Kis Ujság, 1938. december (52. évfolyam, 273-296. szám)
1938-12-01 / 273. szám
2 mauxban szintén. Brestben az arzenál munkásainak 84 százaléka állt munkába. Loriensben az, arzenál munkásainak 42 százaléka elkezdett amerikázni, mire a csendőrség kiürítette az egész arzenált. Zavaró incidens nem történt. Toulouseban délelőtt jórészt fémipari munkásokból álló tömeg követelte, hogy a „Capitol“ áruházát zárják le. Délig nem sikerült a 2000 főnyi tömeget szétoszlatni, amely az áruház előtt gyülekezett. A sztrájkolók megszállták és becsukták az áruház kapuit. Az áruház személyzetének nagy része a helyén maradt. Párizs, november 30. Ponnatet munkaügyi miniszter a nap eseményeivel foglalkozva a következő kijelentést tettét— Az események alakulása nagy örömmel tölt el. A francia munkások és alkalmazottak, akik nagy hivatásbeli lelklista szélosságról és erős nemzeti érzésről tettek tanúságot, nyugalommal és bizalommal nézhetnek az elkövetkező események elé. Románia izgalmas napja: Agyonlőtték Codreanut a Vasgárda vezérét és 13 társát Bukarest, november 30. A kora délelőtti órákban a Bukarest melletti katonai fegyházból egy másik fegyintézetbe akarták átkísérni Zelea Codreanu 10 évre elítélt vasgárdista vezért, valamint Duca volt miniszterelnök három gyilkosát és Télesett volt képviselő tíz gyilkosát, akik valamennyien egyetemi hallgatók és 20—20 évi kényszermunkára vannak elítélve. A 14 fogoly átkísérés közben szökni próbált, mire az őrszemélyzet fegyverét használta és mind a 14-et agyonlőtte. R szletes jelentés Codruanu és társai agyonlövetéséről Bukarest, november 30 Az Orient Rádió távirati Iroda jelenti: A második hadtest hivatalos közlése szerint a november 29-ről 30-ra virradó éjszaka megkezdték a Ramnicu Sarat fegyházban levő elítéltek átszállítását a Jilava fegyházba, Bukarest mellett. Reggel öt órakor, amikor a szállítmány egy erdő mellett haladt, a gépkocsikat, amelyekben a foglyok voltak, ismeretlenek lövésekkel támadták meg. Az ismeretlenek azután nyomban futásnak eredtek. Ugyanekkor a foglyok, felhasználva a sötétséget,* kiugráltak a kocsikból és az erdők fél? igyekeztek azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megszökjenek. Miután a csendőrök a törvényben előírt módon felszólították őket, hogy álljanak meg, rájuk lőttek. A lövések megölték a következőket: Zea Codreanut, aki 1.’tévi fegyházra és hatévi internálásra volt elítélve; Constantinescu Miklóst, Cailmacha Jánost és Raimache Dorut, Duca volt miniszterelnök gyilkosait, akik életfogytiglani kényszermunkára voltak ítélve; Caratancse Jánost, Ijozatan Józsefet, Curea István, Pele Jánost, Szade Jánost, Atanasin Jánost, Bogdán Gábort és Vlad Radut, Stelescu Mihály gyilkosait, akik mindnyájan életfogytiglani fegyházra voltak ítélve; Georgescu Istvánt és Trandafir Jánost, akiket szintén Stelescu meggyilkolásában való részesség miatt ítéltek el tíz-tíz évi fegyházra. A második hadtest katonai ügyésze, nemkülönben a polgári ügyészség helyszíni szemlét tartott. A tizennégy felsorolt fogoly halálát az ügyészségek jelenlétében megállapították és erről egy orvos jegyzőkönyvet vett fel. A holttestek eltemetésére engedélytadtak. A vizsgálat még folyik. A katonai parancsnokság az ügyészség javaslatára és a közrend érdekében úgy intézkedett, hogy a temetés a lilával katonai központban történjék meg. A halottak eltemetését még a délelőtt folyamán az Ultival fegyház katonai személyzete el is végezte. Fagadaruról kiderült, hogy háromévi börtönbüntetésre van elítélve, azonban az ítéletet nem tudják kitöltetni, mert állandóan