Kis Ujság, 1946. május (60. évfolyam, 97-121. szám)

1946-05-29 / 120. szám

Komoly muzsika a bányászoknak­ ­ Huszonöt éven át a legszigorúbb kasztrendszer uralkodott Tatabányán , ha jöttek is látogatóba jónevű fő­városi művészek, nem játhattak a munkássághoz, hanem csak a tiszt­vi­selő­ elithez. Első eset a bányatelep és az üzemek történetében, hogy a szel­lem munkásai a fizikai munkások se­regének elmondhatták a maguk mon­danivalóját a székesfőváros s az Operaház néhány prominens művé­szének tatabányai látogatása is ven­dégjátéka során. A pompásan megépített, forgószínpados színházban, modern, amelyet még Uehling Konrád bányaigazgatá­­sának idején létesítettek, zsúfolt kö­zönség előtt játszott a fővárosi zene­kar Fricsay Ferenc karmester ve­zénylésével s ugyancsak jórészt bá­nyászokból rekrutálódott a „Szevillai borbély“ közönsége. A műsor egyik hányadát közvetítette a rádió is s a hangverseny után alkalmuk volt meg­győződést szerezni arról, hogy jó földbe került a mag: a tatai bányá­szok és munkások megértették a kez­deményezés jelentőségét s örömmel várják a folytatást, amely — mint Aragy Sándor dr. igazgató tájékozta­tásából ismétlődő megtudtuk —, kéthetenként gazdag programot ölel fel. A művészlátogatásokat rajta kívül Hammel László, az üzemi bizottság elnöke, Osztrovszky György főmér­nök, Siska Vince bányamérnök, Ka­­péter László tisztviselő, a tabányai kultúrbizottság tagjai s a helyi üzemi bizottság szorgalmazták és máris tervbe vették az operaházi ballett meghívását, be akarják mutatni a Makrancos hölgyy­et, sőt a nyáron Beethoven IX. szimfóniáját megszó­laltatják. A Tatabányára meghívott újság­írók körséta keretében megtekintették a pompás modern erőműtelepet, az alumíniumgyárat és az egyik aknát is. A helyszínen láthatták a szén­csata hőseit s meggyőződhettek ar­ról, hogy a komoly művészet olyan szükségszerű már a dolgozók életé­ben, mint a mindennapi kenyér s erőt merítettek ahhoz, hogy szociális és szellemi igényeiket mindaddig szorgalmazzák és sürgessék, amíg a bányászok és munkások munkájuk­hoz mérten el nem jutnak a fejlődés és az emberibb élet magaslatára. (R. L) ns Újság 60. évfolyam 120. szám Felelős szerkesztő: BAIAA ANTAL Főmunkatárs: SIMÁNDI BÉLA Felelős kiadó: HALI­OSSY BÉLA Előfizetési díj havonta 2­/7 milliárd pengő Csekkasámlaszám­: 2140 Kisdia a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt Szerkesztőség, kiadóhivatal: Budapest VI. Eötvös-uca 12. Tel.:­­20—760 Nyomatott a Független-nyomdában. Bpest VI., Eötvös-utca 12 Könyvkötőmestereink tündöklése és teigődése Valamikor világhírű volt, ma haldoklik a magyar könyvkötőipar' Régi könyvek hevernek az aszta­lon. Bőrkötésük gazdag díszítésű, mintázott, középen aranyozott cí­mer, önkénytelenül a saját könyvtá­runkra gondolunk, amelynek köny­veit már nem kötötték ilyen bő­kezűen. Erszényünkhöz mérten a legtöbb csak fűzött. Hol vannak azok az idők, amikor ilyen csodá­latos, művészi kiállításban kapta a magyar olvasó a könyvet? A Nemzeti Múzeumban Tolnay Gábor tanácsossal ülünk szemközt, az egyik leghíresebb magyar ipar alapos ismerőjével, aki már öt munkájában foglalkozott a magyar könyvkötészet gyönyörű múltjával. — Nagyon kevesen tudják ná­lunk — mondja —, hogy a magyar könyvkötészet a trulga fénykorában világhírű volt és olyan művészi színvonalon állt, hogy értékes alko­tásai megálltak a versenyt az euró­pai könyvkötőiparral. A könyvkötés fénykora — Mikor volt ez a szép világ — kérdezzük. — Több korszakra oszthatjuk a ma­gyar könyvkötészet leggazdagabb ide­jét. Ezek között három igazán ki­emelkedő korszak van, amely telje­sen különböző és önálló divatot és stílust teremtett. Az első a XV. szá­zadban, Mátyás királyunk nevéhez fűződik. Budai palotájában híres könyvkötőmesterek működtek és ha­talmas könyvtára, a Corvina fenn­maradt emlékei őrzik ezeknek emlé­két. Halála után sem szűnt meg ez az ipar és a XVII. században az erdélyi fejedelemségek idején virág­zott fel ismét. A két Rákóczi, majd Apafi fejedelem udvarában érte el a Mátyás korabeli színvonalat. Az er­délyi fejedelemségek udvarában ké­szült könyvkötések odaállíthatók a legszebb európai alkotások mellé. Később a XVIII. században már nem királyi vagy fejedelmi udvarban, ha­n­em polgári városban, Debrecenben emelkedik művészi magasságba az ipar éppen abban az időben, amikor a kor legnagyobb magyar költője, Csokonai Vitéz Mihály ugyanebben a városban legszebb műveit irta. — Ezután már nincs említésre­­méltó korszaka az iparnak? — Az utána következő másfélszá­zad alkotásai miatt sem kell szé­gyenkeznünk. Ebben az időben is vannak könyvkötőművészek,­ akik magas színvonalú, értékes művészi alkotásokat produkáltak. Az ő mun­kájuk már valóságos hősi munka. Időközben ugyanis megjelent a gép és mint minden téren, itt is a gép gyors és olcsó munkája legyőzte a művészi kézimunkát. Arany, bársony, bőr és pergamen csodák Tolnay Gábor ezután ezekről a világhírű magyar remekművekről beszél oly szeretettel, ahogyan csak az tud beszélni, aki úgy szereti a könyvet, mint ő­ ismeri és — A Mátyás korabeli Corvinákat kétféleképpen kötötték. Az egyik mód a bársony volt, ilyenkor a könyv fatábláját bársonnyal borí­tották. Ennél sokkal művészibb ki­vitelűek voltak a gazdag aranyozás­sal díszített bőrkötések. Azonban mind a kétféle kötés igen egyszerű, finom és tartós volt. A XVII. szá­zadbeli erdélyi könyvkötők munkái zsúfolt barokk díszítésűek voltak, majdnem mind aranyozott bőrkötés. A debreceni kötés jellemzője kézelfestett pergamen. Ennek a kor­á­nak a könyvkötései alkalmazkodtak a rokokó ízléshez, ahhoz a stílushoz, amelyet Csokonai is képviselt. Régi könyvek hevernek az aszta­lon. Gyönyörűen díszített, művészi kötésük elmúlt korokról regél. A lapokból elmúlt évszázadok hervadt illata száll a levegőbe és néhány percre visszahozza dédapáink és ükapáink korát. Magunk előtt lát­juk a szorgalmas munkáskezeket, amelyek gondosan, aprólékos figye­lemmel mintázzák a finom bőrt. Királyi kezek simulnak a könyv fe­delére, a finom ujjak baráti sze­retettel simogatják végig a remek­művet. És a könyvkötés névtelen művészének, aki annyi szeretettel, tudással és odaadással kötötte bőrbe, selyembe, bársonyba vagy pergamenbe a Bibliát, a törvényt, vagy egy lánglelkű költő alkotását, legnagyobb jutalma az volt, ha a ki­rályi kéz elismerően siklott végig a könyv domborművel arannyal díszí­tett kötésén. De talán még ennél is nagyobb elismerés számára, hogy a késő század egyszerű gyermeke áhítattal csodálja. Haldoklik az ipar Azután lelt, múlt az idő, elröp­pent néhány évszázad. l9tfi-ot írunk és ismét könyvkötő­­műh­elyben vagyunk. Sötét, szűk kis pincehelyiség. A levegőben enyvszag terjeng és papírnak jellegzetes illata. A sarok­a­ban a gépek némán, mozdulatlant állnak, a szekrény fiókjait alig-alig húzza ki valaki, hogy egy műszert elővegyen, vagy díszítést keressen. Az asztalon nincs bőr, sem bársony, csupán néhány