Kis Ujság, 1946. augusztus (60. évfolyam, 171-194. szám)

1946-08-23 / 188. szám

Nagy nehézségekkel kell megküzdenie a magyar delegációnak Párisban Megérkezett a békekonferenciára Smuts tábornok (A Kis Újság párisi tudósítójának telefon­jelentése) Pár­is, augusztus 22 Tegnap reggel 10 óra tájban ha­talmas angol autó állt meg a Claridge előtt. Az autó női soffőrje intett a portásnak, aki a következő pillanat­a­ban már a hal­on keresztül vezette szálló legújabb vendégét, Smuts tábornokot, a Délafrikai Unió minisz­terelnökét. A szálló alkalmazottain kívül tekintélyes számú társaság vette ké­ss­zül Smuts tábornokot. A hatalmas termetű, kétméteres skót kísérője magasan kiemelkedik a kísérők kö­zül. Nem volt könnyű közöttük az első sorba furakodni, de sikerült. Kérdésemre elmondja Smuts, hogy jól érzi magát, de sajnálja, hogy most nincs ideje. Amikor azt kérdem hogy a híres „Bevin—Evatt—Smuts­­trias“ hiánypótló tagjaként jött-e Wrisba, ezt válaszolja: — Parisba nem beszélni jöttem, a békét kell csinálni. Nem bőbeszédű. Amikor a magyar és általában a középeurópai problé­mákat említem meg, egyre közeledve a lift előtti elválás pillanatához, csak ennyit mond: — A középeurópai problémát jól ismerem. Valóban jól ismeri. Smuts tábor­nok volt az, aki a múlt világháború­utáni tárgyalásokon megopponálta a cseh tervezetet. Amikor annak idején egy bizottságot szerveztek, amely hi­vatva volt az akkori „négy nagy“ elé terjeszteni a csehszlovák-magyar kér­dés javaslatait, akkor a nehézségek felmerülésekor Smutsot bízták meg, hogy Harold Nicholsonnal utazzék Prágába és Budapestre és folytassa le illetékesekkel a tárgyalást. Smuts 1919 áprilisában tárgyalt Masarykkal Prágában, akit arra akart rábírni, hogy adja vissza a magyaroknak a Csallóközt, mert a túlsó kisebbséget a csehszlovák állam nem tudja majd megemészteni. — Meglátja, hogy ebből baj lesz — mondta 1919-ben Smuts Masaryk­­nak. Smuts a hírek szerint a konferen­cia legközelebb ülésén már fel is szólal. A kongresszus tagjai mint a párisi új Bvattot emlegetik, aki nem­csak szókimondása által, hanem ta­pasztalatai és higgadt általános ér­vényű ítéletei által is széleskörű megbecsülésnek örvend. — Egy ember, akit nemcsak meg­hallgatnak, hanem meg is értenek — ezt állapították meg róla a Luxem­­bourg-palotában. Smuts tábornok nyilván értesülve van arról, hogy milyen fortyogó katlan tüzéhez lépett, amikor kikö­tött Párisban. Napok óta borús az ég, öt percenként zuhog az eső és az emberek már javában hordják a pullevert. Hideg az időjárás és fá­­zós a hangulat nemcsak kint az ut­cán, hanem a Luxembourg-palotá­­ban is. Egyre tisztábban látszik, hogy nem is annyira a népek, nem is annyira a kormányok állnak, mint inkább két világ áll egymással szem­­­ben és két világ tárgyal egymással Luxembourg-palota termeiben. Egy hevesen kiejtett szó már köl­csönös bizalmatlanságot vet, és hall­gatva az üléseket, az ember hajla­mossá válik azt hinni, hogy érdek­lődést csupán az kelt, ha egy-két diplomata összeakasztja a rudat. Ha egyhangú vélemény alakul ki egy-egy probléma megvitatása során, akkor ez nemcsak az egyetértés megnyilvá­nulása, hanem a „tömény unalom" megnyilatkozása is egyben. A brit sajtó