Kis Ujság, 1946. április (60. évfolyam, 75-96. szám)

1946-04-27 / 94. szám

Angol képviselők látogatása a köztársasági elnöknél és cs Kisgazd­a Pártban A John Haire vezetésével Magyar­­országon tartózkodó angol képvise­lők csütörtökön délelőtt meglátogat­ták Gyöngyösi János külügyminisz­tert, akivel többórás megbeszélést folytattak a magyar külpolitika idő­szerű kérdéseiről. Utána a külügy­miniszter kíséretében a nemzetgyűlés épületébe mentek, ahol a külügyi bi­zottság tagjai vártak rájuk. Az an­gol képviselőket Auer Pál, a külügyi bizottság elnöke üdvözölte. Hangoz­tatta, hogy nemcsak azért tölt el bennünket jóleső érzéssel látogatá­suk, mert annak a parlamentnek a tagjait látjuk itt, amely az ősi ha­gyományokat a legkorszerűbb demo­kratikus eszmékkel egyesíteni tudta és a legtökéletesebben megvalósította az alkotmányos élet lehetőségeit, ha­nem azért is, mert alkalmul szolgál arra, hogy kifejezésre juttassuk Ang­lia népe iránti hálánkat. Sohasem fe­lejtjük el, hogy a második világhá­borúnak volt egy időszaka, amikor Nagybritannia népe egyedül állt el­lent a rossz Erőinek és ezáltal meg­mentette az emberiséget a zsarnok­ságtól. Auer a béketárgyalásokkal kapcsolatban hangoztatta, hogy Ma­gyarországnak csak egy óhajtása van: a megoldatlan problémák vég­leges felszámolása és a tartós béke előfeltételeinek biztosítása. Mondják meg odahaza, hogy a dunaparti par­lament őszinte nagyrabecsüléssel üd­vözli a themseparti öreg Westminstert. Az üdvözlő szavakra John Haire válaszolt. Hangoztatta, hogy öröm­mel jöttek Magyarországra. Céljuk, hogy a két ország közötti jó viszonyt erősítsék. A múlt évi választás után Angliában elégtétellel állapították meg, hogy Magyarországon tartós de­mokrácia keletkezett. Anglia kormá­nya meggyőződést szerzett arról, hogy Magyarország egész életét a demokrácia szelleme hatja át és ez kifejezésre jutott a magyar kormány elismerésében. Beszéde végén Bevin külügyminiszter megbízásából meg­hívta a magyar nemzetgyűlés tagjait, hogy látogassák meg Nagybritanniát. Az üdvözlőbeszédek elhangzása után az angol képviselők huzamosabb ideig együttmaradtak a külügyi bi­zottság tagjaival, majd részt vettek Gyöngyösi János külügyminiszter ál­tal adott ebéden. Délután Leányfalura utaztak, ahol­­ Tildy Zoltán, a magyar köztársaság elnöke adott teát tiszteletükre. A vendé­sfők között az angol képviselő­kön kívül angol részről megjelent Edgumbe tábornok, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság angol missziójá­nak elnöke és felesége, Gascoigne, a magyarországi brit megbízott és fe­lesége, Redward követségi tanácsos, magyar részről Nagy Ferenc minisz­terelnök és felesége, Szakasits Ár­pád miniszterelnökhelyettes és fele­sége, Varga Béla, a nemzetgyűlés el­nöke, Gyöngyösi János külügymi­niszter és felesége, Jékely László miniszter, a köztársasági elnöki hi­vatal főnöke, Bolgár Elek, a külügy­miniszter helyettese, Kertész István, a külügyminisztérium békeelőkészítő osztályának főnöke és felesége, Hi­ves Henrik miniszteri tanácsos. A vendégek kisebb csoportokban élénk eszmecserét folytattak a megjelen­tekkel és igen szívélyes hangulatban a késő délutáni órákig maradtak együtt az elnök házában. Este 9 órakor az angol képviselők meglátogatták a Kisgazda Pártot, amelynek székházát angol és magyar zászlókkal díszítették fel. Fogadá­sukra megjelent a párt