Kis Ujság, 1931. június (44. évfolyam, 122-145. szám)
1931-06-06 / 125. szám
10 a támláét Azt írják az újságok, hogy a sört bojkottálni fogják, mert nagyon drága Arra azonban senki sem gondol rajtam kivit, hogy a tankönyveket, — amelyek szintén nagyon drágák — ugyancsak bojkottálni kell. Pedig a tankönyv és a sör tulajdonképpen rokonságban vannak egymással. Mindkettőnek az a rendeltetése, hogy az ember bevegye őket. Melyiket a gyomrába, melyiket a fejébe. Éppen ezért azt indítványozom, ne csak a drág sört vegyük bojkott alá, hanem drága tankönyveket is. Mert akkor bizonyára a drága tanár urak is leszállítják a jó osztályzat árát. „ ÜZLET - ÜZLET Udvarló: Bandika, ha lecsukod a szemed, kapsz egy pengőt. Bandika: És ha leoltom a villanyt, mennyit kapok? Körpöly Imre: Két hely Oh, tujár Mit élvez — és mit nem élvez — nyáron az ember, az mondódik el az itt következő történetekben. Sajtcél fizetek ! Az alábbi vázlat azok számára készül.1, akik ilyenkor nyáron előszeretettel látogatják a budai kiskocsmákat, a kedves, mondhatnám drága helyeket, ahol a számla kifizetéséig a legédesebb hangulat tölti el a sziveket. — Rangban ki a legelső a pincérek között? « A fizetőpincér, mert őt főúri cím illeti meg. — Milyen szakadást néz rossz szem. Inés a vendéglős az abroszon? , — Felhőszakadást. r — Mi érdekli a vendéglőst, ha napilapot vesz a kezébe? is — Hogy fog-e esni. • — Mi érdekli a vendéget, ha az élclap árait nézi? — Hogy esett-e már. — Ha a vendég a levesében hajszálat talál, kevesebbet tizede ér fel — Egy hajszállal sem fizet kevesebbet. — Szem előtt tartva az irányárakat, hogyan vonul be mégis a nyári vendéglőkbe a drágaság? — Lovagja karján. — Milyen lencsét lát szívesen asztalán a vendég? — Olyan lencsét, amelyik az árakat kicsinyíti. — Akkor találunk a vendéglőben savanyú hót? — Ha az asztalnál humorista ül d mjaro&A Vmh Kedves barátom! Alindenekelőtt is fogadd részvétemet,amiért a nyarat ott Pesten kell töltened. Bár a hely, ahol tartózkodós, főleg hűvös, azonban, úgy tudom, akilátás nem valami gyönyörködtető. Megértem az embereket, akik minden áron szabadulni igyekeznek onnét. Hálistennek, én nem panaszkodhatom. A vidék, ahol a nyár örömeit élvezem, valóban lebilincselő. Lakosztályom csöndes és zavartalan. Én, aki mindig szerettem a magányt, itt végre megtaláltam azt, amit kerestem. Valósággal őrködnek nyugalmam felett, ami zárkózott természetemnek nagyon megfelel. Ahogy leszálltam az állomáson, olyan lekötelező szívességgel fogadtak, amit nem lehet elfelejteni. Mindjárt rendelkezésemre álltak és bekísértek egészen a szobámba, amely részemre már előre biztosítva volt. A ház, ahol lakom, szinte megfogja az embert. A falak halála alól lehetetlen szabadulni. Engem egészen rabul ejtett A levegő itt kissé erős. Mondhatnám jogerős. Vannak vérszegényebb nyaralók, akik ezt nem bírják ki. Ezekaztán orvosi rendeletre naponként kellő adagolású vasat kapnak. A hagyományos magyar vendégszeretet a vidéken népi ismer határt. Aki egyszer ide beteszi a lábát, azt egykönynyen el nem eresztik. Persze, akad mindig néhány nyaraló, aki ezzel a vendéglátó szívességgel nem óhajt visszaélni és ha csak módját ejtheti, igyekszik lehetőleg feltűnés nélkül távozni. Azonban ez csak keveseknek sikerül. Nyaralásom egyési élményeiről majd személyesen fogok beszámolni. Ölel hüsülő barátod Szerenc. KIS ÚJSÁG A KICSI POHÁR Egy pohárka bort kapott a cigány. — Jó-e? — kérdik tőle. — Jó ám! Látszik,hogy öreg, hanem pohár még fiatal helyek. Ifjú Recze Lajos, Derecske A JÓTORKÚ GYEREK Egy perkátai és egy adonyi ember beszélget. A perkátai ember igy szól: — Hallottam, sógor, fiad született. — Szent Isten, — kiált fel az adonyi — Perkátára áthallott a sírása?! ah&új fotyácMál Kövér!: Újpesten sztrájkba