Kis Ujság, 1931. november (44. évfolyam, 249-272. szám)
1931-11-01 / 249. szám
9 Irányzat: a régi Bethlen István miniszterelnök lemondása óta sokan és sokszor gondoltak arra, vájjon hogyan érintik a volt miniszterelnököt azok az események, amelyek távozása óta a nemzet életében lejátszódtak. A kiváncsi közvélemény most megkapta a választ egy külföldi újságon, a Deutsche Allgemeine Zeitungon keresztül, amely Bethlen István grófnak egy nyilatkozatát közli. Az újság munkatársa meglátogatta a miniszterelnököt és elmondja a lapban mindazt, amit hallott tőle. Bethlen István gróf kijelentette,hogy távozása óta sok ostobaságot írtak róla össze-vissza«, azután rátér a mai helyzet bírálására és aztmondja, hogy a jelenlegi kormány mindenben abban a szellemben dolgozik, amelyet a régi kormányzattól átvett. A hajó halad előre, már amenynyire ez a mai nehéz időkben lehetséges, de az irány, a belpolitikai és külpolitikai tekintetben a régi maradt.« Bethlen tehát úgy látja, hogy a hajó, már mint az ország ,hajója előre halad. Csak az a kár, hogy a hajóűr túlságosan meg van terhelve. Lefelé húzzák és állandóan elsülyedéssel fenyegetik a szörnyű terhek amelyekről bőséges tájékozódást kaphattunk a Népszövetség kiküldöttei által készített jelentésből. Megtudhatta ebből az ország, ha addig nem érezte volna az elviselhetetlen terheken keresztül, hogy az előző kormány több mint négyezer millió adósságnak a hátrahagyásával vonult vissza. Azt is mondja Bethlen István gróf, hogy a világválság volna az egyedüli magyarázata minden bajnak. Az ország azonban teljesen tisztában van vele, mennyit kell fölírni ennek a világválságnak a rovására és mennyi terhet jelentettek a fölösleges üzemek, a mammutfizetések, a fölösleges kiadások, a fényűzés, és mindaz, ami ellen a tíz esztendő alatt oly sokszor tiltakozott az ország lakossága, ami miatt a végsőkig kellett megterhelni az egész nemzetet — és amiről úgy látszik megfeledkezik a volt miniszterelnök, amikor kijelenti, hogy az irányzat maradt a régi. A nemzet azonban azt mondja erre: nem. Az irányzat nem maradhat a régi. Új irányzatnak kell elkövetkeznie és pedig olyan irányzatnak, amelyiknek a programját egyetlen egy mondatban lehet öszszefoglalni. Az új irányzatnak elviselhetővé kell tennni az életet az ország lakossága számára. Az új irányzatnak ezt a siralomvölgyet a termelőmunka számára kell újra elfoglalni. Az új irányzatnak lehetőséget kell teremtenie, hogy a dolgozni akaróknak ne kelljen sorfalat állniuk az irgalom kenyeréért. Az új irányzatnak ki kell nyitni annak a bizonyos egészséges háznak a kapuját, amelyet valamikor Bethlen István gróf ígért be ennek az országnak a debreceni nagy programbeszédében, amikor azt mondotta, hogy a kormányzat célja felépíteni az egészséges házat, azt, amelyikben mindenki meg fogja tudni alapítani magának a boldog és reményteljes életét. Bethlen István gróf adós maradt az országnak az egészséges házzal. Sőt ellenkezőleg. Rogyadozó, kidühbedült viskót kapott itt örökségül a nemzetnek minden ira-fia, olyat, amelyiket minden oldalról elnyeléssel fenyeget az áradat. Az irányzat tehát nem lehet, a régi ir iányzatnak meg kell változni. A hajót át kell irányítani a legsürgősebben más vizekre. Mert azt már megtanultuk a bőrünkön, hogy a régi irányzat hová vezetett. KIS ÚJSÁG Győr városa nem számolt el 530.000 pengő állami adóval -1 ——mmmmmmi. Meglepő feljelentés a város vezetősége ellen Az államkincstár Győr város vezetősége ellen az ottani ügyészségen feljelentést tett, mert a város 530.000 pengő beszedett adót nem szolgáltatott át. Szauter polgármester a különös esettel kapcsolatban a következőket mondotta: — A följelentés megtörtént, a tények azonban, amelyeken ez alapszik, vitathatók. Győrnek ugyanis a különböző minisztériumoktól nagyösszegű követelése van. Például a népjóléti minisztériumtól kórházi ápolási díjak megtérítése