vezetősége, a kisgazdapárti miniszterek és állam­­tikárok, a párt nemzetgyűlési kül­politikai bizottságának tagjai, a Kis­gazda Párt külügyi bizottságának tagjai, Oltványi Imre, a Nemzeti Bank elnöke, valamint igen sok Budapesten tartózkodó kisgazdapárti képviselő. Az angol képviselők szét­oszolva egyes asztalokhoz ültek le és élénk eszmecserébe bocsátkoztak a Kisgazda Párt tagjaival, politikai, gaz­dasági és egyéb időszerű kérdésektől. Barangolás az áldott Somogyban Ahol egykor Csokonai küzdött a parasztság művelődéséért Somogy, április hó. Csokonai Vitéz Mihály legnépsze­rűbb művét, a Dorottyá­t Somogy­ban írta; benne többször áldott Somogynak nevezi a Dunántúl e leg­gazdagabb vidékét Valóban, nem le­het kifejezőbb jelzőt találni a so­mogyi föld jellemzésére. Áldott ez a föld, a Teremtő bőkezű áldásával. De nemcsak a földje gazdagon ter­­méstadó. Tehetséges, jóeszű, dolgos, vidámlelkű, életrevaló parasz­tság lakja. A szelíd dombok és enyhe völgyek földje is ez, miként általá­ban az egész Dunántúlé, amelynek fiai szelídebbek, békülékenyebbek, mint a végesvégig síkságon szét­­tekintő Alföld fiai; és ha a somo­gyiak hevességükről mégis nevezete­sek lettek, ez is csupán az áldott földhöz ragaszkodó, talán néha túl­zásba hajló öntudatuk következ­ménye. Kedves arcú, egészséges, jókedvű parasztgyerekkel találkoztam a so­mogyi falvakban, az iskola udvarán. És meg kellett értenem,, hogy Cso­konainak, aki vagy másfélszáz évvel ezelőtt járt errefelé, a sok kedves arcú, egészséges, természetes eszű, értelemtől sugárzó tekintetű pa­rasztgyerek láttán: miért szorult ösz­­sze a szíve? Hiszen az egész vár­megyében alig volt egy-két népiskola akkor; erről szólott a debreceni költő szinte kultúrpolitikai jelentő­ségű, „Jövendölés az első oskoláról a Somogyban““ című szép verse. Hát Masaknak szentelt Kies tartományi Ily számkivetve volt Nálad minden tudomány? Hát csak sertést nevelt-é Itt a makk s haraszti Hát csak kanásznak termett A Somogy­sági paraszt? Istenem! Senki sem Vette észbe, Hogy e részben Árva még Somogyi Életének nagy csalódása után ke­rült Somogyba a Lilla iránti szerel­mében halálosan megsebzett szívű, nyomorgó sorsú költő. Sárközy Ist­ván földbirtokos, a ritka művelt­ségű irodalompártoló somogyi al­ispán vette pártfogásba, aki több mint egy évig volt a költő vendég­­szerető házigazdája Nagy-Bajomban. Mikor Csurgón végre megint tanít­hatott a debreceni kollégiumtól el­tanácsolt tanár, azért is hálával gon­dolt Sárközy Istvánra, mert ő sze­rezte neki ezt az ideiglenes állást. S Csokonai, bár megtört reményekkel, mégis ajkán vidám rigmusokkal búcsúzott el Nagy­ Bajomtól, Csur­góra menet­ „Isten veled Nagy Bajom, Nem volt benned semmi bajom.* Van valami jelképes abban, hogy Magyarországnak az első paraszt­minisztert Somogy megye adta, az a Somogy, amelyben a parasztság művelődésügye sokáig ennyire el­hanyagolt volt. De élt a parasztság művelődésvágya. És ha egy somogyi faluba történetesen olyan tanító ke­rült, aki maga is a népből szárma­zott és a népért áldozta fel évemúlt javát* az ilyen tanító keze nyomán azután sudárba szökkent a fogékony parasztgyerekek lelkében a vetés Erdőcsokonya községnek ilyen ta­nítója volt: a kilencvennégyéves ko­rában, néhány év előtt meghalt Sza­­lóki Dániel ötven évig tanított a községben és az ő keze alatt végezte el a hat elemi osztályt