Kis Ujság, 1937. augusztus (50. évfolyam, 173-197. szám)

1937-08-25 / 192. szám

4 KIS ÚJSÁG SZERDA, 1937 AUGUSZTUS 5- J Kitüntetett sokgyermekes családanyák­ ­ Paks: vitéz Dala Lajosné, Frast Andrásné, Farkasdi Zsigmondné, Fehr Józsefné, Horváth Istvánné, Horváth Imréné, Kern Ádámné, Klein Józsefné, Orova Ferencné, Tóth Istvánné. Páli: özv. Hrutka Jánosné. Pálmonostora: Mihály Ferencné. Pápa: Dobson Ferencné, Madarics Józsefné, özv. Német Józsefné, Potháczky Ist­vánné, Schranz Lajosné, Koncz Józsefné, Ko­vács Józsefné. Potroha: Rabóczky Ferencné. Pázmánd: Molnár Jánosné. Perbál: S­anszmann Lőrincné. Peresztey: Derdál Ferencné, Homor Lajosné, Kondor Józsefné. Pesthidegkut: Al­maim Istvánné, Eschenbach Tiborné, Knoll Imréné, N.-né Kardos Klára, özv. Takács Já­nosné. Pestszenterzsébet: Bartók Bertalanná,­­ifj. Csernoch Antalné, Gaják Antalné, Hauser Dezsőné, Holzhauser Józsefné, Kocsonik Mi­­h­ályné, Kovács Sándorné, Krizsán Jánosné, Krakovszky Gyuláné, Kiss Józsefné, id. Lovas Gyuláné, Mayer Józsefné, Molnár Istvánné, Pál­mai Jánosné, Pasgnalini Gyuláné, Siroki Bélá­né, Szűcs Ferencné, Sztupkai Jánosné, Win­­dauer Antalné. Pestszentimre: Ásvány Gyuláné, özv. Borbély Sándorné, Denhoff Gyuláné, Fe­hér Károlyné, Gál Pálné, Kovács Ferencné, Kothencz Mártonné, Somogyi Józsefné, Szeles Jánosné. Pestszentlőrinc: Adamcsik Jánosné, Blaha Józsefné, Berki Lajosné, Bukovits Gyu­láné, Czi­uier Istvánné, Kovács Istvánné, Kollá­­rik Ferencné, Moskovits Dávidné, Straubinger Józsefné, Schaff­er Péterné, Schreiter Nándor­ Jié, Tóth Antalné, Tihanyi Ottóné, Ujfalusy Fe­rencné, Ürmös Sándorné, Zsolnay Lajosné. Pestújhely: Balogh Istvánné, Bajnok Tivadar­rá, Bokoli Rezsőné, Jancsek­­Józsefné, Tóth Ferencné. Peterdpuszta: Molnár Ferencné, Sza­bolcsi Istvánné. Petrikeresztúr: Vég Péterné. Pécel: Szabó Jánosné, Szűcs Istvánné, Tót Ist­vánné, Varró Istvánné. Pécs: Baksa Mihályné, Blahó Ádámné, Búzás Jánosné, Fábián István­né, Hamann Ádámné, Horvát Dezsőné, Kisfali Sándorné, Körmendi Viktorné, Papp Jánosné, Pruzsina Ferencné, Rudolf Árpádné, Szedeli Györgyné, Trinte Jánosné Péteri: Hugyecz Mi­hályné. Pilismarót: Peska Jánosné, Dékai Ist­vánné. Pilisszántó: Bilik Gergelyné. Pilisszent­­­iván: Mátray Mihályné. Pilisvörösvár: Házen­­fratz Andrásné, Radler Mihályné, Vrazovits Józsefné. Piszke: özv. Hasenfratz Józsefné, özv. Hasenfratz Mártonné, Prettner Jánosné, Wierl Jánosné, Pitvaros- Glemba Jánosné. Polgár: Barna Istvánné, Bajzát Istvánné, Csuja Gábor­rá, Dobos Józsefné, vitéz Szabolcs Imre M.-né, Vigh Gáborné.