ív márványpapír és lemez. Az asztal mellett ott áll Márton bácsi, a magyar­­ könyvkötő­­ipar egyik legöregebb és leghíresebb mestere. Egyedül van és dolgozik: pénztárkönyveket és utalványblok­­kokat fűz össze és borít be puha fedéllel. — Csak ilyen munka van most — mondja Márton Géza bácsi és a szemüvege szinte könnyesen keserű homályos lesz a hangtól. — Ma sajnos az a helyzet, hogy haldoklik a magyar könyvkötőipar. Nincsen munka, nem lehet megfizetni. A kö­zéposztály olyan anyagi körülmé­nyek között él, hogy­­ nem tud­ja könyvét beköltetni. E­bben az évben csupán három könyvet kötöttem, a többi ilyen apró munka, mint ez a mostani. Világhírű volt a magyar iparos — Pedig milyen szép, nagy múltja van a magyar könyvkötészetnek ... — mondjuk. — Ez bizony igaz! Híresek voltak a magyar könyvkötők, még külföld­re is elvitték őket. Anglia, Francia­­ország, Németország valósággal kap­kodott utánuk. Ezekben az orszá­gokban már javában dolgoztak könyvkötőgépek, mégis nagyon meg­­­becsülték a magyar kézimunkát. Egészen a mult század közepéig, csak kézimunkát csináltak a könyv­kötők. — Hogyan készültek ezek a kö­tések? — Eleinte fatáblát használtak, az­után feltaláltak a mai papírlemez ősét. Újságokat, nyomtatványokat, leveleket, régi iratokat ragasztanak össze és préseltek egybe. Amikor m­i később kijavítottunk egy-egy­­ ilyen munkát, sokszor igen érdekes és ér­tékes régi írást találtunk a könyv levelében. — Kik voltak a leghíresebb mes­terek? Marton^ bácsi elmélázik. Nevekre gondol, mesterekre, akik előte, vagy vele egyidőben voltak művészei en­nek a szép mesterségnek. Ezek leg­nagyobb része ma már nem él, vagy kénytelen volt vele együtt áttérni az­­ utalványfüzetek kötésének hétköz­napi, megalkuvó munkájára. — A modern magyar könyv­nyomda és könyvkötészet úttörője Kner Izidor volt — mondja —, a leánya Kner Erzsi még ma is dolgo­zik. .Jó neve volt a szakmában I­eszik Károlynal«, Gottermayer Nándornak, Getter Józsefnek, Gera Károlynak és még nagyon sok másnak. A magyar könyvkötők mind művészek voltak és ezt a­ művészetet a gép ölte meg. Nem érdemes dolgozni... — Márton bácsi mióta dolgozik? — Ötven esztendeje halkan és egy pillanatra — mondja elhallgat, gondolatba visszaszáll az ötven év­előt­­i világba, amikor elkezdte szép mesterségét. Akkor még nem hitte, hogy olyan világ lesz, hogy nem lehet szép díszes imakönyveket, bib­liákat és más könyveket kötni. — Ötven év nagy idő —, folytatja kisvártatva — m­ost már el is aka­rom adni az üzletet, öreg vagyok és fáradt. Ma már úgysem érdemes dolgozni. Közben emlékeket, könyveket vesz elő, régi Legtöbbet fiatalkorában ő maga készítette, mestervizsgára, valamilyen ünnepies alkalomra. Az egyik gyönyörű három­színe­ intar­ziás bőrkötés. A másik szintén bőr­­munka, márványozott. — Régen mi magunk festettük a bőrt, gáliccal, hamuzsírral meg­felelő színűre, így készült a már­ványozás is. Többféle bőrt használ­tunk fa kötéshez, juh, kecske, borjú, marhabőrt. Az utóbbit különösen, a bőrszobrászatnál alkalmaztuk. A selyem és bársonykötéseket in­kább a csehek kedvelték. Elővesz egy másik könyvet, amelyben a lapok széle aranyozott és finom, csipkeszerű minta fut végig rajtuk. Gép, gép, mindenütt a gép — Ehhez a munkához nagy türe­lem kellett — emlékezik. — Először bearanyoztuk a könyv szélét, azután kirajzoltuk rajta a mintát és kis he­gyes tűvel rajz szerint bele­k­arcol­­tük az aranyat. De megérte a fá­radságot, mert gyönyörű az ilyen