fejében olyan követelése van a városnak, amely körülbelül megegyezik a visszatartott adó összegével. Mi többször sürgettük a követelések viszszatérítését, minthogy azonban ez nem történt meg, a város kényszerhelyzet előtt állott, hogy vagy megfizeti az államnak az esedékes adóösszegeket, vagy ezt az összeget követelése fejében visszatartja és kifizeti a város részére dolgozó iparosokat. Mi az utóbbit választottuk, mert ezt követelte a győri iparosok és kereskedők rendkívül súlyos helyzete. A további fejlemények elé nagy érdeklődéssel néznek. Berki Gyula nagybetegen fekszik édesanyja siklósi lakásán .■ " mi ■0 Érthetetlen módon terjedt el öngyilkosságának és halálának híre Pénteken este megdöbbentő hír járta be az országot, amely arról szólt, hogy Berki Gyula országgyűlési képviselő, a parlament egyik legmunkásabb és legértékesebb tagja hirtelen meghalt. A Kis Újság a hírt szombat reggeli számában közölte, de ekkor még sem mi, sem mások nem tudták megállapítani, hogy mi igaz a híresztelésből és ki bocsátotta szárnyra. Vasárnap azután tisztázódott a rejtély, kiderült, hogy a híresztelésből egy szó sem igaz: Berki Gyula él és csupán az történt, hogy súlyosan megbetegedett és most is betegen fekszik siklósi lakásán. Pénteken éjjel, amikor Berki Gyuláról ezek a hírek elterjedtek, az emberek képzelete gyorsan működni kezdett és sokan már arról beszéltek, hogy a képviselő öngyilkosságot követett el. Természetesen ebből sem igaz egy szó sem. Berki Gyula, aki nagyatádi Szabó István leghűségesebb barátja és munkatársa volt, Baranya megye szolgálatában kezdte pályafutását. Sok üldöztetésben volt része a kommunista rémuralom idején, különösen pedig a szerb megszállás alatt, ahol a magyarság ellenállását szervezte. Nagyatádival együtt ő is tagja lett a kormánypártnak, lassan kint belátta azonban, hogy Bethlen nem hajlandó megvalósítani a kisgazdák igazi programját. Ki is lépett a pártból, csakhamar azonban újra kibékült Bethlenekkel. A legutolsó választások idején a sarkadi kerületet felcserélte a nagyatádi kerülettel. Nagy küzdelem árán jutott be ekkor a képviselőházba. Úgy látszik, a nagy választási harc megviselte idegzetét, mert Berki ez idő óta úgyszólván alig szerepelt a politikai életben. Orvosának tanúsága szerint régi gyo Karambol Elbeszélés, írta Heller Alfréd A Reform főgimnázium igazgatója elgondolkozva fordult ki házuk kapuján és egyenesen nekiment egy arra menő fiatal lánynak, mégpedig olyan szerencsétlenül, hogy szegény kislány egész hosszában végigvágódott a földön. Az igazgató kétségbeesetten állott meg a szerencsétlenül járt gyermek mellett. Uram atyám, most mit csináljon? Odafordult, hogy fölsegítse. A kislány testszínű selyemharisnyát viselt és ... teremtem, ha most valami ismerős erre jönne és meglátná a gimnázium szigorú igazgatóját ebben a helyzetben! Végre nagy ügyetlenül sikerült a szerencsétlenül járt jószágot talprasegítenie. — No, ne sírjon hát! Megütötte magát? Két könnyben úszó, nagy, barna szem nézett szemrehányóan a zavarában vérvörös igazgatóra. A szemrehányó pillantás azonban nagyon hamar változott mosollyá a gyönyörű barna szemekben és az igazgató negyedóra múlva boldogan folytatta útját. Hogyisne! Kalandja van! Életében először! Szombaton találkozni fognak a bájos Erikával. Mert Erikának hívják. Hogy milyen Erika, az nem fontos. Elég az, hogy bájos, szép és fiatal és szombaton találkozik vele. A leánygimnáziumban csodálkozva látták, hogy a mord, szigorú igazgató, aki az érettségin elnökölt, szokatlanul vidám és mosolygó képpel állított be a vizsgára. No, a mai nap talán jobban sikerül a szegény érettségizők számára, mint a tegnapi. A tegnap érettségizett tizennégy lány közül ugyanis kilencet buktatott el a szigorú elnök. Az osztályfőnök kiszólította az első négyet. Két név elhangzott, aztán következett a harmadik: — Erika Stolberg... Az igazgató is