­ Polgárát: Kiss Lajosné, Somogyi Józsefné, Szabó Józsefné, Varga Istvánná. Pá­rnáz: Schall Ferencné. Poroszló: Besenyei La­josné, Ferencz Imréné, György Lajosné, Ka­­nicza Józsefné, Kovács Imréné, Oláh Jánosné. Pusztacsalán: Kovács Imréné. Pusztajenő: Elek Istvánné. Pusztakengyel: Forgács Ferencné, Neiser Józsefné. Pusztamonostor: Balázs Jó­zsefné, Jenes Ignácné, Jenes Máténé. Puszta­­vacs: Barta Józsefné. Pusztazámor: Ágoston Mártonné. Putnok: Forray Andrásné, Fazekas Jánosné, Fazekas Lászlóné, Fekete-Győr Ist­vánná, Gecse Istvánné. Püspökladány: Barta Ferencné, Darai Sándorné, Erdei Benjáminná, Juhász Tivadarné, Kovács Albertné, Kozma Imréné, Kővári Flóriánná. Püspöklelle: Pager Ferencné. Püspökpuszta: vitéz Burány Imréné. Rakamaz: Chrabák Andrásné, Gál Józsefné, Kertész Frigyesné, Ling Károlyné, Orosz Mi­hályné, Z. Ling Frigyesné. Rábahollós: Flór Gyuláné. Rácalmás: Hartai Lajosné, Pálinkás Jánosné. Ráckeresztúr: Kormos Pálné. Rác­keve: Halász Andrásné, Lukácsi Józsefné, Sel­­meczy Györgyné, Uzelmann Károlyné, Kneip­­ner Józsefné. Rákóczifalva: Cs. Nagy Istvánná, özv. Gsomor Ferencné, Demény Mihályné, Gyursánszky Jánosné, Krupincza Pálné, Vadas Istvánná. Rákoscsaba: Brocskó Istvánné, Gás­párok Józsefné, Gonda Istvánné, Király Lajos­né, Klénes Istvánné, Toldy Pálné, Villányi Já­nosné, Bába Sándorné. Rákoshegy: Bartos Már­tonné, Bálint Imréné.. Rákoskeresztúr: Dobi Istvánné, Peehmann Balázsné, Pinke Istvánné, Roszinszky Mihályné, Csákányi Györgyné . Rá­kosliget: Bajusz Lajosné, Bene Józsefné, Ivasz­­tory Antalné, Major Jánosné, Merczel Sándor­né, Simon Sándorné. Rákospalota: Csende Jó­zsefné, Dancz Józsefné, Erdész Gézáné, Farkas Józsefné, Freundlich Mártonné, Sterbert Antal­né, Jászfalvy Jánosné, Kelemen Gyuláné, Ko­vács Jánosné, Köröcz Jánosné, Kis Pálne, Nagy Györgyné, Nagy Jánosné, Levity Áronné, Szij­­jártó Istvánné, Szabó Istvánné, Túri Béláné, Varga Lászlóné, Vider Ágostonná, Rumán Gyuláné. Rákosszentmihály: Beliczky Mihályné, Fazekas Istvánná, Gábor Mátyásné, Horváth Istvánné, Kramlik Ferencné, Orbán Lajosné, Horeszky Ottóné, Suba Istvánné. Ricse: Szabó Istvánná. Rimóc• Árva Béláné. Rózsafa: Bereg­szászi • Istvánné. A Tótfalu: Dancsics Ferencné, Pavlics Ferencné. R. Kéthely: Lőrincz Józsefné, Nagy Imréné. Sa­jóbábon: Mézes Istvánné. Sa­jónémeti: Farkas Antalné. Salgótarján: Bogos Jánosné, özv. Dancsák Istvánné, Borskor Gáspárné, Mede Józsefné, Miklós Ferencné, Nyerges Pál­né. Trubiánszky Józsefné, özv. Ullmann Gyuláné, Wojtkovszky Ferencné. Sarkad: Bor­bély Lajosné, Borbély Sándorné, Kesztyűs Andrásné, Lajti Lajosné, Molnár Gergelyné, Nagy Károlyné, Szabó Andrásné, Szabó Gá­­borné, özv. Szűcs Jánosné. Sarkadkeresztúr: vitéz Czégény Sándorné, K. Fábián Jánosné, Papp Györgyné. Sarrád: Egyed Józsefné, Rosta Istvánné, Horváth Jánosné. Sashalom: Ambrózy Mihályné, Gandl Jánosné, Izsáki Istvánné, Ko­vács Andrásné, Nagy Jánosné, Paner Lajosné, Sárkány Józsefné, Suth Sándorné, Tóth Kál­mánná, Vortetics Istvánné. Sándorfalvá: Berta Andrásné, Ignácz Antalné, Korom Imréné, Marton Jánosné, Mészáros Józsefné. Sárisáp: Adorján Györgyné, Csendes Mártonné, Gajdos Gyuláné. Sárospatak: Fink Kálmánné, Nagy­­Józsefné, Vaskó Jánosné. Sárvár: Bicskei