könyv. A táblákon az aranyozást szintén kézzel égettük bele a könyv fedőlapjába. Ma már ezt is a gép csinálja, mint ahogy lassan már mindent a gép végez el helyettünk. Itt van például az a kis szalag, ami a könyv gerincére van ragasztva, hogy összefogja a lapokat. Valami­kor ezt mi varrtuk össze, most már gyárilag készítik a szalagot, mi csak ráragasztjuk. A fűzés munkáját cér­nával végeztük el, most a gép drót­tal egybekapcsolja a lapokat. Ez volt idő, amikor ezen a kézigyalun mi magunk gyalultuk simára a­­ könyv széleit, helyettünk a gép,most ezt is elintézi A gép... Ott áll a sarokban és ebben­­ a pillanatban valami nehezte­lést érzünk iránta. Megölte a leg­szebb magyar ipart, amely valami­kor világhírű volt. Igen, a gép gyors és olcsó és ma már az emberek csak ezzel törődnek. Nem érdekli őket a művészi, csodálatosan szép kézi­munka. Igaz, manapság se anyag, se pénz nincs hozzá. És a legszomo­­rúbb, hogy a gazdasági válság mir az utánpótlásról, a tanárícnevelés­ől sem lehet szó. A mesterek örülte­­, ha maguk meg tudnak élni és mun­kát kapnak, nemhogy még segéde­ket és inasokat neveljenek. Körülnézünk mégegyszer a mű­helyben és nemcsak Márton mester­iül­ búcsúzunk, hanem az egész ipartól. + A mecénásoknak, a gazdag pártfo­góknak már csak emléke él. A mű­hely asztalán régi könyvek hevernek. Mind finom, gyönyörű munka. Mel­lettük műszerek, minták, címerek és díszítések. A sarokban a gépek né­mán, mozdulatlanul, közön­­ösen ásí­tanak. Elbúcsúzunk Márton bácsitól, aki most mintha fájó szívvel látna min­dennapi munkájához. Megértjük. Könyvek helyett utalván, blokkokat köt. Istenem, élni kell! Nika Mária Rábáért szőnyegért legtöbbet fizet RUHAÜZLET Somogyi Béla­ út 8. Hív. Tel.: 227-253. RUHÁT­érfiszövetet, bélésárut el­adni, venni legjobban lehet FÉLIX ruhaházban ÜSok ruháért, fi­öhöln­yi 20 szőnyegért textilért aranyért, ékszerért legtöbbet fizet Bácsovics, Rákóczi­ út 32. Hívásra jön. Telefonhívó: 423—522. Jj és használt férfiruháért, zmókingért szövetért, fe­­jérnemüért mindenkinél okkal többet fizet Tóth tiuózödjön meg! m­elött elad róTH-nál Bp., tájékozódjon IV., Cu­­ia­ utca 4. üzlet. (Apponyi­­érnél, Ferenciek­ tere 2.) Szőnyeget 9 1 m­ellett. Szövetfüggönyt vesz. elad. , cserét javít. fizlet. Radar-utca Szőnvea- 1. Perzsaszőnyeg vétel. eladás. UNGAR. Király-u. 14 és Rákóczi-út 42 ---------- j Hívjon! Jöjjön! Kávét is tételben is veszek Rosemary­* Andrássy­al nyitásra szoruló, de omplett teherautó Veszek: férő- és níiruhát, ] fehérneműt, szőrmekabáto­­t kat. írógépet parcellául PETŐFI SÁNDOR-UTCA 2 (ATJAK­ÓBÁNY ÉS , KAMMERMAYER K.­U. 3 Gerstl-Majorosi •ORD. KLÖCÍNER, FIAT,­­JESEL, stb., valamint 3 óriás pótkocsik­ifogástalan állapotban olcsón eladók Mai értéket fizetem f­­érfiruháért, szövetért SAJAT ÜZLETEM RÉSZÉRE az Andrássy-út 471 (OKTOGON ABBAZIA MELLETT) E Pótkocsi 1­5 tonnás, gyári új gumik­ka! eladó, esetleg bérbe­adó! IX., Tompa-utca 14, 1 főidac. 4. , Vikendh­áz dadá­­rdligeten. Érdeklődni IX., fiola­ u. 37/d. Festéküzlet. PIUOQOS! ALFRED Vennék aranyat briliánst. G v. 12 szem. ezüst éré­­eszközt, ezüsttárgyakat és régiségeket PETŐFI S­ÁN­DOH­ uTCA 2 (ÁTJÁRÓBAN) ÉS KAMMERMAYER K.