bujkál. Társadalmi rend aláaknázását célzó tevékenyesége miatt ítélték el. A vallomásából a rendőrség kétségtelennek tartja, hogy a csernoviczi terroristák támadó anyaggal való ellátása céljából érkezett Kolozsvárról. A rendőrségnek erről a nagyszabású felfedezéséről beszámoló sajtóközlemények hozzáteszik, hogy ez a felfedezés nyilvánvalóvá teszi azt, hogy az új terrorisztikus mozgalomnak kiterjedt szervezete van az egész országban. A legutóbbi napokban pánikot igyekezett kelteni ez a mozgalom az ország különböző részeiben elkövetett merényletekkel. A hatóságok nagy felkészültséggel nyomoznak országszerte, hogy a szervezet egész hálózatát felfedjék, hogy felelősségre legyenek vonhatók a bűnösök. A kolozsvári egyetem rektorán műtétet hajtottak végre. Sikerült a golyókat eltávolítani. Állapota a műtét után javult. Hír szerint több kolozsvári vezető személy névtelen levelet kapott. Az ismeretlen levélíró azzal fenyegette meg őket, hogy hasonló sors vár rájuk, mint a rektorra. Felfüggesztették Antonescu tábornokot Bukarest, november 30 Antonescu tábornokot, volt hadügyminisztert, akit néhány héttel ezelőtt a kisenovi hadtest parancsnokává neveztek ki, tiltott politikai tevékenység miatt felfüggesztették állásától. Antonescu a Goga-korránynak volt a hadügyminisztere. Este 9 óra után nem szabad az utcára menni Kolozsváron Bukarest, november 30 Kolozsvárt még mindig csendőrrség és katonaság veszi körül. Mindenkit, aki a városba érkezik, vagy onnnan jött, a legszigorúbban igazoltatnak. Halálos ítéleteket hoztak a bombavető Vasgárdisták Bukarest, november 30. Stefanescu-Goanga kolozsvári rektor merénylőjének kézrekerítésére kedden egész nap folyt a nyomozás. Nemcsak Kolozsváron és környékért kutattak a merénylő után, hanem az ország egész területén. Kolozsváron és más egyetemi központokban számos diákot tartóztattak le. Egyes értesülések szerint már meg is állapították a merénylők kilétét, a vizsgálat érdekében azonban nevüket egyelőre nem köztik a nyilvánossággal. Az egész országra elrendelt nyomozással kapcsolatban foganatosított intézkedések, különösen a házkutatások, új meglepő felfedezésekre vezettek. Újonnan szervezett sejteket, illetve úgynevezett fészkeket találtak, amelyekben a vasgárdista terroristák ismét megkezdték tevékenységüket. Kiképző központoknak jöttek a nyomára, ahol céllövő és bombavető gyakorlatokat végeztek, azoknak a merényleteknek elkövetése céljából, amelyeket a vasgárdisták úgynevezett nemzeti törvényszékei határoztak el. Ezek a törvényszékek halálos ítéleteket mondtak ki, magas állami méltóságok viselői és általában mindazok ellen, akik ellenséges magatartást mutattak ezzel a terrorisztikus mozgalommal szemben. A kiképző központokban külön szakértőket bíztak meg pokolgépek elkészítésével, amelyek azt a célt voltak hivatottak szolgálni, hogy közriadalmat keltsenek és más terrorcselekmények végrehajtására szolgáljanak. A vangárdisták nemzeti törvényszéke halálos ítéletet hozott Alexiána George professzor, Szucsava tartomány királyi helytartója ellen, kit a csarnovitzi egyetem belső rendjének fenntartása érdekében foganatosított intézkedéseiért a románság ellenségének nyilvánítottak. Az ítéletet, amely a halálzászlóalj, közepén halálfejes és kétoldalt keresztes pecsétjével van ellátva, egy fenyegető levél kíséretében postán küldték meg a királyi helytartónak. Hasonló levelet kapott Cristescu ezredes, a csernovitzi katonai törvényszék hadbírája is. A csernovitzi razziák alkalmával letartóztattak egy Fagadaru Miklós nevű kolozsvári ügyvédet, aki rámás Vazul néven