta, hogy a magyar hadsereg tagja és Cegléden teljesített szolgálatot a páncélvonat-zászlóaljnál. Cegléden — úgymond a lap — tisztek beszélték meg, hogy Pesten bombamerényletet követnek el. E tanácskozásokon Kovács is részt vett. A ceglédi régi huszárlaktanyában Makkay százados zászlóalj parancsnok állította össze a pokolgépet egy ébresztőóra fölhasználásával. Kovács látta a pokolgépet, amelyet fölszállítottak Pestre és néhány nap múlva bekövetkezett az erzsébetvárosi robbanás. Kovácsot a komáromi ügyészség fogházába szállították, Hankót pedig a törvényszéki fogháznak adták át. Az utóbbi azt állítja, hogy Csabán ellenzéki kortes volt s egy megjegyzést tett a kormányzóra s emiatt ott le akarták tartóztatni, de idejében elmenekült. Mindkettő i ellen kémkedés gyanúja miatt indult meg az eljárás. A komáromi hír nagyon gyanusan hangzik és egyelőre csak fentartással közöljük mint olyant, amelynek hitelességéhez nagyon sok szó fér. Hamis kimutatásokkal dolgoznak a csehek, Pozsonyból jelentik : A csehek legutóbb külpolitikai okokból hamis statisztikát közöltek a cseh állam alkalmazásában lévő tótokról, magyarokról és németekről, akiknek számát sokkal nagyobbnak tüntették fel, mint ahogyan a valóságban van. Ezzel szembem, a »Slovak» megállapítja, hogy például a pozsonyi vasútigazgatóság 1019 tisztviselője közül 933 cseh (91.5%), 33 német, 12 magyar, 30 tót (2.94%). 3 körOíia 1922. Szombat, junius 24^ Wilson angol tábornagy megfiulkolása. Benyújtották az indemnitást. A Kormány választási rendeletének jóváhagyását kéri. — Megalakították a Ház tizot'ságait. — A nemzetgyűlés mai ülése. A nemzetgyűlés mai ülését pont Ibán tíz órakor, nyitotta meg Gaál Gaszton elnök. Az elnöki bejelentések során a Ház tudomására hozza, hogy öttevényi Szabó István sürgős interpellációra kért és kapott engedélyt. Ezután az osztályok kisorsolása következett. Négy osztályba sorozták a képviselőket az elnök és az alelnökök kivételével. Ezután két jegyzőt s az egyes bizottságokat választották meg. Leadtak összesen 104 szavazatot. Jegyzők lettek : Csik József 94 szavazattal, Héhert Ede dr. 95 szavazattal. A választások annyi változást hoztak, hogy a földmivelésügyi bizottságba jelöltek közül Drózdy 43 szavazattal kibukott s helyébe Czettler Jenőt választották be. Elnök : A bizottságokat ezennel megválasztottnak jelentem ki. A pénzügyminiszter úr kíván szólani. Az indemnitási javaslat benyújtása. Kállay Tibor pénzügyminiszter : Tisztelettel beterjesztem az 1922 —23-ik év hat hónapjára szóló állami költségvetési törvényjavaslatot s kérem azt az alosztályok mellőzésével a pénzügyi bizottságnak kiadni. A Ház a pénzügyminiszter indítványát elfogadta. Gaál Gaszton elnök ezután felhívja a megválasztott bizottságokat, hogy haladéktalanul alakuljanak meg s még a mai nap folyamán tegyenek jelentést a megalakulásról. A bizottságok megalakulására elnök az ülést 10 percre felfüggeszti. Gaál Gaszton elnök az ülést újból megnyitja és kijelenti, hogy az egyes szakbizottságok megalakultak. Azon bizottságoknak, amelyeknek a megalakulását nem jelenti be, a holnapi ülés folyamán alakulnak meg. Ezután indítványozza, hogy a nemzetgyűlés legközelebbi ülését holnap délelőtt 10 órakor tartsa és a napirenden szerepeljen az indítvány- és interpellációs könyv felolvasása és az összefférhetetlenségi bizottság elnökének és helyettes elnökének eskütétele Az első sürgős interpelláció. Eöttövényi Szabó István elmondta, hogy 423 község van ebveszettség miatt zárlat alatt az országban. A földmivelésügyi minisztériumhoz, illetve annak állategészségügyi osztályához állandóan érkeznek a panaszok a községekből, hogy nem tudják elejét venni a bajok. A veszettség oltása körül nagy nehézségek merültek fel. j Kérdi a földmivelésügyi minisztert, hogy hajlandó-e a községeknek az oltóanyagot megfelelő mennyiségben rendelkezésre bocsátani?"1 Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter: — Tény az, — úgymond — hogy a veszettség az utóbbi időben nagyobb mértékben pusztít. Tény az is, hogy bizonyos nehézségek vannak az ellene való küzdelemnél. Biztosítja az interpelláló képviselőt, hogy a földmivelésügyi kormányzat mindent megtesz, hogy a kór további terjedését megakadályozza. Kéri válaszának tudomásulvételét. Böttevényi Szabó István és a Ház a miniszter válaszát tudomásul veszi és a jegyzőkönyv hitelesítése után az ülés fél 1 órakor véget ért. * Kállay Tibor pénzügyminiszter a bizottságok megalakulása előtt benyújtotta a nemzetgyűléshez az 1922—23. költségvetési év első hat hónapjáról szóló indemnitási törvényjavaslatot. A Ház rendelkezései szerint a tárgyalás és jelentés tétele végett a törvényjavaslat a pénzügyi bizottsághoz utasíttatott. A pénzügyi bizottság Ráday Gedeon gróf elnöklésével megalakult és kimondta, hogy a törvényjavaslatot ma délután öt órakor már tárgyalás alá is veszik. A mostani indemnitási törvényjavaslat egészen eltérően minden eddigi felhatalmazási törvényjavaslattól, rendkívül részletes, 33 paragrafusból áll és igen sok új, meglepő rendelkezést tartalmaz. Az indemnitási törvényjavaslat hetedik szakasza kimondja, hogy a háború cselére szóló kivételes ha