Kis Ujság, 1931. január (44. évfolyam, 1-25. szám)
1931-01-11 / 8. szám
________ Istentagadó karácsony Oroszországban December folyamán az orosz szovjet köztársaság területén az istentagadó szervezetek kétszáz templomot és harmincegy zsinagógát zártak be. A bezárt templomokat mozitermekké és klubhelyiségekké alakítják át. A szovjet kormány az ortodox karácsony közeledtével mindenneműünnepséget megtiltott az ország területén. Valamennyi vállalatnak megszakítás nélkül dolgoznia kellett. Moszkvában negyven brigádot alakítottak a templomi istentiszteletek megaka- . . dályozására, amelyek több mint négyszáz . gv.ülést hívtak össze, hogy a munkásokat a templomoktól elvonják. . Risztics János magyar repülő kalandozásai Ázsiában Risztics János, az ismert magyar pilóta ez időszerint Sanghajban van. Egy új gépen műrepülést végzett a sanghaji repülőtér fölött. Kínában még Soha nem látott mutatványait a nagy számban összegyűlt közönség lelkes tetszéssel fogadta és a becsület gyümölcses nevet kapta a kínaiaktól a magyar repülő. Risztics János szeptember 7-ikén indult el egy németországi repülőgyárból, aztán Oroszországon és Mukdenen keresztül szeptember 19-ikén érkezett Phimil'c A magyar repülő már két évvel ezelőtt járt Szovjetoroszországban és most is csak azt államthatja meg, hogy a viszonyok egyáltalán nem javultak. Nagy a szegénység és a nyomatvért. A szovjet zsarnokainak szerencséjére a lakosság azt hiszi, hogy ennek így kell lennie és nem tudták, hogy másutt milyen élet van., Risztics utást a ke- Dél-szibériai vasúton folytatta, amely Ki fia és Japán felé visz. Ez a vonat tele van külföldi utasokkal és az oroszok mindent elkövetnek hogy a külföldiek kedvében járjanak. Mégis trea történik, hogy a vonalon 4-5ravg nem tehet élelmiszert kapni. . .van Risztics János Kínában, Mukdep,városában, részt vett eggy nagy katonai parádén, mint CsartrCso-T'iina tábort. nők vendége Mosi köjmbVát tesz Kinában, ahol körülbelül májusig szándékozik maradni, aztán bezárja Keletázsiát. Jurán és Ész''UameHkán 'ke-' Halálra téltek Kanadában és zalamegyei manyart Szomoru hír érkezett Kagakanizsára egy kivándorolt zalai földmivesről. A földmivest Kovács Jánosnak hívják. 1916-ben vándorolt ki a zalamegyei Csapi községből Kanadába, ahol csakhamar jómódot tudott magának teremteni. . ...... A múlt év szeptemberében azután Kovács János ittas állapotban agyonlőtt egy rendőrt. A veelandi esküdtszék ítélkezett fölötte és a bíróság gyilkosság bűntettéért katél általi halálra itélte. Kovács fellebbezett az ítélet ellen. A halálraítéltmagyart, meglátogatta börtönében P. Hédfi Jeromos, a Nagykanizsáról Kanadába szakadt Szent Ferenc-rendi hitszónok. Kovács elmondotta, hogy a bűncselekmény elkövetésének napján sokat dolgozott. Amikor este hazament, felesége nem adottneki vacsorát,mire ő mérgében lement a pincébe és elkezdett inni. Ezenkívül csak arra emlékszik, hogy a puskáját kezdte tisztogatni. Csak másnap reggel, a börtönben tudta meg, hogy megölt egy rendőrt. , A kanadai magyarság mindent elkövet, hogy Kovács Jánost megmentse az akasztófától. Gyűjtik az aláírásukat, hogy kegyelmet kérjenek számára. Nemcsak a kanadai magyarok, hanem tekintélyes angolok is aláírták már a kegyelmi kérvényt. . KIS ÚJSÁG Vasárnapi krónika Sokan