Nagyatádi Szabó István is, az ország első pa­rasztképviselője, majd később első parasztminisztere. Az erdei favágóban és részaratóban — amikor 1904 augusztusában mindössze negyven­négy szótöbbséggel, dr. Piszár An­tal barcsi ügyvéd, munkapárti kép­viselőjelölt felett aratott választási győzelmével Magyarország első pa­rasztképviselője lett —, mégis egy kissé már Csokonai jövendölése ér­lelődött valósággá. De tán jó Oly idő, Melyben nélü­nk A vidékünk Új Helicon lesz. A Zrínyiek földjén Szigetvárott, Somogy megye min­den bizonnyal egyik legnevezetesebb járási székhelyén, a Zrínyiek emléke ma is eleven erő. A szigetvári Zrínyi Múzeum Egyesület volt hivatott pd­­dig ápolni Szigetvár hős védőjének emlékét, akit Szekfű Gyula méltán jellemezett így: „ ... ha görög vagy római lett volna Zrínyi — századok óta egész világ ismerné és iskolában tanulná.“ Szigetvár lakossága minden évben szeptember 6-án emlékezik meg Zrínyi Miklós haláláról. 1566-ban ezen a napon halt hősi halált Sziget­vár feladásakor a bezárt várból csap,­patával utoljára kirohanó szabadság­hős, ,,a keresztény respublikáért és a­­ szegény, végső nyomorúságba ju­tott édes hazáért.“ Az egykori Zrinyi-vár legutóbb gróf Andrássy Mihályé volt. A nagy Andrássy-uradalmat, a kastéllyal együtt, a községi földigénylő bizott­ság lefoglalta a földbirtokreform végrehajtása során. A Politikai Bi­zottság később, a kastélyt három­száz katasztrális holdnyi birtok meg­hagyásával visszajuttatta Andrássy Mihálynak, az elmúlt háborúban ta­núsított politikai magatartásának el­ismeréseképpen. A gróf angol és amerikai hadifoglyokat kért a ható­ságoktól ellátására, a foglyok jól éltek a kastélyban, szabadon járhat­tak, mintha nem is hadifoglyok let­tek volna. Milotayék annak idején valóságos pergőtűzszerű támadást intéztek cikkeikkel Andrássy Mihály ellen, akinek a nyilasok dühe elöl csak az utolsó pillanatban sikerült elmenekülnie. Somogy megyében egyedül a szi­getvári járásban megközelítőleg negy­venezer katasztrális hold került föl­­osztásra. Szigetvárott gróf Andrássy Mihály, Csertőn gróf Festetics Do­monkos, Somogyapátin gróf Edels­­heim-Gyulay Lipót örökösök, Pa­­tosfán gróf Stassoldo Ferencné, Né­­metladon Hogos Miksa, Gyöngyös­pusztán gróf Festetics Kristóf, Alma­melléken Biedermann László és Imre, Mozsgón Biedermann László, Szentmihályfapusztán gróf Andrássy Sándor és Endrőczén Kada Lajos birtokát osztották fel, mi­ldenütt természetesen elsősorban a gazda­sági cselédek közt. "Szigetvárott hal­lottam, hogy a gazdasági cselédek­ből lett új gazdák legtöbbje nagyon szépen meg is művelte a földeket. De a járásban német telepesek földjeit is szétosztották és azok nagy részét Horvátországból Magyarországba ki­utasított vagy idemenekült emberek kapták; ellenük már sok komoly pa­nasz merült fel, mert sokan nem dol­gozták meg a kapott földeket. Szövetkezet-alapítás tojással, búzával A­­független Kisgazdapárt sziget­vári irodájában dr. Kátay Gyula ügyvéd és Frühauf Ferenc nyugal­mazott iskolaigazgató, járási párt­titkárok a somogyi kisgazdák példa­adó váltakozásáról beszélnek. Még ez év elején a párt járási választ­mánya elhatározta az egész járás te­rületére kiható „Kisgazda Termény­­értékesítő és Árufogyasztási Szövet­kezet“ létesítését, amelynek célja termények és állatok értékesítése, nemesített vetőmagvak beszerzése és