­U. 3 Ételsavanyító ESSENCIS 10X-es hígításra nagyban és kicsinyben kapható. „Acidol" vegyiüzem. Vili. Szentk­irályi­ utca 8. VARRÓGÉP ipari és családi. Központi gépraktár, Rákóczi-út 80. Vétel Csere: alakíttassa hűtőszekré­­­­nyét Hűtőszekrény javítás, töltés, eladás,­­ vétel, roncsban is­! | várjon ttassa hű gázról villanyra | R. G. T. thermoslattal (automatikus híjszabá­­­­lyozás, áramtakarékos­­­ság) gyártja: kizárólag I Rorart II, Forint-utca 5| Automata nélküli át­alakítás már 1 millió! adópengőért garan­­­ciával. Cégeknek engedmény! Ruháért, szőnyegért LEGTÖBBET FIZET FINIASZ vétel — eladás SZÖVETSÉG­ II. HÁROM Hívásra házhoz jön Telefon: 421-­8il k­észítőnő olcsó úl és használ­t RERAMIER HALÓ, KONYHA, kombinálthútor Vétel eladás. asztalos­ Üzemben, Kálvária­ u. 20. Kíiáin­T C lTI IV., Bécsi-utca 3. Telefon: 181—396. Vétel Eladás HáSIVARRÓNŐ vidékre elmenne. Bpest, Erzsébet,körút SQ. I. 8. Nagy Gizella. Kettő darab háromnegyed­éves kocasüldő eladó Ajánlatot .,60 gramm" jeligére Arató hirdetői«. Erzsébet-körút 14. Vidéki bérbeadó, B»úW«ortán uzv. Czollner Lászlóné, Iszkaszentgyörgy, Fejérmegye. ÉTELSAVANYÍTÓ essencia kapható. Aeidol vegyi lerakat. IV., Dal­­mady Győző­ u. 3—5. V. 4. Sürgősen eladók 2­2 db cséplő, drb ’ Fording-traktor. Kocsisa sík Mihály. Szol­nok, Szántó­ út 9. Fuvar 1-12 is teherautókkal Autóüzem: Wahrmann­­utca 2. sz Tel. 128-359 Autófuvart vadonatúj megbízható te­­hergépkocsiaimmal vállalok Liebmann autófuvarozó. Bd- IV. Ferenc József­­rkp 16. Tel.: száznyolcvan eav-h­at­százhetvenhét. Garantáltan borkősav és hangyasavmentes ecet­csak a gyártói sav Kence- és Festékipar Rt., Bp., Csáky­ u. 49. Fiatal egyetemi hallgatót teljes ellátás ellenében So­mogyba nyári hónapokra keresek. Könnyebb ház­körüli munkák elvégzen­dők. Érdeklődés Bethlen hird., József Attila­ u. 5. GYORSMÉRLEGEK. Natio­nal kasszák olcsón kap­hatók. NÉPSZÍNHÁZ-UTCA 31 POROSON-traktor pótkocsival, könnyen javít­ható hibával,, jutányosan eladó Somogyi Frankovits Péterné, Béla-út 7. Paplanudv. Matrac Nemzeti paplaniparnál Vm.. Aggteleki­ utca 7. Telefon: József 11—00. # 10-szeres hígításra KENŐSZAPPAN nagyban és kicsinyben ! József­ körút 38, udvar­I KULIKABÁTOK SZEMERE ERZSÉBET­ KÖRÚT 26 Második emeleten Nyers- és vadltpőröket veszek Ecetsavi 30-szoros hígításra Cementárugyár nagy gya­korlatú, önálló munka­vezetőt keres. „Állandó“ jeligére New-York hirdetőbe, Szt. István­ körút 29. Teherautó, személyautó legolcsóbban bérelhető Barin­illái. Nádor­u. 26. Tel.: 122-947. 123-084 Belga gyártmányú kalapácsosnagy daráló gyári új állapotban jutá­nyosan eladó. Alfa. Buda­pest, Csurgói-út 15. Váltóáramú Frigidaire-jég­­szekrényt vennék priváttól. Esetleg élelemért. Elemér-utca 18. fsz. 1.VII., BÚTORÉRT ruháért háztartásért leg­többet tizei Steingtuer. Teleki-tér S. Bombasérül­tért in. Tel.: M-44-M. Perzsaszőnyegek Vizsgázott Steyr kis teherautó eladók £ 87!a-S:64 *;*-£ ^ «.M4r».rok úlia KÜK. saci­arinok, cigarettapapír, ruhafesték, kaszakő, piperecikkei« [POPPEWSTYÁN TERÉZ-KÖRŰTIl! OLCSÓN - JÓT! BUTOU -B­AN Óriási választék. Hálók — Kombináltak BÚTORHÁZ BUJÁK ÉS KULINYI q/S asztalos- és kárpitosműhelyében Wesselényir utca ***9 Romokban a háza*§ Rossz a lakása % Nincsen pénze • Budapesten vagy vidéken természetbeniért is felépítjük, megjavítjuk, anyagit is adunk hozzá. Használt faanyagot, ajtót, ablakot, téglát el is adunk. Iroda: X., S­iget­ u. 31, I. 2. Telep: X., Kerepesi-út 81. Vállalat takarítónőt Uzd­i Jelentkezés: Tenzer hir­detőbe, Szervita­ tér 8. 31/» tonnás alváz 2 differenciál karos­széria jutányosan eladó: Frankovits I­étenné. Buda­pest, Somogyi Béla-út 7. ms. ns. n. szóló 750 cm* prima 240 gr. érték. Rákóczi-út dl. élelmiszerek. r

Next