Kis Újság, 1946. június (60. évfolyam, 122-144. szám)

1946-06-20 / 137. szám

Külügyminiszterek értekezlete írta: BALLA ANTAL A külügyminiszterek értekezlete­­jból megkezdte tanácskozásait, egyes jelentéseink szerint, kedvező légkörben, nem egészen reménytele­nül. Hosszas, lassú, vontatott előké­születek után keservesen születik meg­ az új békemű, ami nem csoda. A béke kérdései rendkívül nehezek s bonyolultak és ebben a tekin­tet­­b­en az új béke egyedülálló az embe­riség történetében. Új nemzetközi világrendet kell alapítani, ha a né­­v ok, azt akarják, hogy meg ne ismét­­le­djék a hat évig tartó szörnyűség, va­­ly most egy éve ért véget. Angol politikusok és közírók a h­áború alatt vetették fel azt a ter­vet, hogy a háború után csak né­hány esztendő elteltével kell meg­kötni a végleges békét, hogy a fegy­verszünet és a béke között legyen úgy átmeneti időszak, mialatt az in­dulatok s a gyűlölet hullámai­­ le­csillapodnak. Azoknak, kik ezt a ter­vet elgondolták, az volt fő érvük, hogy a háborút közvetlenül követő néhány esztendő nem alkalmas a tartós béke megkötésére, mert abban a vérgőzös levegőben nem működ- kielik a józan, a dolgokat tisztán és elfogulatlanul látó értelem. Az el­­risztó példa volt erre — mondották — Clemenceau sebtében összecsapott párisi békéje. Ebben az állításban sok igazság van. Ma nem kevesebb­ről, mint új világrend megalapozá­sáról van szó, arról, hogy új funda­mentumokra építsük fel a nemzet­közi jogrendet. Hosszú tanácskozá­sok után jött létre minden szilár­dabb békealkotás, mint például a westfaliai, vagy az utrecht-rastad­i béke. A tridenti zsinat, melyen a katolikus egyházat egy rettentő meg­rázkódtatás után újból rendezték, hosszú évtizedekig tartott. A külügyminiszterek értekezetéről szóló jelentéseink még annyira szűk­szavúak, hogy alig építhetünk rájuk következtetéseket. Egyik pánsi lap­jelentés szerint kedvező légkörben kezdődött a külügyminiszterek érte­kezlete és sok jel arra mutat — ír­ja a lap —, hogy a Szovjetunió fel akarja venni a legutóbbi értekezleten zsákutcába jutott kérdések megoldá­sának fonalát. Az Humanité a fran­cia kommunisták lapja, annak a re­ményének ad kifejezést, hogy az ösz­­szes kérdéseket megoldják. Egy má­sik lapjelentés szerint a megbeszélé­sek igen kedvezően indultak, bár egyes kérdésekben, nihil a trieszti kérdés, nagy vita várható. A béke­­szerződés megalkotásának sorrendje a következő: Olaszország, Románia, Bulgária, Magyarország, Finnország. Szerepel a külügyminiszteri értekez­let­ programjában többek között az olaszországi politikai fejlemények megvizsgálása, aminek napirendre tű­zését Molotov javasolja. Felvetik az osztrák problémát... A lassúságot mi egyáltalában nem tekintjük tragikusnak. Hiszen a ne­hézségek okai sokkal mélyebbek, mint első pillanatra látszanak. A valóságban nem egy hatéves, hanem egy több mint három évtizedig tartó háborús időszakot kell lezárni, amely már megkezdődött 1912-ben a bal­káni válsággal. Csaknem kétségtelen, hogy a későbbi történetszemlélet, amely nagy távlatokban veszi szem­ügyre az eseményeket, egy hosszan­tartó háborús időszakot állapít majd meg, ki fogja mutatni a harmincéves háború megismétlődését. A két világ­háború közötti negyed század alatt alig volt béke. Valahol a földgolyó­bis valamelyik pontján mindig szól­tak a fegyverek. Megvan-e az álta­lános, az összes népek közgondolko­dását átható, szilárd akarat a hábo­rús korszak lezárására? Azt hisszük igen, de még sok akadályt kell le­győzni. A fasizmus hol itt, hol ott üti fel fejét. Az Oktogon-téri elvete­mült merényletből látjuk, hogy még