Kis Ujság, 1938. április (52. évfolyam, 73-96. szám)

1938-04-17 / 86. szám

VASÁRNAP, 1938 ÁPRILIS 17 KIS ÚJSÁG s közvéleményt. De még régi, tisztes erköl­cseinkre is káros befolyást gyakorol, jövő törekvéseink előtt. És hányszor tévesztette m­eg ez a szellemiség megnyilatkozásaival a Horthy kormányzóhoz apellál a magyar zsidóság törvényben biztosított egyenjogúságáért A magyarországi izraeliták országos irodája az úgynevezett zsidótörvényjavaslattal kapcso­latban tiltakozó nyilatkozatot tett közzé. A javaslat indokolásának megjelenése alkalmából elengedhetetlen kötelességüknek tartják annak megállapítását, hogy a javaslat súlyosan megsérti a magyar alkotmányban gyökerező jogegyenlőség elvét. Az 1867. évi XVII. törvénycikk ugyanis ki­mondja, hogy „az ország izraelita lakosai a keresztény lakosokkal minden polgári és poli­tikai jog gyakorlására egyenlően jogosítottak­nak nyilváníttatnak, minden ezzel ellenkező törvény, szokás vagy rendelet pedig ezennel megszűnik". — Erkölcsi és anyagi létünkben támad meg bennünket a kormány törvényjavaslata — írja a nyilatkozat —, amely a hazai zsidóságot százalékszámok korlátai közé akarja szorítani. Bizalommal eltelten vártuk és hisszük is, hogy a magyar törvényhozás és a magyar társadalom nem fogja engedni a polgári jogok egyenlőségének s a munka szabad­ságának ezt a méltatlan korlátozását.­­ Tiltakozunk zsidó vallásfelekezetünknek oly beállítása ellen, mintha e valláshoz tarto­zás ellentétben állhatna a nemzet történeti hagyományainak hű követésével. — A törvényjavaslat indokolása magát a zsidó vallásemlekezetet helyezi a nemzet fó­ruma előtt a vádlottak padjára és több mint négyszázezer hitéhez hű zsidó vallású magyar állampolgárt bánt meg legszentebb nemzethűt érzéseiben.­­ Ezt a méltatlan, igazságtalan és a té­nyeknek meg nem felelő beállítást ünne­pélyesen visszautasítjuk és tiltakozunk az ellen, hogy a valláshoz való ragaszkodás miatt bárkit is állampolgári tör­vényes jogaiból kizárni, vagy azokban korlá­tozni lehessen. A hithűségnek ily megbélyeg­zése ellen appellálunk elsősorban Magyarország Főméltóságú Kormányzójához, akinek igazság­­szeretete, törvénytisztelete és magas erkölcsi felfogása iránt az ország minden polgára hó­­dolatos tisztelettel van eltelve. Appellálunk a magyar országgyűlés mindkét házához, amely­nek dicső elődje a jogegyenlőséget és a vallás­szabadságot a magyar törvény­tárba iktatta és amely országgyűlésnek mai két háza nem sem­misítheti meg az emberiesség megszentelt jog el­veit . Apellálunk a magyar keresztény társa­dalomhoz, amelynek tagjaival együtt nőttünk fel és együtt küzdöttünk korunk megp­róbál­­tatásai közepett a polgári élet küzdőterein épúgy, mint a világháború vérmezején és amelynek tagjaival együtt igyekeztünk az ösz­­szeomlás romjaiból az országot újjáépíteni: ne engedjék, hogy a jogegyenlőség és a vallásszabadság­­ nagy gondolatát, amelyért annyi századon át nemzedékek küzdöttek és véreztek, hangzatos jelszavakkal fel­kavart áramlatok elsodorhassák. De appellálunk hazánk összes vallásfelekeze­teinek egyházfőihez- emeljék fel tiltakozó sza­vukat a hithűség és nemzethűség szembeállí­tása ellen s ne engedjék, hogy az Egy Isten hitéhez való hűséges ragaszkodás bárkit is hátránnyal sújthasson. — Hirdetjük és valljuk, hogy hitünkben hű zsidók, érzésünkben hű magyarok vagyunk és maradunk, Trianon átka alatt épúgy szen­vedve, mint polgártársaink valamennyien, a mi törekvéseinket is csak a nemzet nagy céljai vezetik és amiként a múltban mindenkor, azonképpen most is áldozatkészségünk végső megfeszítésével akarunk és fogunk részt venni az újonnan meginduló nemzetmentő munkában, szembeszállva bármely oldalról minden kísérlettel, amely azt megzavarni próbálná. Rákóczi, Kossuth, Vörösmarty, Petőfi, Jókai és Arany szelleme lebeg nemzeti ideálként mielőttünk is. — Elődeink munkája, verejtéke és vére, őseinknek Nagy-Magyarországon szerte dom­boruló sírhantjai teszik számunkra is szentté a hazai földet és ugyanazokkal a szavakkal, melyekkel másfél évszázaddal ezelőtt a hazai zsidóság akkori vezetői írtak fel az akkori országgyűléshez, fordulunk mi is ma a nemzeti közvéleményhez: — Kincs a földkerekségen Magyarországon kívül más hazánk, nincs