Hor­­v­áth. Sándorné,K­oroy Horváth Józsefné, Ká­rolyi Ignácné, Paki Jánosné, Szabó Józsefné, Sásd: Bencs Jánosné, Fehér Józsefné, Trapp Józsefné. Sátoraljaújhely: Elles Gyuláné, Hol­­lósy Jánosné, Horváth Gyuláné, Klein Edéné, Prokob Béláné, Reihárd Stoltné, Spivák Fe­rencné, Szalontai Lajosné, Szabó Gyuláné, Varga­ Józsefné, Szűcs Lajosné. Sellyes: K. Szalkó Ferencné. Selyp: Jónás Jánosné. Sik­lós: Kántor Jánosné, Képiró Imréné, Kovács Péterné, Hunyadi Zsigmondné. Somogyvasas: Fuchs Adolfné, Milovics Józsefné, Monhalt Istvánné, Papp Jánosné. Sopron: Berger Ja­­kabné, Bognár Gyuláné, Hammel Mihályné, Kóth Károlyné, Preidl Henrikné, Stubenvoll Károlyné. Sopronbánfalva: Bernhardt Károly­né, Steiner Istvánné. Sorkikipolány: Tóth Sán­dorné. Soroksár: Faust Józsefné, Finck Ernőné, Font Imréné, Günther Mátyásné, Hatvágner Ferencné, Kovács Józsefné, Németh Istvánné, Stirbik Mihályné, Wem­per Sebestyénné. Sós­kút: Mihalicza Ferencné. Sümeg: özv. Herte­­lendi Gyuláné, Holczer Sándorné, özv. Mórócz Istvánné, Virág Jenőné. Szabadbattyán: Major Jánosné. Szabadszentkirály: Mellár Mátyásné. Szabadszállás: S. Nagy Ferencné, Bartalos Ist­vánné, Kálózy Imréné, Kovács Sándorné. Sza­­jol: ifj. Bognár Sándorné, Kovács Mihályné, Hamar Ferencné, Hegedűs G. Károlyné, Hege­dűs G. Sándorné, Mandsinger Andrásné. Szánk­­özy Faragó Józsefné,­ Hajagos József­né, Rácz Kiesné. Szarvat: Kornyecsni György­né, Uhljar Jánosné. Szárazági-puszta: Ady An­talné. Szárföld: Kreiter Kálmánná. Szászvár: Jónás Ádámné. Szebény: Bene Ferencné, He­gedűs Mihályné. Szeged: Aradi Áronné, özv. Abos Ferencné, Árendás Ferencné, Balogh Sándorné, Berencz Ferencné, Bérlés Mihályné, Daróczy Ferencné, Erdő Endréné, Fodor Nán­­dorné, Halász Józsefné, Haska Antalné, Hege­dűs Istvánné, Jójárt Józsefné, Juhász Mihály­né, Kisjancsó Balázsné, Kiss Istvánné, Laczkó Ferencné, Mónya Jánosné, Mig Istvánné, Nagy Károlyné, Pavlik Pálné, Perneki Józsefné, Ré­vész Henrikné, Reichel Vilmosné, Sági István­né, Nagyistók Jánosné, Sárkány Istvánné, Szá­­raz Nándorné, Szabó Istvánné, Szabó Antalné, Tóth Józsefné, Szabó Antalné, Wattmann Béláné, Balogh Sándorné, Fazekas Ferencné. Szeged-Alsótanya: Balogh Antalné, Bende Ist­vánné, Belor Károlyné, Kántor Ferencné, Kis­­guczi Dezsőné, Morvai Jánosné, Rózsi István­né, Tóth Jánosné, Vas Jánosné, Wolford Jó­zsefné. Szeged-Felssítanya: Csikós Mihályné, Horváth Andrásné, Kővágó Jánosné, Kunszabó Györgyné, Paragi Mihályné, Szabó Jánosné, Szász Gáborné. Szeged-Várostanya: Borsó Fe­rencné, Farkas Illésné, Horváth Józsefné, Ilia Lajosné, Szögi Sándorné. Szekszárd: Auwalszi Andrásné, Baka Györgyné, Csizmadia Jánosné, Führer Antalné, Körmendi Jánosné, Kovács Jánosné, Langer Lajosné, Német Istvánné, Sultesz Mártonné, L­lrich Ádámné. Szentendre: Killár Jánosné, Püspöki Jánosné­, Szentes: Be­­rényi Antalné, Dancsó Istvánné, Darabos Imré­né, özv. Lábadi Istvánné, Lajos Lajosné, Kanfi Horváth S.