értékesítése, tenyészállatok beszer­zése és értékesítése, ipari és gyógy­növények értékesítése, mezőgazda­sági gépek beszerzése, háztartási esz­közök, fogyasztási ruházati cikkek árusítása. A szövetkezetnek nagy ter­vei vannak, sertéshízlalót akar léte­síteni és általában mindazzal fog­lalkozni, amit eddig az uradalmak termeltek. Hollandia, Dánia, Bel­gium, Svájc gazdasági megerősödé­sének példáira hivatkoznak, a ma­gyarországi szövetkezeti mozgalom megerősödését remélve. „Kell, hogy a mi agrárállamunk lakója is ter­melő és értékesítő szövetkezetbe tö­mörüljön, ha nem akarja azt, hogy a nagytőke és a nagykereskedelmi vállalatok vágják zsebre a kisgazda egész évi jövedelmének hasznát“ —­­olvassuk a kisgazdákhoz intézett felhívásban. A szigetvári „Kisgazda Termény­értékesítő és Áruforgalmi Szövetke­­zet“-nek máris közel ezer tagja van. Érdekes, hogy tőkéje nem pengők­ben lejegyzett üzletrészekből gyűlt egybe. A tagok belépési díja tíz da­rab tojás volt, egy üzletrész pedig félmázsa búza vagy két mázsa ten­geri, amit két részletben kell be­szolgáltatni a szövetkezetnek. Ha egy tag kilép, üzletrészét kívánsága szerint terményben kapja vissza. A szövetkezetét, amelynek alaptőkéje tehát eddig több mint négy vágón búza, jó szakemberek vezetik, ügy­vezető igazgatója Végvári Pál keres­kedő, de úgy látom, mozgató lelke itt is a nyugalmazott iskolaigazgató, aki régi szövetkezeti szakember s mint hallom, 1921-ben ő alapította a so­­mogyapáti szövetkezetet, 1928-ban pedig a Szigetvári Hitelszövetkezetet. Nem kételkedünk abban, hogy ez a szövetkezeti tömörülés rövidesen nemcsak gazdasági szempontból, ha­nem előbb-utóbb a kulturális felada­tok megoldása terén is nagy segít­séget jelent majd a derék somogyi gazdatársadal­omnak. Környei Elek A cigány lova A Koppánykerti dűlő zöldévi gyepén cigányló legelész. Mellette a gazdája pepita térdnadrágban, zöld vadászkalapban sunyi arccal szem­léli a tájat. Nyilván a zsendülő lu­cernából szeretne sarlózni, de ott szánt egy lóval a kőzetben valame­lyik szegényparaszt, hát nincs mer­­sze a lopáshoz. A szegényparaszt is észreveszi a lovát legeltető cigányt és odaballag hozzá, míg lova kifújja magát az eke előtt és kérdezi, nem volna-e kedve segíteni, illetve kölcsönözni ráérő lovát az eke elé. A cigány sértődötten válaszol. Válaszában demokráciára hivatko­zik, de érzi, hogy az ő magatartá­sának semmi köze a demokráciá­hoz. Az igazság csak annyi, nem szok­ta a cigány a szántást. És mi lenne, ha rákényszeríte­­nénk? Vagy ha egyelőre et nem lehet, legalább a lovát. D. J. A Magyar Nők Demokratikus Szö­vetsége Csepelen nagygyűlést tartott, amelyen Tildy Zoltánné, a szövetség elnöke beszédet mondott. Hangsú­lyozta, hogy a nőmozgalom nem vonja el az asszonyokat női hivatá­saitól, öntudatos asszonyokat ad a magyar demokráciának a „soha többé háborút!“ alapvető céljainak megvalósítására. Rajk Lászlóné a reakció elleni harc fontosságáról be­szélt. A tej ára. A Tejmegállapító Bizott­ság tej- és tejtermék ármegállapí­tásai alapján a Tejtermelők és Tej­szövetkezetek Országos Szövetsége közli a termelőkkel, hogy április 25-étől további intézkedésig a be­­szolgáltatási kötelezettség alá eső tej termelői irányára 960.000 pengő, a szabadtej termelői irányára 1.920.000 pengő. Nem 131.620, hanem csak 620 kg. zsírt vettek el a csempészektől. Bécs lakosságának körében