más oltalmunk, mint a haza törvényei, nincs más menedékünk, mint az emberiség ama kötelességei, melyekkel ember ember iránt kivétel nélkül tartozik, hogy azok a mészárosok is rituális módon öl­ték l e a marhákat, akik nem keserhitst mértek ki. Különösen így volt ez kisebb vidéki váro­sokban, mert a hithű zsidók a nagy vágóállat­nak csak elülső részét ehelik a vallásuk elő­írásai szerint és a marhahúsból fennmaradó többi és egyben finomabb részt a nem kóser­­mészárszékek mérték ki, így lényegesen befolyásolja a rituális vágások megszüntetése majd az állatárakat is. Bi­zonyos, hogy a nagy vágóállat piaci ára már esik, hiszen eddig évente 15—18.000 vágómarhát öltek le rituális módon és ez a szám most elvész. Bizonyos mértékig kárpótolja a gazdákat ezért a súlyos veszteségért a baromfi­árak emelke­­­dése, mert hiszen a borjú- és marhahús helyett l a rituális vágáshoz ragaszkodó zsidók ezentúl nagyobb mértékben fogják a baromfit vásá­rolni. A Magyar Távirati Iroda jelenti. illetékes helyről nyert értesülés szerint az ollevélellenőrző német szervek a N­é­etország területére belépni óhajtó zsidó vallású magyar állampolgároktól előzetes beutazási engedély felmutatá­sát követelik. Figyelmeztetjük ennélfogva a német te­rületre utazni óhajtó zsidó közönséget, hogy utazása előtt az említett engedély megszerzéséről — saját érdekében — gon­doskodjék. Az engedélyt a budapesti német birodalmi követség (I., Úri­ utca 64/66 sz.) adják ki. Hóman Bálint kultuszminiszter az egye­temi és főiskolai hallgatók önkéntes nem­zeti munkaszolgálata tárgyában rendeletet adott ki, amelyben ez év június elsejétől szeptember 30-ig terjedő időre egyetemi és főiskolai hall­gatók részére önkéntes jelentkezés alap­ján nemzeti munkaszolgálat szervezé­sét engedélyezi. A munkaszolgálat az egyes táborokban hat hétig tart. A jelentkezők munkaszolgálat teljesí­tésének ideje alatt ellátásban, munkaru­hában, munkacipőben és apróbb kiadá­saiknak megtérítése céljából csekély KI­T­A összegű zsebpénzben részesülnek. Ugyan­csak előnyös elbírálásban részesülnek a munkaszolgálat teljesítői a Nemzeti Ön­állósítási Alapból kért kölcsönök enge­délyezésénél, valamint állami és önkor­­mányzati alkalmaztatásoknál. Tíz embert rendőri felügyelet alá helyeztek zsidó­ bojkott szervezése miatt Néhány nappal ezelőtt titokzatos módon röpcédulákat juttattak el a főváros zsidóságához, amelyben gazdasági boj­kottra hívták fel őket és arra buzdították, hogy ne járjanak szóra­kozóhelyekre, ne költekezzenek, nehogy esetleg feltűnő életmódjukkal még jobban maguk ellen ingereljék azokat, akik külön­ben sem nézik jó szemmel a zsidók társa­dalmi életét. Az ismeretlen bujtogatók ezen­kívül felhívták a zsidókat arra is, hogy ne dohányozzanak, csak szükséghez képest üljenek autóbuszra vagy villa­mosra, szereltessék le a rádiót és mondjanak le a húsfogyasztásról. A gazdasági bojkottra felhívó röpcédulák­nak alján az állott, hogy mindenki, aki kéz­hez kapja a felszólítást, tíz példányban sok­szorosítsa és küldje el ismerőseinek. „ A főkapitányság politikai osztálya széles körű rigóiholzást­ü­ldített a­ röplitpok terjesz­tőinek felkutatására. Péntekre virradó éj­szaka 24 embert állítottak elő a rendőrségre és kihallgatták őket arra vonatkozóan, hogy kik kezdeményezték az akciót. Erre senki sem­ tudott felvilágosítást adni. Az előállítottak közül tizennégyet elbocsátottak, tíz embert azonban, akikre rábizonyították, hogy ele­yei tettek a névtelen felszólításnak, a röplapokat lemásolták és továbbadták, átkísérték a to­­loncházba. Szombaton délben kihirdették a tíz egyén előtt, hogy rendőri felügyelet alá helyezik őket. Kisebb zavarokat okozott a zsidótörvény- javaslat a gazdasági életben is Teljesen független attól a bojkott-mozga­lomtól, amelyet a rendőrség leleplezett, megál­lapítható, hogy gazdasági téren máris bizonyos következ­ményei mutatkoznak a zsidójavaslatnak. A vállalkozási kedv a legutolsó napokban gyengült és a gazdasági élet egyes ágaiban pa­naszok hallhatók a forgalom csökkenése miatt. Beszéltünk több gyárossal, nagykereskedővel és detailistával, akik egyöntetűen kijelentették, hogy a húsvét előtt várt forgalomnövekedés el­maradt, sőt érzékeny visszaesés mutatko­zik. A