-né, Kovács Józsefné, N. Győri Esz­ter, Oro­sz Bálintné, Pete Józsefné, Tóth La­­josné, Totyik Máténé, Vida Szűcs Jánosné. Szentetornya: Benkő Istvánné, Havancsák Jó­zsefné, Kókai Sándorné, Kolozsi Lajosné, Szo­­kolai Józsefné. Szentgotthárd: Kovácsics Edé­né, Schack Ferencné. Szentkereszt: Spiegelh­al­­ter A.-né. Szentlászlópuszta: Bula Józsefné. Szentlőrinc: özv. Hám Mátyásné, Kanyar Ist­vánné, Rábavölgyi Istvánné. Szentmártonkáta: Kese Antalné. Szentpéterfa: Harangozó István­né. Szerencs: Salétros Józsefné, Sárosi Benjá­­minné, Tóth Jánosné. Szécsény: Oláh Jánosné, Tóth Ferencné, Horváth Pálné, Oláh Pálné. Szécsény-Ilalasi: Kereszti Bertalanná. Székes­­fehérvár: Bakos Istvánné, Dankó Ferencné, Jánosik Istvánné, Kiss Jánosné, Rappai Andrásné, Szabó Józsefné,­­ Vincz Istvánné, Zimmermann Istvánné. Széphalom: Károly Lászlóné. Szigetszentmiklós: Tordosi I.-né, Si­rály Jánosné, Rózsa Vincéné. Szigetvár: Bend­esics Ferencné, Jusics Jánosné, Kovács István-­­né, özv. Pichler Józsefné, Takács Lajosné, Varga Istvánné. Szigliget: Ihász Lajosné. Szikszó: Kalló Istvánné, Kovács Józsefné, Krompák Andrásné, Makkai Jánosné, Sípos Istvánné. Szirma: Forgács Jánosné. Szolnok: Csabai Sándorné, Jakus Alajosné, Molnár Ágostonná, Perjéssi Áronné, Szabó Lászlóné, Tóth Józsefné. Szombathely: Ágh Ferencné, Győrvári Jánosné, Horváth Banka Ferencné, Krizmanics Károlyné, Mikula Györgyné, Mondl Viktorné, Molnár Jánosné, Német Jánosné, Palotás Mihályné, Somogyi Gézáné, Szatmári Jánosné, Szép Józsefné, Schwott Istvánné, Tégla Józsefné. Szomor: Soós Istvánné. Szód: Zachár Jánosné. Sződliget: Vörös Jánosné, özv. Pankel Jánosné. Szöveg: Dávid Lászlóné, Komáromi Jánosné, int. Lengyel Péterné, N.-né Török Etelka. Befejező rész csütörtöki szántunkban. ­nai nem Gyorsabban intézik a hadigondozottak ügyeit A honvédelmi miniszter leiratot intézett a fővároshoz és a többi törvényhatóságok vezetőihez a hadigondozottak ügyeinek gyorsabb elintézése érdekében. A miniszteri leirat rámutat arra, hogy a törvényben a hadigondozottakkal szemben a nemzet há­lájáról történik megemlékezés, de ez a hála sehogy sem egyeztethető össze a hadigondozási ü­gyek hosszas és sokszor késedelmes elintézésével. Számos esetben meggyőződést szerzett a miniszter, hogy a közigazgatási hatóságok feltűnő hosszadalmassággal, sőt legtöbbször indokolatlan késedelemmel intézik el a hadigondozottak ügyeit. így legutóbb is elő­fordult, hogy az ellátásért folyamodó hadisérült a közel fél esztendeig húzódó tárgyalást már be sem tudta várni és a hossza­dalmas közigazgatási adminisztráció befejezése előtt elhalt. Ez a szomorú példa kényszeríti a minisz­tert, hogy az illetékes hatóságok figyelmét felhívja, hogy a jövőben a hadigondozási ügyeket minden bürokratizmus nélkül a leggyorsabban intézzék el. A hosszas, hó­napokra terjedő adminisztrálás jelentékeny kárt okoz a