vannak, akik csak a zsebükkel törődnek, Magas polcra feljutottak, s nem becsülik ők meg, A fejüket fennen hordják, s ferde után járnak, A panama-aranyakban könyökig turkálnak. Egy a jó még, hogy van törvény, s ügyész, aki vádol És így kiált: — Elég legyen már a panamából! Mit bánom én, hogy az úr ki, s milyen állást tölt bel!. Panamistát nem tűr magán a franciák földje! — Farsang volna, vagy mi a szösz, hangosak a termek, Nyikorognak a hegedűk, üstdobokat vernek. Derékig is ki van vágva a nőknek ruhája, Ajkuk rózsa, sok festék van maszatolva rája. Mindenáron vigadnának, de nem megy az mégse. Parancsszóra nem szárnyal a jókedv szárnyverése. Nincsen akkor mulatozás, ha üres a buksza. A talp alá valót mostan Gond-anyóka húzza! Ráadásul az újévnek ünnepe elszállott. S nem váltotta valóságra a sok kívánságot. Nem teljesült a magyar nép vágyó reménysége. Szenvedésnek, kínlódásnak soha nem lesz vége. Idegenek táboroznak a magyar határon. Mikor válik már valóra a szent magyar álom? Errefelé legfeljebb csak a téli szél láncot. S nincs farsangja annak, aki szent halottat gyászol. Szibéria szénbányáiból hazakerült a hatottnak festt hadifogoly Plég a felesége sem ismert rá - a vörös pokol kinszesiveslései Huszonkét éves volt Gyebnár Sándor, a 62. gyalogezred őrmestere, amikor 1914 véres őszén kikerült az orosz frontra. Vitéz katona volt, kitüntették I. és II. osztályú vitézségi éremmel.Aztán, aztán 1916 július végén Rahatin és Ravaruszka között hadifogságba került. Most érkezett haza 14 évi hadifogság után. A hadifogság utolsó éveit szibériai szénbányában töltötte. Amikor elindult 27 éves volt és amire hazajött is éves lett, de sokkal többnek látszik. Budapesten a felesége már régen halottnak hitte és nem ismerte meg, mert annyira megvénült és olyan szomorú ráncokat vésett arcára a hosszú hadifogság. Először Rovnóba vitték, ahol 3 hónapig volt. Innen Délszibériába, a bányavidékekre került. A kolovi szénmedencében dolgozott, ahol havonta 36 rubelt kapott. ■ 1917-ben azután kitört a vörös forradalom, összegyűjtötték őket egy táborba és a következő kérdést intézték hozzájuk: — Beléptek-e a vörös hadseregbe és hajlandók vagytok-e a románok ellen harcolni? Voltak, akik jelentkeztek, de voltak, akik erre nem mutattak hajlandóságot. Gyebnár Sándor is ezek közé tartozott, aminek az lett a következménye, hogy valamennyikkel börtönbe vetették, ahol lesoványodtak, megférgesedtek és betegek lettek. Sokan nem birkák kiállani ezt a szenvedést és inkább felakasztották magukat a cellájuk falára. Időnként újból elővették őket a vörösök, feladták nekik az előbbi kérdést és minthogy most sem voltak hajlandóakkötélnek állni, kaicsukával addig verték őket, amíg fél holtan el nem terültek a padlón. Négy hónap után aztán megengedték nekik, hogy tovább dolgozzanak a szénbányában. Most már sokkal roszszabb sorsuk lett, kevesebb ennivalót kaptak és elkezdett, pusztítani köztük a tífusz és a malária. Némelyik napon 30 embernek is volt a temetése. Folyton érkeztek újabb fogolyszállít- a Gazdák figyelmébe ! Ferkó Olaf i/ókerszámot puhít, rekedt és tartóssá tesz Ogaudo C.M. Müller& Tírsa Budapest, VI., Gizelaus 53 55. Kapható minden bőr- és fűszerkereszkedésben 1931 január 1.1 . STERNBERG hangszergyár cm rÁkóczi-ut UU Beszélőgép 3 lemezzel 2S H Hegedű 5P Harmonika_________4 P Kérjen Ingyen árjegyzéket 'hiányok — már a vörösök foglyai voltak — akik között hercegek, grófok, földbirtokosok, tábornokok is voltak. Ezek legnagyobb része, hamarosan elpusztult a nehéz munka következtében. 