nemrégiben nagy izgalmat keltett az a hír, hogy 131.620 kg. zsírt koboztak el két csempésztől. Később kiderült, hogy „csak“ 620 kg. zsírról van szó s té­vedésből a házszámot — 131-et — is hozzáírták a zsír mennyiségéhez. Új magyar verseskönyv Jugoszlá­viában, Szabadkáról jelentik. A Híd kiadásában a minap Szabadkán „Csillagok csillaga“ címmel új ma­gyar verseskönyv jelent meg. A ver­­seskötetet szavalókórusok számára készítették. Megindult a cipőgyártás Alsó- Ausztriában. Az alsóausztriai Reh­­bergben ismét megkezdte üzemét az ottani bőr- és cipőgyár. A gyárban 750 pár cipő készül el naponként. Érdeklődés Portugáliában a ma­gyar bélyegek iránt. A portugáliai bélyegpiacon nagy várakozás előzte meg az új magyar bélyegeket, ame­lyek a háború befejezése után több hónappal kezdtek szivárogni az ibé­riai félszigetre. Először csak a felül­­nyomásos bélyegek jelentek meg s ezeknek kezdetben nagy áruk volt, majd pedig az a sorozat, amelynek bélyegei a magyar munkást, valamint a Lánchíd régi és jelenlegi képét áb­rázolják. E bélyegekből ma már igen sok forog közkézen. Egy-egy sorozat ára a bélyegkereskedőknél 1 svájci frank értékének felel meg. Érdekes megemlíteni, hogy Portugália legna­gyobb bélyegkereskedője magyar em­ber, aki több magyar alkalmazottat foglalkoztat, ezenkívül pedig Madrid és Tanger legnagyobb bélyegesei szin­tén magyarok. Svábmentes házassággal. Szombat­helyről jelentik. Különös jelenetek játszódnak le mostanában Vas vár­megye különböző falvaiban. Egy bi­zonyos napon nagyobb csoportokban sváblányok érkeznek Pest és Sopron vármegyéből. A sváblányokat bemu­tatják a nősülni szándékozó fiatal­embereknek, elmondják, miféle elő­nyökkel és földi javakkal rendelkez­nek. A rendkívüli jelenség háttere az, hogy az a sváb, akinek házastársa magyar, nem köteles elhagyni az or­szágot és vagyonát sem lehet elko­bozni. Ezért folyik ez a furcsa leány­kereskedelem. Van olyan vasmegyei falu, ahol már több mint egy tucat sváblányt főkötő alá juttattak. Főleg a gazdag svábok birtokuk megmenté­sét akarják ezzel elérni. Svájcba a volt svájci nevelőszülők és rokonok meghívására az akció első csoportjaként harminc magyar gyermek indult, el autóbuszokon. Prémium-szenet kapnak az önkén­tes bányászok. A borsodi szénme­dencében dolgozó önkéntes bánya­munkásokat jutalomképpen pré­mium-szénben részesítik. Fejenként 11 méter mázsa prémium-szenet kap­nak, illetve kívánságukra ennek megfelelő élelmiszerjuttatást. Eddig 200 önkéntes bányász részesült pré­mium-szén juttatásban, túlnyomórész­­ben vasgyári szakmunkások és iro­dai tisztviselők. Két és félmilliárd pengő Kőszeg újjáépítésére. Az újjáépítési minisz­ter Kőszeg város részére, a középü­letek helyreállítására két és félmil­liárd pengőt utalt ki, azzal a kikö­tésel, hogy a helyreállítási munká­latoknál elsősorban a kőszegi, mint­egy 250 főnyi munkanélküli építő­ipari munkást kell foglalkoztatni. A pécsvidéki bányászok hősi ha­lottja. A pécsvidéki bányászoknak hősi halottjuk van. Führer Ferenc nyugdíjas mecsekszabolcsi bányász előrehaladott kora ellenére ismét munkába állt. Példája buzdítólag hatott társaira. Az elmúlt napokban bányaomlás következtében súlyosan megsebesült és rövid szenvedés után meghalt. A bányászok hősi halottját szerdán ünnepélyesen temették el. Angliában húsz új város épül. Angliában húsz új város felépítésé­ről szóló