hadigondozottaknak. A tör­vény szerint a hadigondozó bizottságok leg­alább hetenkint egyszer tartoznak ülést tar­tani. A hatóságok 48 óra alatt intézzék el a soronkívüli jelzéssel ellátott hadigondozott ügydarabokat, annál is inkább, mert a jövőben indokolatlan késedelmek esetén a miniszter a mulasztó hatósá­gok közegeit fegyelmi és anyagi felelős­ségre vonásban részesíti. T­amotte Károly alpolgármester a minisz­teri leirat birtokában megfelelő rendeletben utasította a fővárosi hatóságokat a hadi­gondozottak ügyeinek gyors elintézésére. A CELLÉRTHEGYI A KIS ÚJSÁG |£B€Pl^^lalkr+ IRTA ^ REGÉNYE fi Kr | LELESZYBÉLA Találkozás a piros­­krinolinos rémmel Zsindellyel födött, homályos lépcső­höz ért, amely nagy kanyarodásokkal vezetett lefelé a várból. Montebellinek megtetszett ez a furcsa lemenet. Úgy a fele úton lehetett már, amikor egy piros krinolinos, fehér kalapos, nagyon csi­nos kis hölgy került eléje. A leány úgy meglepődött a liszttől, hogy elejtette napernyőcskéjét. Montebelli fölemelte és átadta neki könnyű tisztelgéssel. Idegen nyelven szólították meg, nyil­ván köszönetet mondtak neki. Mosoly­gott hát, újra tisztelgett és tovább in­dult. A lépcső aljáról visszanézett. Látta, hogy az ismeretlen leány még mindig ott áll a középen és utánabámul. Most megrezzen, hirtelen megfordul és fölfelé iramodik, mintha rajtakapták volna valamin! A császári hadnagynak kedve lett volna rá, hogy utána menjen. Ugyan mit akart tőle ez a szép kis­leány? Hiszen majdnem úgy tűnt fel, mintha készakarva ejtette volna el elötte az ernyőt. Miért beszélt hozzá magyarul, amikor az ezredruháján lát­hatta, hogy idegen? Lassan haladt tovább. Rossz érzés fogta el. Semmi kifogásolnivalót nem találhatott ezen az ismeretlen leányon! Az igazán ijedtnek látszott és megle­pettnek, amikor eléje bukkant. Urias volt minden mozdulata, elfogulatlan, könnyed még akkor is, amikor már észrevehette, hogy a tiszt nem érti, mit mond neki. Mintha nem akart volna azzal törődni, hogy a­­ tüzérliga, aka (20) tud magyarul. De miért állott meg a találkozásuk után? És miért fordult utána olyan so­káig? Talán Silvio egyik régebbi isme­rőse ez is? Nem, nem lehet! Ezt azon­nal megérezte Maddaléna, de a lelke nem nyugodott meg. Jóval később maga is elcsodálkozott azon, minő titokzatos módon tud meg­sejteni a lélek egyetmást. Hiszen ő ekkor látta először azt, aki miatt meg kellett halniuk az Alter Seppi öblös ágyúsarka mögött éjsza­kázó tüzéreknek. Most találkozott a ci­tadella igazi kíséretével. De ő nem ismerhette meg! Nem fe­dezhette fel, csak rádobogott a szíve. Nagy nehezen erőt vett magán. Igazán nem követhette el azt a fur­csaságot, hogy ideérkezése első napján utánaered egy leánynak. Ki tudja, minő kavarodás, botrány támadhat ebből? Az olaszok ilyenekben nem ismernék a tréfát. És neki nem szabad most bele­keverednie semmiféle botrányba! Tovább haladt hát a vár mögött. Minő