csak félfüllel halja fejét az Erika név hallatára. Éscsakugyan az! Erika Stolerg, az ijedt, nagy barna szemek tulajdonosnője, a kis Erika, akivel az utcán öszszeütközött, az állott ott a Katedra előtt és vidám pillantással nézett a megrökönyödött elnök úr szemébe. Az igazgató úr csak felfüllel hallgatta az első két lány feleletét. Minden erejére szükség volt, hogy önuralmát megőrizze. Szerencsére a tanári kar túlságosan el volt foglalva az érettségi kérdéseteket, hogy a közrettegésnek örvendő elnök úr előtt szégyent ne valljanak, hogysem bárki is észrevette volna az igazgató úr zavarát. Az a választási küzdelem, amely most folyik a pest megyei Albertiirsán, példátlanul áll az alkotmányosság történetében. Két jelölt indult a kerületben: Marton Béla földbirtokos, egységespárti és Kemenczey János kisgazda, független kisgazdapárti.. . Minthogy az ország egész területért tilos a gyűlés, fölmerült a kérdés: mi történjen Albertiirsán? A belügyminisztérium arra a különös álláspontra helyezkedett, hogy a gyűléstilalom a választási gyűlésekre is kiterjed és nem adott engedélyt gyűlések tartására az albertiirsai kerületben, így hát a jelöltek még programbeszédet sem tud- nak mondani. És a választók szavazni fognak, anélkül hogy tudnák, mit akarnak a jelöltek. Végül Erikára került a sor. Az igazgató szórakozottan figyelte a karcsú fehér ujjakat, amelyek a krétát veszették. Micsoda badarságokat hött össze ez a kislány! Hiszen ennek sejítelme sincs a számok tudományától! És a tanárnő? Miért nem szakítja félbe? , • — Köszönöm, elég, — szólt közbe. — Kérem a következőt. A következő feleletére éppen úgy nem figyelt, mint az első kettőére. Csak akkor hallgatott oda, mikor megint Erikára került a sor. Szegény igazgató úr, soha életében nem állott még ilyen közel a gutaütéshez. Pedig Erikának jelesen érettnek kell lennie. Nem engedheti meg, hogy kis barátnője csalódjék benne, hiszen nyilvánvalóan várja, hogy segítsen rajta. Hát segített is. Hosszas fejtegetésbe fogott Vergilius, a nagy latin költő erős, élettel teli kifejezéseiről, a versek hibátlan üteméről, aminek az lett a vége, hogy a tanári kar, elragadtatva az igazgató úr gyönyörű érettségi feleletétől, egyhangúan jelesen érettnek nyilvánította Erika Stolberget. És Erika meg is érdemelte ezt. Mert akinek ilyen ragyogó ötletei vannak, hogy hetekig tartó kétségbeesett biflázás helyett odaáll az igazgató úr háza elé és szándékosan összeütközik vele s igy biztosítja az igazgató barátságát és jóindulatát a vizsgán, az igazán megérdemli, hogy érettnek, sőt jelesen érettnek nyilvánítsák. 1931 november 3 morbaja és kínzó fejfájásai újultak ki, gyakran gyötörte az álmatlanság és a teljes kimerültség érzése. Ezek a körülmények késztették arra, hogy két héttel ezelőtt elhagyja budapesti lakását és távol a nagyvárosi élet zajától, édesanyja siklósi házában húzódjon meg. Gondos orvosi kezelés mellett és családja szerető körében itt pihen most Berki Gyula, akiről ilyen teljesen érthetetlen és alaptalan szomorú hírek terjedtek el. Annyi bizonyos, hogy a képviselő nagyon beteg. Hosszú pihenésre van szüksége és így még sokáig nem vehet részt a politikai küzdelmekben. Pedig éppen most lenne a legnagyobb szükség az okos, megfontolt és a kisemberek gondját-baját enynyire szívén viselő közéleti férfiakra. A világsszes népeihez fogri a magyar reformátusok Nagy jelentőségű ünnepi üléssel fejezte be négynapos tanácskozásait a református országos zsinat. A befejező ülésen Dókus Ernő mondott beszédet, majd Görömbei Péter nagykállói lelkész terjesztett elő határozati javaslatot, hogy forduljon a zsinat aTág összes népeihez, hassanak oda, hiígy a trianoni szerződés miatt széttört magyar református egyház ismét egyesülhessen. Itt említjük meg, hogy a reformáció 114-ik évfordulóját impozáns ünnepséggel ünnepelte meg az ország protestáns társadalma. Hogy választ Általira?