1924-ben három magyar társával elhatározta, hogy hazaszökik hazájába. A faluban lakott egy pópa, aki valamikor Magyarországon lelkészkedett, aki segítségükre volt. 1929 január végén próbáltak megszökni. Hosszú hónapok leírhatatlan kínszenvedései árán eljutottak az orosz határig, de ott elfogták és visszahurcolták őket. Újból szökni próbáltak, de újból eredménytelenül. Most már büntetésből félholtra verték őket. Karácsonykor harmadszor szöktek meg, de most már a román határ felé. Itt végre sikerült átjutniuk. Három társa Erdélyben maradt, mert odavalók, ő pedig hazajött Budapestre. Szegény Gyebnár Nándor, aki 14 évet töltött orosz hadifogságban, most már itthon van. Ki kellett operáltatni az egyik veséjét, amely az orosz pokol kin szenvedéseinek esett áldozatul. Most már itthon van és megkönnyebbülten gondol vissza a hosszú esztendők szenvedéseire... Két hereg, kellemetlen kalandja a c senáti Amerikának belgrádi követe. Prince, Szilveszter éjszakáján meghívta magához Belgrád valamennyi követét, követségi tanácsosát, a magasabb követségi tisztviselőket és a jugoszláv külügyi hivatal főnökét. A diplomatákon kivüt hivatalos volt erre az estélyre Karagyorgyevics Pál herceg feleségévé, Olga hercegasszonnyal és testvérével, Marina hercegkisasszonnyal. A szilveszteri estély nagyon vidám és élénk volt, éjfél tájban pedig szokás szerint néhány pillanatra eloltották a lámpákat. A hercegnők kitűnően érezték magukat, sokat táncoltak és 1 óra tájban a királyi vendégek haza akartak menni. A többi vendég észrevette, hogy Olga hercegnő valamit kétségbeesetten keres és hamarosan mindenki megtudta, hogy a hercegnő értékes táskája eltűnt. Brilliánsokkal díszített aranyláslor volt ez, amelyben arany fésű és egyéb, szépítőszereken kívül egy arany dohányszelence is volt. Sándor király monogramjával, amit a király személyesen ajándékozott Olga hercegnőnek. Azonnal megkezdték a kutatást és felsöpörték a konfettivel sűrínn teleszórt fényes padlókat. A táska azonban nem került elő. A jelenlevők nagy része követelte, hogy kutassák át a ruháikat, ami azonban lehetetlen volt a jelenlevő diplomaták miatt. A diplomatáknak zsebeit ugyanis átkutatni semmi szín alatt, nem szabad, mert olyan titkás iratok lehetnek náluk, amikhez idegen államok megbízottainak nincs közük. Éppen ezért csak a szolgákat és a zenészeket motozták meg, de eredmény nélkül, Újesztendő napján is folytatódott a bizalmas motozás, de a hercegnő táskája mégmindig nem került meg. Tsitsibu japán hercegkisasszony, aki ezidőszerint szintén Belgrádban tartózkodik, hasonlóképpen nagyon kellemetlenül járt. Vasárnap a belgrádi Kalimegdán-parkban sétált, ahol abban az időben nagyon sok ember volt és elvesztette nagyon értékes és nagyon féltett családi nyakláncát. A hercegnőt ez persze nagyon elkeserítette, . de hétfőn este megjelent a lakásán a belgrádi rendőrfőnök és átnyújtotta az elveedett nyakláncot. .A hercegnő nyakláncát egy fényképész találta meg, aki azonnal átadta azt- aj rendőrigazgatóságnak.