vasúti tolatásnak ne­vezi a konferenciát, ahol a problé­mákat áttolják az egyik sínpárról a másikra, anélkül, hogy a vonat lénye­­gében előrehaladna. Így hát ugyan­azon az állomáson fütyülnek a né­pek kalauzai. Ennek igen sok tekin­tetben szervezetlenség az oka. Elég, ha ezzel kapcsolatban a magyar kér­dés tárgyalására és a tárgyalások körülményeire mutatunk rá. A ma­gyar delegációtól újabban elvették az autókat. Nem panaszként említjük meg, de Párisban nagyok a távolsá­gok és nekünk kevés a pénzünk­­ autó­­bérelésre. Egyetlen autót hagytak a magyar külügyminiszter számára, a többit elvették, azzal az indokolással, hogy egy győztes nemzet nagyobb létszámú delegációjának autói tönkre­mentek. A legyőzöttek — köztük a magya­rok — delegációinak nincs joguk arra, hogy külön meghívás nélkül részt vegyenek azokon a bizottsági tárgyalásokon, amelyeken országaik ügyéről van szó. Éppen a napokban vezették ki rendkívül kínos körül­mények között a finn delegáció tag­jait a bizottság tárgyalásáról. A be­lépési jegy igénylésénél, mi magyar újságírók, nem egyszer azt a választ kaptuk, hogy nem kell részt vennünk az ülésen, hallgathatjuk azt hang­szórón is. Így történhetett meg, hogy a ma­gyar delegációt arról sem értesítet­ték idejében, hogy mikor kell be­nyújtani a Magyarországgal szemben elhangzott javaslatokkal kapcsolatos észrevételeit. A magyar delegáció és a követség a mi újságírói jelenté­seinkből tudta meg, hogy 20-án éj­félig kell benyújtani az észrevétele­ket. Homokfalon kell magát átfúrnia a magyar delegációnak. A küzdelem ilyen apró technikai akadályok miatt sem könnyű, de nehéz azért is, mert itt Párisban érezhető, hogy milyen kiscímletű kártyalapok a kis­nemzetek. A nagyhatalmak rend­kívül érdekes és rendkívül tanulsá­gos boxmérkőzése folyik, és ha egy kisnép véletlenül betéved a ringbe, hozzávágnak egy paragrafust. Egy dolog azonban bizonyos, min­den látható és láthatatlan ellentéten át a törekvés mégis az, hogy rövidebb vagy hosszabb idő múlva kezet fogjon a világ minden nációja. Maron Ferenc i szlovák kitelepítő bizottságok antiszemita propagandája Magyarország ellen Párisban a napokban dől el, hogy a Dunamed­ence békéjében a demo­krácia elve érvényesül-e, vagy pedig a cseh nemzeti szocialista Benesé, aki Csehszlovákiából hitleri módsze­rekkel akar nemzeti államot létesí­teni. A demokratikus Magyarország őszin­tén jószomszédi viszonyban szeretne élni Csehszlovákiával és ennek érde­kében még áldozatot is hozott: leg­jobb meggyőződése ellenére alá­írta a magyar-csehszlovák lakosságcsere­egyezményt. Magyarország nem tit­kolta, hogy a lakosság kitelepítését antidemokratikus módszernek tekinti. Csehszlovák részről mindent elkö­vettek, hogy Magyarországból minél több szlovákot tudjanak „önkénte­sen“ Csehszlovákiába szállítani, hogy aztán ennek megfelelően oldják meg a szlovákiai magyarok kényszerkite­­lepítését. Már maga az is furcsálnivaló, hogy noha a csehszlovák—magyar népcsereegyezmény értelmében Magyarországból való kitelepülés tel­­­jesen önkéntes, a csehszlovákok mégis többszáz főnyi propagandista sereget küldtek az önkéntes kitele­pítés megszervezésére. Minek a je­lentkezőket buzdítani, lelkesíteni és szervezni, ha a