léptek az asztalosok. Sovány!: Igen, mert olyan alacsony béreket kaptak a szegény asztalosok, hogy már kenyér sem jutott az asztalokra. Sovány!: A Társadalombiztosító ismételten nagy izgalmakat okozott a Házban. Kövér!: Úgy látom, a Társadalombiztosító nem biztosítja a közvéleményt az állandó izgalmak ellen. A BOR — Mi van az üvegben, Jancsi? — Bor. — Aztán ki issza azt meg? — Én és az öcsém. — No, adj a te részedből pár hörpintést. — Nem lehet, mert az enyém alul van. Varga Józsefné, Újpest KÖNNYEBB A MUNKA Nagyon rossz borotvával nyúzták a cigány állát a műhelyben. Egyszerre felsóhajt: — Ugyan, idős lelkem, huzszsá meg egy kicsit ázst a borotvát, hogy könynyebben essik a karjának a munka. Ginczhiger György, Budajenő IGAZI CSAVARGÓ — Oh, nagyság, hogy mehetett ehhez a csavargóhoz, hiszen mindig csavarog és nem dolgozik sohasem. — De kérem, mikor elvett, azt ígérte, hogy ha nem elég egy heti csavargás egyhuzamban, akkor megpróbálja az esztendei csavargást is, hogy ne éhezzünk. Makai Mihály, Orosháza Kitvéri: Kéthly Anna képviselőnő nemcsak Budapesten, hanem Szegeden is fellép. Soványi: Valószínűen Kéthly kélli, Kovács ferenc és Nándor. Perkáta hogy Pesten ismét mandátumot kap. 1931 június 6 SZÓRAKOZOTTSÁG Egy borbélymester szabad idejében szép madárkalitkát csinált. Egyszer, amikor vendéget szolgált ki, azon gondolkodott, hogyan fogja a kalitkát díszíteni. Közben megfeledkezett arról, hogy ő borotvál. Egyszerre csak bizonyára jó ötlete támadt Felnevetett és örömének nyomatékául, nagyot csapva a vendég fejére, felkiáltott: — Itt lesz a toronyi. .." Makai István, Kiskunhalas KIS ÚJSÁG1 1 Keni isünk be Isié követnek a Házba Kortesnóták a júniusi választásra Régi magyar szokás, hogy a választás nótázással jár. A közeledő választásra való tekintettel összegyűjtöttünk néhányat az új választási dalok közül, annak bizonyságául, hogy a nóta elkísér a bölcsőtől a sírig. Már mint a mandátumok bölcsőjétől a mandátumok sírjáig. FURFANG A cigány, akit huszonöt botra ítéltek, csak azt a gráciát kérte ki, hogy úgy fekhessék, amint legkényelmesebbnek találja. Nembánja, ha aztán akármilyent is húznak rá. — No jól van, — hagyta rá a szolgabiró — hát feküdj úgy ,ahogy tergabiró. — hát feküdj úgy, ahogy tetszik. Mire a cigány a pad alá feküdve, igy szólt a hajdúhoz: — Most már húzsd mind a két kézzsel. Az jött a szokásba, Nem jutunk be többé, Nem jutunk be többé Követnek a Házba. Felmegy a Bethlen, Felmegy a Bethlen, Fel a bársonyszékbe, Lerázza a voksot, Lerázza a voksot, Másnak az ölébe." Tétovázó voks dala Vörös bort ittam az este, Ragyogó csillagom, galambom. Még most sincsen kifizetve, Ragyogó csillagom, galambom. A lábamon alig-alig állok, De Bethlentől jót nem várok, Ragyogó csillagom, galambom. Ellenzéki dal Lehullott, a rezgő nyárfa Ezüst színű levele. Ráfeszül az ellenzékre Bethlen István tenyere.’ Rá van írva sok plakátra Bethlentől egy üzenet: Hiába is szavaztok le, Én soha el nem megyek. NEM HITTE EL ! Bíró: Mondtam már neked, hogy nem kerülj a szemem elé. • ' Vádlott: Én is mondtam a biztos urnak, de nem hitte el. Földvári János, Törökszentmiklósi A FURCSA BOGYÓ — Papa, mi az a fekete bogyó a fájl? — Nem fekete bogyó az, hanem kék és a neve: szilva. — Ha kék, akkor mért vörös? Mólnás Juliska, Kecskemét Horváth Béla, Györf Kormánypárti voks dala Ki honfi lelkedet Egy pártra főszeved, S az sok reményedet Kajánul tépte szét. Gondold meg és igyál, örökké a kormány sem áll. Eloszlik, mint egy hangulat, Bolond, ki pénzén nem mulat, Bolond, ki pénzén nem mulat. Kieső képviselők dalai. Csak még egyszer követ tudnék lenni. És tudnék még fizetést felvenni. Szép mandátum, jöjj vissza egy szóra. Hisz szükség van most minden bankóra. II. Már minálunk babám, Már minálunk babám