legszükségesebb és legnélkülözhetetlenebb árucikkekre szorítkozik. Panaszkodnak a kereskedelmi utazók is, akik a vidéket járják. Hangsúlyozzák, hogy a Du­nántúlon már előbb volt érezhető a forgalom csökkenése, mint például a Tiszántúlon, vagy az ország más részén. Az idők bizonytalansá­gára hivatkoznak azok a kereskedők, akik további megrendelés elől elzárkóznak a vidéki városokban. Lassan átterjedt ez a hullám a falvakra­ is, ahol a kiskereskedők és szatócsok is sokkal kevesebbet vásárolnak, mint azelőtt. Ugyancsak csökkentek az építkezések. Máskor ilyenkor tavasztájt erősen fellendül az építőipar, nem is szólva a tatarozások nagy számáról. Az építési szakma egyik vezető tag­­jától most azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az elmúlt hónapival szemben felére csökkent az építkezések száma. Átalakítások, emeletráépí­tések alig-alig akadnak. Ezzel szemben érde­kes tünet, hogy a ház adás-vétel nagyobb for­galmat mutat, mint a múlt év tavaszán. Tömeges munkás­­elmndálások veszedelme Az általános gazdasági pangás érezhetővé vált a gyáriparban is és különösen a pestkörnyéki textilgyárak terveznek töme­ges munkáselbocsátásokat, sőt sok elbo­csátás már megtörtént.. Erről már az iparügyi minisztérium is tudo­mást szerzett és ezért felkérte a Textilgyárosok Országos Szövetségét, hogy szólítsa fel a gyára­kat a már megtörtént elbocsátások visszavoná­sára és arra, hogy további elbocsátások ne tör­ténjenek. Vitéz Endre László pestmegyei alispán pén­teken személyesen járta végig a kispesti, pest­­szenterzsébeti, pestszentlőrinci textilgyárakat hogy meggyőződjék a helyzetről és szombat délelőttre a vármegyeházára kérette a gyárak igazgatóit, nyomtékosan figyelmeztetve őket arra, hogy a tömeges munkáselbocsátások rossz vért szülhetnek. A mezőgazdaság és rituális vágások megszüntetése Mint ismeretes, egy rendelet megtiltotta nagy vágóállatoknak bódítás nélküli leölését. Ez a rendelet megszüntette az úgynevezett rituális vá­gást, így a hithű zsidók húsvétiól kezdve nem esz­nek marhahúst. A húsvéti ünnepekre ugyanis még annyi rituálisan vágott állat húsát jegelték el, hogy néhány napra még elég ez a készlet és a kóser hentesárugyárak rengeteg ilyen hús zsidók illetékes vezetőisindlucmisvpycmfwyon feldolgoztak konzerné. Miután azonban a zsidók illetékes vezetői­­ legszigorúbban eltiltották a bódítással leőt állat húsának élvezését, a fővárosi zsidóság mintegy félszázezer tagja tartózkodni fog ezen túl a rztarhahús és borjúhús fogyasztásától Ugyanez a helyzet a vidéken is. A nagy vágóállatok rituális vágásának eltil­tása nemcsak a kósermészárosokat, hanem az egész Mészáros-szakmát érinti és kihat a mező­gazdaságra is. A helyzet eddig ugyanis az volt, j ­ Albrecht királyi herceg esküvője A házasságkötésre húsvét után kerül sor, amelyet teljes csendben tartanak meg. Albrecht főhercegnek Ottó királyfi­tól a Habsburgok jelenlegi felétől kellett volna engedélyt kérni, ezt azonban, mint értesülünk, Albrecht királyi herceg nem tette meg. Bocskay Katalin 3 Aláírták az angol-olasz egyezm­ényt Róma, április 16 Új fejezet kezdődik a világpolitikában a mai nappal. Szombaton délután hat órakor Ró­mában aláírták az angol—olasz békeegyezményt. Olaszország részéről Ciano gróf külügy­miniszter, Anglia részéről Lord Perth római angol nagykövet végezte a nagy­­jelentőségű aktust. Az egyezmény alá­írása a Chigi-palotában történt, ahol megjelent az olasz külügyminisztérium több magasrangú tisztviselője is és az angol követség több tagja. A nagyfontosságú okmány, amely az Anglia és Olaszország között eddig fenn­állott, mélyreható ellentéteket szüntetik meg, két részből áll. Az első maga az egyezmény, a másik annak mellékletét képező jegyzőkönyv, amely a függő kér­dések rendezésére vonatkozik. A megegyezés lényegét már ismertettük, a legkiemelkedőbb pontja ennek az, hogy Anglia elismeri Etiópia bekebelezését az olasz birodalomba. Helyreállítják az egyensúlyt a Földközi-tengeren, Olaszország visszavonja a spanyol fron­tokon harcoló csapatait. A békeokm­ányok aláírása meleg és fényes kü­lsőségek között történt meg. M M -T®1 H etilen biztos molyölőszer “ * I Főraktár: Molnár is Mosar API A ró Al VIDENOTT Petőfi Sándor-u. 11

Next