kitelepülés önkéntes? A csehszlovákoknak, ha nincs hátsó gondolatuk, meg kellett volna elé­gedniük azzal, hogy a kitelepülésre jelentkezőket összeírják. De nem elégedtek meg ennyivel, hanem furcsa eszközökkel lát­tak hozzá a jelentkezők, számának foko­zásához. Még szandált és papucsot is ígértek A legtöbb esetben azzal ijesztgették a hazai szlovákságot, hogy ha most önkéntesen nem települnek ki, akkor jóvátételi munkára Oroszországba viszik őket, mert Magyarország Oroszországgal szemben jóvátételt köteles teljesíteni. Azután azzal is ijesztgettek, hogy ha most önkéntesen nem települnek ki Csehszlovákiába a hazai szlová­kok, akkor a párisi békekonferencia ki fogja mondani a kötelező kitele­pítést és a hazai szlovákok 20—30 kg-os csomaggal mennek majd Szlo­vákiába. A kisebb ígéretek között leginkább a hadifoglyok hazahozatalával csábí­tottak jelentkezésre. De ígérgettek jól felszerelt műhelyeket, gazdasá­gokat a Csallóközben, ígértek hegyet, völgyet­ és minden áttelepülőnek fluSóSámpéka­ porvédő-sapfeát legalább egy pár Bata-cipőt, szan­dúlt vagy papucsot. Az antiszemitizmust is felhasználták Hogy minél nagyobb számú jelentke­zőt toborozzanak össze, nem álalották ezek a „Demokraták“ az antiszemitiz­must is felhasználni. Rendőri jelentés számol be a következő esetről: „1946 április 28-án, vasárnap délután Békés­csabán Gyebrószky fűszeres lakásán Korcsok István tyúkkereskedő, aki ugyanebben a házban lakik, szervezte meg a gyűlést. Az előadást egy kö­zéptermetű szlovák tanító tartotta, akinek az apja vasutas. Az előadó propagandaelőadást tartott. Többek között az egyik kérdésre az felelte, hogy itt Magyarországon még 15 év múlva sem lesz jó, mert Magyaror­szágnak zsidó miniszterei vannak. A­­ pénzünk is azért nem javul, mert Rákosi államminiszter azért volt kinn Moszkvában, hogy határ­kiigazítást kérjen a szomszéd álla­mok rovására. Teljesen hitlerista módszerekre vall a propagandának ez a formája, amely a legsötétebb faji gyűlöletre spekulál, hogy hangulatot keltsen Magyarország és a magyar demokrá­cia vezetői ellen. A zsidó áttelepülők Ezen a gyűlésen az egyik jelen­lévő megkérdezte az említett szlovák tanítót, akinek az apja vasutas, hogy miért fogadják el akkor a cseh­szlovák bizottságok a zsidó jelent­kezőket? Erre a kérdésre jegyző­könyv szerint ezeket válaszolta: . .A zsidók is megszagolták, milyen jó a helyzet nálunk, jelentkeznek át­­településre. .Az­­ áttelepülés listájára felveszik a zsidókat, hogy ne mond­ják azt, hogy a szlovákok antiszemi­ták és reakciósok, engedik be a zsidókat,de és úgy sem A jegyzőkönyv, amelyből mindezt idéztük, kelt Békéscsabán, a hitleri nemzeti szocializmm­us, a Tiso és Mach féle szlovák fasizmus leverése utáni esztendőben, 1946 április 30-án. Letartóztattak egy volt rendőrőrnagyot A főkapitányság bűnügyi osztálya letartóztatta Verh­ovai Wachs­mann József hites könyvvizsgálói csalás bűntette miatt. Verhovai­ Wachsmann néhány hónappal ezelőtt a gazdasági rendőrségen mint őr­nagy teljesített szolgálatot, azután elbocsátották állásából. Igazolványát nem szolgáltatta be és annak segítségével megtévesztett embereket, anyagi ellenszolgáltatás fejében ügyek elintézését vállalta. A gazdasági rendőrségnek