él az a lelkü­let, amely a második világháborút kirobbantotta. A külügyminiszterek értekezleté­nek első szakasza, amely május ele­jén nyílt meg, ránk nézve nem a legjobb előjelekkel kezdődött. Min­den előzetes vita nélkül hely­benhagyta az erdélyi határokat. Bár a végleges határozatot a később meginduló békeértekezlet állapítja meg, a döntés nálunk mégis leverő hatást keltett. Reméljük, hogy a­­ négy külügyminiszter kedden délután folyta­ta Párisban megbeszé­lését, amely két és fél órán át tar­tott. Újból az olasz jóvátétel ügyét tárgyalták, azonban most sem jött létre megegyezés. A vitás kérdés továbbra is az, hogy milyen olasz gazdasági forrásokból egyenlítsék ki a Szovjetuniónak, Görögország­nak és Jugoszláviának fizetendő 300 millió dolláros jóvátételt. Byrnes és Bevin változatlanul amellett foglal­tak állást, hogy a jóvátételi igénye­ket a balkáni volt csatlós államok területén található olasz vagyonok­ból, valamint az olasz kereskedelmi és haditengerészeti hajózásból le­hetne kiegyenlíteni, Molotov viszont kijelentette, hogy ezek elégtelenek a jóvátételi igények kielégítésére. Bidault felszólalása után Molotov hozzájárult ahhoz, hogy a görög és a jugoszláv igényeket terjesszék a 1r nemzet békeértekezlete elé, de azt kí­vánta, hogy a szovjet igényeinek kér­désében még a mostani értekezlet hozzon megoldást. Hosszabb vita után a külügyminiszterek végül is elnapol­ták az olasz jóvátétel kérdésének to­vábbi vitáját. A külügyminiszterek ma délután 4 órakor ülnek ismét össze és folytatják az olasz béke gaz­dasági záradékairól a vitát. Az olasz kormány jegyzéket jutta­tott el a négy külügyminiszterhez, amelyben felsorolja azokat az en­gedményeket, amelyeket hajlandó az olasz-francia határkiigazítás terén tenni. Kardelj jugoszláv miniszter­­elnökhelyettes, aki Párisba érkezett, kijelentette, hogy azok az amerikai jelentések, amelyek szerint jugo­szláv csapatmozdulatok történtek Trieszt körül, a városban pedig riadókészültséget rendeltek el, me­rész kitalálások. Az angol rádió jelentése szerint, mialatt a négy nagyhatalom külügy­miniszterei kedden az Olaszország­gal kapcsolatban felmerülő kérdése­ket tárgyalták meg, helyetteseik ismé­telten áttanulmányozták a Romániá­val kötendő békeszerződés tervezetét, mielőtt azt újra a külügyminiszteri békeértekezlet elé terjesztenék. A moszkvai Zass-iroda a külügy­miniszterek vitájával kapcsolatban megjegyzi, hogy a Szovjetuniónak Olaszországgal szemben támasztott jóvátételi kötelezettsége alig huszad része annak a kárnak, amelyet az olasz fasiszták Oroszországnak okoz­tak. Erdély kérdése Groza román miniszterelnök Mára­­marosszigeten választási beszédet mondott, amelyben többek között a következőket jelentette ki: — Határaink véglegesek. Amíg az­előtt Máramarosban a román és ma­gyar fasiszták zűrzavart idéztek elő, a jelenlegi kormány az összes együtt­­lakó népek igazi testvérisége útján halad. Moldvában Constantinescu Jas ro­mán tájékoztatásügyi miniszter ugyan­csak beszédet mondott, amelyben hangoztatta, hogy Románia a békéért hozott áldozataival visszaszerezte Er­délyt. „A magyar államvezetők láto­gatást tettek Moszkvában és jelenleg Washingtonban vannak, ahol mester­kedéseikkel ugyanazt a választ kap­külügyminiszterek jóváteszik mu­lasztásukat most, ha majd a ma­gyar békeszerződésre sor kerül. For­mális békeszerződések nem sokat érnek. Megvonni a határokat felüle­tesen, igazságtalanul — mint ezt a párisi békeértekezlet tette — ellon­ják majd, mint a szovjet fővárosban“ — mondotta a román tájékoztatás­­ügyi miniszter. Az atomellenőrzés A newyorki rádió foglalkozott