tartózkodott Csernovitzban. Az ügyvéd több okmánya, így születési anyakönyvi kivonata is erre a névre volt kiállítva. Fagadarut a kolozsvári kiképző központ küldte Cserno- Viczba utasításokkal, valamint merényletek elkövetésére alkalmas eszközökkel. Táskájában nyolc töltényt és két katonat gránditot találtak. Stesgadeni utazására került sor és ebben az S olano gróf olasz külügyminiszter nagy beszéde Csehszlovákia válságáról és a nemzetközi helyzetről Róma, november 30 Különlegesen ünnepélyes hangulatban ült szerdán újra össze a fasiszta kamara. Jelen voltak a Dúce, a kormány tagjai, akik éppúgy, mint a képviselők, a fasiszta párt téli egyenruháját viselték, a karzatokon pedig rendkívül nagyszámú közönség. Mindenki feszült érdeklődéssel várja Cianó gróf külügyminiszter mára bejelentett beszédét. Mussolinit, amikor a terembe lépett, szilám nem akaró lelkes tapssal és üdvkiáltásokkal fogadták, majd ünnepelték Ciano gróf külügyminisztert is. Ciano gróf külügyminiszter hatalmas beszédet mondott, amelyben ismertette a csehszlovák válságot előidéző okokat és körülményeket és olyan részleteket is elmondott, amelyek eddig ismeretlenek voltak és nagyérdekű történelmi adalékai annak az állásfoglalásnak és tevékenységnek, amely Olaszország, jelesül a Duce szerepével volt kapcsolatos. Olaszország tanácsa Prágának Ciano gróf külügyminiszter azzal kezdte beszédét, hogy 1937 december 18-ika óta Chatkovszky római cseh követnek akkor első ízben feltett, majd később megismételt kérdéseire, mi lenne Olaszország magatartása csehnémet válság eselén, mindenkor azt tanácsolta Csehszlovákiának, hogy kössön sürgősen és teljes szabadságban egyezményt Berlinnel, Budapesttel és Varsóval, mert ezt írja elő az események alakulásának kérlelhetetlen kényszere. A külügyminiszter elmondta, hogy megmondotta a csehszlovák követnek, hogy súlyos hiba volna szemet húnyni a reális helyzet és tények előtt és továbbra is áltatnia magát az együttes biztonságba vetett reményekben vagy földra ra távoleső barátságok gyakorlati hasznosan. Ezeknek a kijelentéseknek fontosságát Chatkovszky követ nem ismerte félre. Clano külügyminiszter ezután ismertette a Versaillesben létesített Csehszlovákia történetét, főleg németellenes és magyarellenes ténykedését, ami teljesen lehetetlenné tette, hogy az illető kisebbségek együtt élhessenek és együtt dolgozhassanak a csehszlovák állammal. — Az 1935 év tavaszán megkötött cseh— szovjetorosz egyezmény — folytatta Clano gróf — Csehszlovákiát Duna-Európa bolsevista hídfőjévé tette meg és ezzel kiinduló pontja tett a döntő válságnak. A külügyminiszter ezután ismertette a közben történt eseményeket, így Abesszínia meghódítását, a fasiszta Olaszországnak a megtorló intézkedések után Genfből történt kivonulását, Németország újjászületését a nemzeti szocializmus rendszere alatt, Ausztria csatlakozását a Német Birodalomhoz, majd jellemezte, milyen minősíthetetlenül erőszakos elbánásban részesítette Prága a szudétanémeteket, majd Prága érzéketlenségét és ártó rosszakaratát Henlein követeléseivel szemben, holott egy időben a kanton-rendszerre való áttérés kielégítette volna a szudétanémeteket. A következőkben Ciano gróf ismertette a cseh-szudétanémet viszálynak májusban történt kiélesedését, majd azokat a csch üzelmeket, amelyek német mozgósításról szóló híresztelések terjesztésével Németországnak ártani akartak. Ilyen körülmények között a Kunciman kiküldetésével tett kísérlet kudarcra volt ítélve és ebben a helyzetben a Duce augusztus 20-án, a válság kikerülhetetlen közeli kiéleződését előrelátva, utasítást