fátlan, rideg és kopár vidék! Kopasz házak. Kicsi kertek, amelyek az első parancsszóra elvetik minden kis bokrukat, hogy a terep átlátható legyen és végiglőhető minden irányban! Igazi örök hadszíntér! A hadnagy nem tudta elképzelni, hogy ezen a helyen valaha a legszebb villavölgyek virulja­nak föl, ligetek, pompás kertek tarkállja­­nak! Amíg a várbástyákat kívül támo­gató pilléreket kerülgette, két lovas zsandárt látott meg a távoli úton. Az út két szélén haladtak a lovasok, közöt­tük pedig egy cilinderes, frakkos, idő­­sebb úc futott. Montebelli megállóit, amíg elhalad­tak. Csak kisebb távolságból vette észre, hogy a cilinderes útnak a dere­kán és kezein láncok húzódnak végig. A lánc két végét a két zsandár fogta. Most már megértette, miért iparkodik annyira lépést tartani a lovakkal az is­meretlen gavallér. — Valami összeesküvő, — gondolta elégedetten. Nagyon kellemetlen lett volna, ha ilyen apróságok nem biztatják. Bor­­zongott, ha a délelőtt látott, biztonságos és álmos Pestre gondolt. Tovább balla­gott és hamarosan házak kerültek eléje, amelyek elterelték őt a várfaltól. A Krisztinaváros kanyarodott oda, régi épületeivel, zsibongásával és külön kis életével a vár háta mögött. Egy helyen megint megállott. Mit akarnak itt? A vár oldalában mérnöki építmények, jelzések, alattuk munkások és gépek. — Mi lesz itt, kérem? — kérdezte udvariasan egy úrtól. — Alagút, — felelte az titkolhatatlan büszkeséggel. — Én magam is jegyez­tem rá részvényeket, császári hadnagy úr. Mi, krisztinavárosiak is le akarunk jutni a Dunához! A Lánchídfől egészen ide, a Horvát-kertbe vezetjük az utat. Egész Európában nem lesz különb mérnöki munka, kérem. Megnyílik minden Pest felé. — Hát maguknak nem elég Buda, a vár? — kérdezte Montebelli. — Maguk Pesthez vágyakoznak? És azt hiszik, hogy sikerül egyszer eljutniok oda? Az megemelte magastetjű kalapját és gúnyosan mosolygott rá vissza.­­• Biztos, hogy eljutunk, császári hadnagy úr! Még a víz felett is és a hegyek alatt is! Nem várta meg szavainak a hatását. Pedig Montebellinek tetszett ez az igazi, pest-budai hazafiság, amellyel először találkozott akkor. A három kis város már végleg egyesült hát a lelkekben — gondolta ujjongva —, hiába volt a szétkergető parancs. Következik: i­­­te ágyúk mögött «­ Ez is csak­ a „szovjet papadicsombak” történhetett meg.. Párizs, augusztus 22. A Journal moszkvai jelentése szerint a Maray szovjet hadihajón, amely az angol királyi koronázáson a szovjet hajóraját kép­viselte, feltűnést keltő letartóztatásokat ren­deltek el. A hajón az Angliából visszatérés alkal­mával több lázadás tört ki. A legénység egy része Memelben és Tal­­linnban partraszállott és nem tért többet vissza a hajóra. A letartóztatott parancs­nokot azzal vádolják, hogy módot nyújtott a tengerészeknek a partraszállásra és lehe­tővé tette, hogy azok más államok tengeré­szeivel beszélgessenek.

Next