az atombizottság ülésén előterjesztett amerikai javaslattól és hangsúlyozta, hogy ez nagyobb fontosságú a jövő békének szempontjából, mint maga a külügyminiszterek békekonferen­ciája. Az amerikai sajtó rendszere­sen foglalkozik a tervvel és kiemeli annak politikai és katonai fontos­ságát. Általában megállapítják, hogy az amerikai javaslat lényege egy olyan hivatal felállítása, amely az atomkutatás reniszetes felülvizs­gálásával és ellenőrzésével foglal­kozik. Szükséges módot nyújtani arra, hogy bármely országba bármikor szabadon lehessen belépni és meg­győződni arról, hogy sehol sem foly­tatnak műveleteket atomhasításra alkalmas anyagok előállítására. A Az egész magyar fővárosi lázban tartja az a megdöbbentő és vissza­taszító merényletsorozat, amely a vá­­ros szívében zajlott le hétfőn dél­után. A Teréz­ körútnak az Oktogon­tér és az Edison-kávéház közötti sza­kaszán a legnagyobb közlekedés ide­jén, délután fél öt óra tájban isme­retlen irányból lövéseket adtak le. Egy orosz katona nyomban meghalt, több más orosz katona súlyosan megsebesült. Erélyes nyomozás indult az ügyben. A környéket lezárták, a közlekedést leállították és házról házra, lakásról-lakásra mentek, hogy igazoltassák az embereket. A tettest sikerült megtalálni a Teréz­ körút 15-ös számú ház romrészének padlá­sán. Az ügy ekkor még titokzatosabbra fordult. A nyomozók megpillantottak egy körülbelül 18 éves fiatalembert, aki görcsösen szorongatott a kezében egy leventepuskát­­ holtan. Vér­­tócsában feküdt és tele pár lépés­nyire nagy lángokkal égett egy ruha­csomó, amely, nyilván a gyilkos ru­hája volt. Első pillanatban az volt a feltevésük, hogy a merényletet a tettes nem egyedül követte el. Alkal­masint több társával lopózott a pad­lásra, ahonnan lövöldözött. Az a valószínű, hogy a padláson talált fia­talember megsebesült, mire társai leütötték, ruháját benzinnel leöntöt­­ték és meggyújtották. A politikai rendőrség átkutatta a környező há­zakat, több személyt, akinek lakásán fegyvert találtak, őrizetbe vettek. A fasiszta merénylet ügyében Péter Gábor vezérőrnagy a következő nyi­latkozatot adta: — Feltevésem szerint a merénylő egyedül volt, de amikor látta, hogy a rendőrség és az orosz katonaság körülvette a környéket, öngyilkossá­got követett el, előtte azonban fel­gyújtotta ruháit. A fiú karórája negyed hat órakor állt meg és a politikai rendőrség nyomozói már fél hat után 5 perccel megtalálták a holttestet. A törvény­­széki bonctani intézetbe vitték. A kézik a nagyhatalmaknak azzal a szándékával, hogy tartós és igazsá­gos békét teremtenek. Az igazságta­lan békék elvetnék újból a gyűlölet, a bosszú, az elégedetlenség magvait. Az igazságos békében bízunk to­vábbra is, rendületlenül. kölcsönös bizalom a legfontosabb problémája a világnak. A Newyork Times megállapítja, minden kor­mánynak le kell mondania felség­­­jogának bizonyos részéről, mert ez feltétlenül szükséges ahhoz, hogy az atombombát, a legborzalmasabb fegyvert félretehessék az útból. Leszavazták a brit kormányt A Lordok Házában az angol kor­mányt kedden leszavazták annál a­ módosító indítványnál, amely azt kí­­vánja, hogy akadályozzák meg a szén­ellátásban az egyes fogyasztók kö­zötti észszerűtlen és méltánytalan megkülönböztetést. Konzervatív rész­ről attól tartottak, hogy a kormány szénügyi tanácsa, amelynek a szén­ipart kell irányítania, olcsóbb áron találná adni a szenet a köztulajdon­ba vett iparvállalatoknak, mint a ma­gánvállalatoknak. Ennek a megkü­lönböztetésnek a kiküszöbölését kí­vánták, fiatalemberen rövid nadrág, térd­­harisnya és sárgacipő volt. A kedd délelőtt