tudomására jutottak Verhovai-Wachs­­mann ügyei, a detektívek előállították, majd kihallgatása után letartóz­tatták és átszállították a Markó­ utcai ügyészségi fogházba. Rendii miní A Tessényi betörési Sziráky-csoportja elfogta a főcsoport főváros egyik legveszedelmesebb betörőban­­dáját. Az egyik betörő, Kardos Ká­roly vallomása során egy titokzatos „vezérről" beszélt, de nem nevezte meg az illetőt. Végül is névtelen fel­jelentés alapján sikerült elfogni „vezért“ és ekkor legnagyobb meg­a­lepetésre kiderült, hogy a banda­­vezér nem más, mint Stefanek Jó­zsef rendőr. A bandát Stefanek júliusban ala­kította szakképzett betörő, Kardos közreműködésével. Stefanek nappal rendőr volt, éjszaka átvedlett rabló­­vezérré és az ő utasítása alapján fosztották ki Budapest legtöbb üz­letét. ők fosztották ki a Jókai Szín­házat is, ahonnan még a színpadi függönyt is elvitték,­ úgy hogy a raktárról szállít, készít és javít (összes típusokat) MÉSZÁROS, VIII., Mária­ utca 15 — bandavezér színház előadást sem tudott tartani a következő napon. Kiderült, hogy „téli tervet“ is készítettek már és ebben egész sereg ismert üzlet, főleg ékszerüzlet, szerepel. Stefanek és Kardos, valamint a banda többi tag­ja: Zeller­­ József, Kovács Mihály, Marschall József a rendőrség foglya. A Szántó-csoport elfogta Király Sándor 26 éves aranyifjút, akinek a Belvárosban volt háromszobás laká­sa inassal és szakácsnővel. Amíg le­helétt, élelmiszercsempészéssel fog­lalkozott, majd amikor ez az üzletág megszűnt és a dorbézolások elvitték a megtakarított dollárokat, elhatá­­rozta, hogy betörővé képezi át ma­gát. Így fosztotta ki néhány nappal ezelőtt a Stefánia­ úti Karaváncspres­­sót, ahol egyébként törzsvendég volt. A nagy vihar napját válasz­totta ki és több mint 10.000 forint értékű berendezési tárgyat vitt el. Megtört és mindent bevallott azzal, hogy a forint tette tönkre. Letartóz­tatták. A Föld és Szabadság írja: A lovaspatonai Eszterházy­­kastélyban 11 család lakik, a herceg volt cselédei. Egyiknek sem volt háza, lakása s a községi elöljáróság igen helyes Szociális érzékkel be­­lakoltatta őket a kastélyba. Amikor örömmel vesszük ezt tudomásul, nem húnyhatunk szemet a hibák fölött. Nem egészséges állapot az, hogy a nép, amellyel nem törődött senki, most bejutva a kastélyba, szemét­dombot csináljon a folyosókon, a parkettás szobákban elszórja a din­­­nye- és tökhéjat, s a szép és nagy ablakokat sose nyissa ki. A falusi orvosnak fel kell világosítani ezeket az embereket, hogy egészségükre is káros az, ha közvetlen a kastély mellett levő disznóólakból a trágyát a bejárat elé dobálják ki. Nem lehet a hamut a tűzhelyről az ablak alá önteni. Milyen érzéssel távozhat egy átutazó az ilyen faluból? Közli továbbá a lap egy lébényi olvasó levelét. A levélíró szerint egy elhagyott vadászlak megvételéve­ irá­nyuló kérelmét az ottani földigénylő bizottság elutasította, mivel ő „a szociáldemokrata pártnak és nem egy másik pártnak a tagja“. Majd, miután az alispáni hivatal a házat lakásként kiutalta neki, az egyik mosonszentmiklósi párt azzal, hogy „neki nem parancsol az alispán“, két párttagját telepítette a házba. Vajjon melyik pártról van itt szó? —A kultuszminisztérium