törvény jelent meg. A ter­vezett új városoknak egyenként 50 ezer főnyi lakossága lesz és e váro­sokat az angol városfejlesztési tes­tületek építik majd fel. A városok gyáriparának kifejlesztésében ma­gánvállalkozások is résztvesznek. Német bomba robbanásától tarta­nak Londonban. Az angol főváros­ban a Buckingham-palota és a kor­mányépületek számára szerdán késő este figyelmeztetést adtak le, hogy egy nagy német bomba, amely a Saint James-parkban 1941-ben fúródott a földbe, ketyegni kezdett és robbaná­sával lehet számolni. A környéken az ablakokat mind kinyitották. A ve­szélyes terület köré rendőrláncot von­tak és a bomba helye köré homok­­zsákokat halmoztak, hogy csökkent­sék az esetleges robbanás puszító erejét. Letartóztatták a pécsi ifjúság nyi­las vezetőjét. A pécsi népü­gyészség letartóztatta Bánkúti Rezsőt, a nyi­las­ párt volt pécsi ifjúsági megyei vezetőjét. Megalakult Orosházán az első kis­iparos szövetkezet. Orosházán 130 kisiparos összefogásával megalakult a vasipari szövetkezet, amely a leg­első ilyen tömörülés ebben a nagy alföldi városban. A kisiparosok szö­vetkezete öntödéből, gépműhelyből, lakatos- és mechanikai műhelyből áll. A szövetkezet esztergapadokat állít elő, a legelsőket Magyarorszá­gon, amelyeket kisipari úton készí­tenek, továbbá mezőgazdasági gépalkatrészeket, kukoricadarálókat, amerikai cséplőgépek kisiparilag elő­állítható alkatrészeit és boronákat teljesen hulladékvasakból. A szövet­kezeti műhely főképen mezőgazda­­sági eszközöket és szerszámokat ké­szít. Éjjel-nappal folyik Sopronban az orosz pamut feldolgozása. A ma­gyar-szovjet árucsereforgalmi egyez­mény alapján kapott orosz gyapot és pamut jelentős része már Sop­ronban van és az ottani textilgyárak gyors tempóban megszervezték a je­lentős mennyiségű nyersanyag fel­dolgozását. A soproni textilgyárak eddig 450.000 kiló nyersanyagot kap­tak, amelyek feldolgozása éjjel­nappali üzemben folyik. Fahíddal pótolják a dunaföldvári hidat. A dunaföldvári hídroncsok eltávolításán Csepel dolgozói fára­doznak Dunaföldvár népével együtt. Valószínűleg május közepére már kiemelik a folyóba zuhant vasrésze­ket. A dunaföldvári vashídat egyelő­re fahíddal pótolják. Használjuk fel takarmánynak a gyomnövényeket. A kisállat tartók közül kevesen tudják, hogy a majd­nem mindenütt fellelhető Pitypang (gyermekláncfű) és a csalán milyen értékes nyúltakarmány. Szoptatós anyanyulaknak a pitypang a legjobb tavaszi és kora nyári zöldtakarmány fehérjetartalmánál fogva, a csalán pedig nélkülözhetetlen ugyancsak szoptatós anyanyulaknak, különösen, ha a növény még fiatal. Az idősebb növényeket pedig felszecskázva és gőzölve vegyesen lehet adagolni a többi hulladéktakarmánnyal. A csa­lán szénája a legjobb lucernaszéná­val egyenértékű fehérjetartalomban. 1 adópengő­s f1l5 pengő A pénzügyminiszter április 26-iki napjával kezdődő hatállyal 1 adó­­pengő értékét 415 pengőben állapí­totta meg. Emelkedik a hőmérséklet Gyenge szél. Kisebb felhőátvonulá­sok. Egy-két helyen záporeső, ziva­tar. A hőmérséklet tovább emelkedik. Szombat, 1946 április 27 (3) fiz ácsi cukorgyár keres mielőbbi belépésre két cukortechnikust (egy oki. gépész­­mérnököt vagy géptechnológust és egy oki. vegyészmérnököt vagy vegyésztechnológust). Személyle­­írást és eddigi működést tartal­mazó ajánlkozás küldendő: Ácsi Cukorgyár, Ács, Komárom vm. címre

Next