adott a szónoknak, lépjen érintkezésbe a német kormánnyal és kérjen tőle felvilágosításokat, mert Mussolini ettől kezdve óvóintézkedéseket szándékozott tenni a hatál védelmére. A külügyminiszter ezután felemlíti a Popolo d'Italiában szeptember 15-én „Leket Rumlmanhoz“ címmel megjelent cikkek amely az egyetlen építő jellegű okmány az addig megjelentek között. Prága azonban — folytatta Clano gróf — továbbra sem tanúsított megértést, hanem mind merevebb magatartáshoz folyamodott, ami azután tovább súlyosbította a helyzetet. Chamberlain szeptember 22-i berchi időpontban foglalt a Duce Olaszország nevében véglegesen állást, utasítva a szónokot, hogy erről Berlint tájékoztassa. Olaszország elhatározásait a Duce trieszti beszédében szögezte le. A külállamok képviselőinek, akik ebben az időben a Chigi-palotában érdeklődtek, a szónok megerősítette, hogy Olaszország mily értelemben foglal állást. A legsűrűbbé vált az érintkezés azokkal az országokkal, amelyekkel Olaszországnak külön szerződései és barátságai vannak, jelesül Japánnal, Jugoszláviával, Lengyelországgal, Spanyolországgal, Albániával. Vasárnap, szeptember 25-én Hitler vezér és kancellár külön megbízottja légi úton Rómába érkezett, a Dúcénak részletekbe menő bizalmas tájékoztatásokat adott és megújította a német kormány és a német nép hálájának ’kifejezését Olaszország magatartásáért. Olaszország mozgósított! Hétfőn, Szeptember 20.-án Hitler vezér és kancellár annak hatása alatt, hogy Csehszlovákia nem hajlandó teljesíteni a német követeléseket, elhatározta, hogy Prágához új ultimátumo intéz, amely 14 óra múlva szerdán, 28-án járt. Ez titkos elhatározás volt, de Ciano grófot még az este Olaszország nagykövete tájékozatta. A szónok nyomban jelentést tett Mussolininak, aki az értesítést a római pályaudvarhoz vette át, ahová éppen akkor megérkezett Veronából. A Duce az igen súlyos tartalmú értesítést megzavarhatatlan nyugalommal fogadta és elhatározta a másnapi mozgósítást. Részletesen ismertette élután a hadi intézkedéseket, majd így folytatta: „ Ezeknek az intézkedéseknek nyomán, amelyek 300.000 ember behívását jelentették, a fegyveres erő néhány órán belül 230 000 emberről 550 000 emberre emelkedett A légi hadsereg és a flotta készen állott a harcra. Róma, november 30 Clani gróf külügyminiszter beszéde alatt hétízben igen melegen tüntettek az olasz képviselők Magyarország mellett. KIS UJLAD 35?.. CSÜTÖRTÖK, 1938 DECEMBER 1 ég|p A M. KIR. ÁLLAMSORSJÁTÉK 40.000 az. P-s főnyereményének, összesen 18.729 kisebb-nagyobb nyeremény húzása december 7-én Egész sorsjegy 3.— P. Fél 1.50 P. Este 9 órakor minden nyilvános helyiséget bezárnak és a lakosságnak nem szabad az utcára lépni. Ilyen sok házkutatást tartottak és az egykori vasgárda tagjainak legtöbbjét letartóztatták. A közoktatásügyi minisztérium elrendelte, hogy más városba való tanulók ezután nem lakhatnak magánházaknál, hanem internétusokban kell elhelyezést találniok, ahol állandó tanári felügyelet alatt lehetiek. Halálzászlóalj Bukarest, november 30 AZ utóbbi napokban történt terrorista babcselekmények nyomozása közben a rendőrségnek széleskörű szervezetet sikerült lelepleznie, amely „halálzászlóalj“ néven mérengfétéket készített elő különböző román személyiségek és hatóságok ellen. A sajtóban közzétett iratokból kitűnik, hogy aki halálzászlóalj" a feloszlatott vasgárda tagjaiból alakult. MINISZTERTANÁCS BUKARESTBEN Bukarest, november 30 Délután összeült a minisztertanács, hogy vizsgálat alá vegye a volt Vasgárda tagjainak terrorista izgatása nyomán támadt helyzetet.