illetékes ügyosztálya elhatározta az egyetemi tandíjak mérséklését. A tandíjak be­fizetési módjáról is történt intézke­dés. Idegenforgalmi nap Mátraházán. A gyöngyösi vendéglátó ipar Mátra­házán idegenforgalmi napot rendezett. Az értekezlet közlekedésügyi, tataro­­zási, élelmezési és közbiztonsági­ kér­désekkel foglalkozott. Énektovábbképző tanfolyam Szé­kesfehérváron. Kodály Zoltán veze­tésével most fejeződött be Székesfe­hérvárott az ének­továbbképző tan­folyam, amelyet a kultuszminiszté­rium az általános iskolai tanítók ré­szére rendezett. A záróünnepségen a hallgatók Kodálynak két Székesfehér­­­várott szerzett művét adták elő. Szabad képzőművészeti iskola Zala­egerszegen. Zalaegerszegen ünnepé­lyesen megnyitották a szabad képző­­m­űvészeti iskolát. Baráti polgár­­mester megnyitó­ja után Pataki­ Ferenc festőművész ismertette a szabadiskola gyakorlati céljait. Az iskolának budapesti képzőművészeti tanárok irányításával kétszáz nővén­, ■dáké van. Halálra ítélték Teleki Bélát. A ko­lozsvári különbíróság in contumatiam halálra ítélte Teleki Bélát, az erdélyi magyar párt volt elnökét. Azzal vá­dolták, hogy bűnrészes volt a meg­szállás idejében Erdélyben elkövetett mészárlásokban. Tolna megyében már 8000 családot telepítettek le. Tolna vármegye föld­­birtokrendező tanácsa most fejezte be a 8000. letelepítést. Főleg Heves, Békés és Bihar megyéből telepítet­tek le új gazdákat svábok helyére A völgységi járásba túlnyomóan székelyek és csángók kerültek. A földbirtokrendező tanács 30 ipari üzemet adott át a földmíves szövet­kezeteknek. Ritka természeti tünemény. A tol­na megyei Mucsi község határainál az egyik éjszaka óriási tűzgolyót láttak az égen. A tűzgolyóból lilás, vakító sugárkéve lövell ki. Való­színű, hogy a ritka természeti tüne­mény meteor lehetett, amely tiz másodpercig valóságos nappali fényt árasztott. Országos állat- és kirakodóvásár lesz szeptember 2-án Kisvárdán. Ausztrália évente 70.000 bevándor­lót fogad be. Az amerikai rádió je­lentést ismertet Canberrából, amely szerint az ausztráliai szövetséges köztársaságok tanácsa elhatározta, hogy évente 70.00 új bevándorlót fogad be. Magyar gyermekeket is várnak Dublinba. Dublinba, Írország fővá­rosába 100 német hadiárva gyermek érkezett, mint az ír kormány ven­dégei. Legközelebb Lengyelország­ból, Magyarországból és Ukrajnából is várnak hadiárvákat hosszabb üdü­lésre. őrizetbe vették Zom­bor volt kato­nai parancsnokát. A vidéki főkapi­­tányság északpest vármegyei politi­kai rendészeti osztálya őrizetbe vette vitéz Szentendrei­ Ágoston vezér­őrnagy szentendrei lakost, aki Zám­­bor város katonai parancsnoka volt. Vitéz Szentendrey, mint a város ka­tonai parancsnoka és mint a város vérbíróságáak elnöke, nagyban hoz­zájárult, hogy ártatlan jugoszláv ál­lampolgárokat, valamint magyar hazafiakat megkínozzanak és halálra ítéljenek. A jugoszláv hatóságok, mivel Szentendrey Ágoston a jugo­szláv háborús bűnösök listáján van,­­ kikérik. Az új színigazgatók. A vallás- és közoktatásügyi miniszter az 1946/47. színiévadra most adta ki a vidéki színigazgtói engedélyek legnagyobb részét. Eszerint Debrecen és Nyír­egyháza részére Beleznay István, Sopron és Szombathely városra Kő­szegi