tartott rendkívüli minisztertanácson Szakosíts Árpád miniszterelnökhelyettes elnökölt és megemlékezett arról a gyilkosságról, amelyet hétfőn, eddig még ki nem derített merénylők az orosz hadsereg két tagja ellen elkövettek. Szakasits a kormány nevében az aljas gaztettel szemb­en megvetésének adott kifeje­zést, egyúttal kifejezte az egész kor­mány őszinte részvétét és mély saj­nálkozását. A minisztertanács­­ meg­tárgyalta azokat az intézkedéseket, amelyek részben alkalmasak a kellő A vitában Jontt lordkancellár a kormány nevében kijelentette, hogy semmiféle méltánytalan előnyt nem fognak nyújtani egyes fogyasztók­nak, de ez nem elégítette ki a kon­zervatív csoportot és keresztülv­itték módosító indítványukat. A munkás­párti és konzervatívpárti csoportok vezetői most arról tanácskoznak, hogy lehetséges-e egyességet létre­hozni. A spanyol kérdés A londoni rádió ismertette a Biz­tonsági Tanács keddi ülését, amelyen ismét a spanyol kérdést tárgyalták. Elsőnek John John, az Egyesült Álla­mok állandó kiküldöttének helyettese szólalt fel, aki kijelentette, hogy Cadogan angol kiküldött javaslatánál tartózkodott a szorzástól, mert az amerikai kormány a Cadogan által előadott angol nézeteket nem osztja teljes mértékben. László Ferenc megtorlásra, részben pedig elejét ve­szik annak, hogy az ilyen gaztettek megismétlődhessenek. Az egész magyar közvélemény a legmélyebben elítéli ezt a fasiszta gonosztettet. Hazaárulók és aljas gyilkosok azok, akik ennek előké­szítésében részt vettek és akik ezt a szörnyű tettet­­ végrehajtották. A hétfői merénylet orosz áldozatait a kormány a nemzet halottjainak te­kinti. Két szovjet tiszt halt meg és meghalt tegnap reggel a gyilkosság női áldozata is. Négy szovjet katona fekszik súlyos sebesülten, ezenkívül egy magyar férfi. Román államférfiak nyilatkozata Erdélyrő­l és a magyar vezetők „mesterkedéseiről“ A külügyminiszterek még nem jutottak megegyezésre az olasz jóvátétel ügyében Amerikai vélemény szerint az atombizottság ülése fontosabb, mint a külügy­miniszterek értekezlete A terézkörúti aljas merénylet szovjet áldozatait a nemzet halottjaiként temetik el / Csütörtök, 1946 Június 20/Ara A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt lapja Főszerkesztő: Kovács Béla milliárd pengő 300 millió a kalória , 500%-os a béremelés A Gazdasági Főtanács a kalória megváltásának ellenértékét Nagy- Budapesten 300 millió pengőben, azokban a vidéki helyiségekben, me­lyekben a budapesti készpénzbérek 95 százalékát fizetik 270 millió pen­gőben, ahol 90 százalékát fizetik 240 millió pengőben és ahol 85 százalé­kát fizetik, 210 millió pengőben ál­lapította meg. A Gazdasági Főtanács a június 16. után teljesített munkáért a kollektív szerződés hatálya alá tartozó tanon­­coknál (500 százalékos, a többi mun­kavállalónak 500 százalékos béreme­lést állapított meg. A közalkalma­zottak és a nyugdíjasok június hó 21-től 900 százalékos béremelésben részesülnek. Stabilizációs javaslatok a Gazdasági Főtanács és a minisztertanács előtt A Kis Újság értesülése szerint a belettervezetek kerülnek tárgyalásra. Gazdasági Főtanács ma délben ülést Ugyancsak stabilizációs javaslatokkal tart, amelyen elsősorban a stabilitás fog foglalkozni a pénteki miniszter­­ióval kapcsolatos javaslatok és rend tanács is. Forgalomba kerültek a tízbilliós bankjegyek A Nemzeti Bank a mai nap folyó­­millió mű­ pengő jelzéssel van ellátva, már forgalomba hozta az új 10 Előoldalán Kossuth Lajos arcképe, billiós bankjegyeket. Az új bankjegy hátoldalán pedig olajágat tartó ga- 1046 május 11-iki keltezésű és 10 lomb látható.

Next