Géza kapott engedélyt. A má­sodosztályú színikerületekben Balogh László, Deák Lőrinc, Nádasy József, Radó László és Székely Gyula, a többi kerületekben pedig a követke­zők kaptak színigazgatói engedélyt: Antal Lajos, Dézsing Halmi Jenő, Hámori Aladár, Kőszegi Gézáné, Ormai Lajos, Szabó Hangya Márton, Tanay Sándor, Tóvári Béla, Tóvári Pál, Buda Dénes, Földes Mihály, Gerbár József, Győri József, Györki Sándor, Honfi Sándor, Kardos Jó­zsef, Pálffy György, Réthy Rudolf, Sikolya István, Szentes László és Ze­­lenay József. Növény­nemesítő tanfolyam Ma­gyaróváron. A földművelésügyi mi­­nszter a növénynemesítés folytonos­ságának biztosítására a Magyaróvá­ron egyéves felsőbb növénynemesítő tanfolyam tartását rendelte el. A tan­folyamon okleveles gazdák, okleveles mezőgazdák és okleveles kertészek vehetnek részt. A tanfolyam díjmen­tes, sőt indokolt esetben a hallgatók a tanfolyamot rendező Országos Ma­gyar Növénynemesítő Intézettől díj­mentes szállást és ellátást kérhetnek. Az egyéves tanfolyam szeptember 1-én kezdődik. A felvételi kérvénye­ket a Növénynemesítő Intézet igaz­gatóságához kell benyújtani. Rendőrnapok. Az Országos Vidéki Rendőregyesület székesfehérvári ta­gozata gazdag programmal rendőr­napot rendezett. Szegeden ugyancsak nagyszabású rendőrnapra készülnek. A szegediek ez alkalommal meghív­ják a belügyminisztert, az országos főkapitányt, a testület tábornokait és a pártok elnökeit. Békebeli vásár Gyöngyösön. Most tartották Gyöngyösön a nyári orszá­gos vásárt, amely méreteiben békeévek vásárait is felülmúlta. A a kirakodó vásárra Budapestről, sőt a Tiszántúlról is sok árus jött. Az állatvásáron 146 ló, szarvasmarha és juh cserélt gazdát. A sertésforga­­lom 248 darab volt. A Fü­ggetlen Ifjúság is részt vesz a Paraszti­­apokén­ t A Parasztszövetség 7—8—9-én Parasztnapokat szeptember rendez Budapesten. Ez lesz a parasztságnak a felszabadulás utáni első nagysza­bású megmozdulása, melynek jelen­tősége túlnő a megszokott kereteken. A Független Ifjúság Vezetősége át­érezve ennek fontosságát, elhatározta, hogy nemcsak a nagy seregszem­lén vesz részt, hanem szerepet vállal a Parasztnapok előkészítésében és szer­vezésében. Ezúton szólítja fel összes vidéki szervezeteit, hogy mindenben legyenek­­ segítségére a Parasztszövet­ségnek. A magyar falvak népe aggodalommal tekint Paris felé A miniszterelnökséghez táviratok érkeztek vidékről, amelyek arról ta­núskodnak, hogy a magyar falvak népe is mélységes aggodalommal te­kint Páris felé. Érzi, hogy ott a ma­gyar nép sorsa évszázadokra dől el. A magyar nép érzi azt is, hogy az új magyar demokrácia is kockán fo­rog. E táviratok kérik, hogy adjanak módot a vitás területek lakosságá­nak arra, hogy a demokrácia törvé­nyei szerint népszavazás útján dönt­sön sorsáról. Jöjjön ÉlveszÉeszléra a Mafioa-penziia Közvetlen a fürdő mellett. Olcsó ultiszezoni árak. Elsőrangú szoba, bőséges,, kiváló ellátás, összes adókkal, borravalókkal 2 ® fedni naponta Részletes tájékoztatás: 1 B­U­S­z. Vigadó­ utca Sütéshez csak a békebeli minőségű super vaaiiin crof­t is super siilipst használjon! Forgalom­ba hozza: Vasinkó Tivadar, Budapest, VII., Wesselényi­ u. 57 Telefon: 423—957 Péntek 1946 augusztus 23 (3)

Next