Kis Ujság, 1947. március (61. évfolyam, 60-73. szám)
1947-03-13 / 60. szám
Tortáim és süteményim tökéletes példányok, mert kiuruljam használok. Puccos Pepi meg Sárika követték a tanácsot, Uránia sütőporral készítettek kalácsot. Sári, Jani kóstolgatják szerelmesen mindenkor. Boldogságuk tökéletes, akár a „0“ sütőpor. HIRJEK Hideg szél és tijabra fagy Az átmeneti enyhülés után Nyugateurópában bekövetkezett lehűlés szerdán reggelre az Alpokig terjeszkedett. Angliában ismét a fagypont alá süllyedt a hőmérséklet. Németországban —5—10 fok között, Dániában és a Skandináv félszigeten —10 fok utatt volt. Hazánkban szerdán jelentékeny különbség volt a déli és északi megyék között. Délen a hőmérséklet 10 fokig emelkedett és a csapadék eső alakjában hullott. Az északi megyékben, így a fővárosban is alig voltunk valamivel a fagypont fölött és télies, bőséges havazásban volt részünk. Az enyhülés szerdán az egész országra kiterjeszkedett ugyan, de rövid életű lesz. Csütörtökre ismét hidegebb északi szelet és újabb fagyokat kapunk. A lecsapódások azonban megszűnnek vagy legfeljebb csak kisebb futó záporokra, gyorsan tovavonuló hóesésekre korlátozódnak. Az árvízveszély szempontjából ez a lehűlés kedvező, mert átmenetileg csökkenti a lefutó víz mennyiségét. Tóth Géza főmeteorológus Csütörtök, 1947 március 13 (3): HARC A BELVIZEKKEL Víz alatt a karcagi határ —Éjjel-nappal dolgoznak a szivattyúk Karcag, március 12 A Kis Újság kiküldött munkatársától: A vonatablakon át nézem, milyen elkeseredetten hull a hó megint a tavasztváró földekre. Minél közelebb járunk Karcaghoz, egyre inkább eltünedezik szemünk elől a föld. Percekig olyan a kép, mintha nagy tavak mentén haladna a vonat. Nem tavak ezek, csak belvizek. Ezer meg ezer magyar paraszt aggódó érzéssel találgatja, lesz-e az ősszel elvégzett munkának eredménye a belvizek miatt, a ma még víz alatt álló földeken és terem-e kenyérmag az idén. A havazás ismét súlyosbítja a helyzetet. Pedig az utóbbi napokban az e-mentesítő társulatok a belvizek elleni küzdelemben segítő körülményként már kezdtek számolni az időjárás várható megjavulásával is. A Karcagon működő Középtiszai Ármentesítő Társulat feladata 400.000 katasztrális hold ármentesítése. Az ország harmadik legnagyobb ármentesítő társulata ez. Zsótér Zoltán főméyrnök szívesen ad felvilágosítást a helyzetről. — Fia ez az újabb havazás nem tört volna ránk — mondja — jelentős javulásra számíthatnánk. Karcag város határa 68.000 hold, ebből a belvizek által veszélyezett terület 88.000 hold. Karcagnál a belvizek elöntöttek 6000 hold földet, de legutóbb már csak 4600 hold volt víz alatt, tehát némi javulás észlelhető volt. Meglehetősen nagy területet öntött el a belvíz Kisújszállásnál, Mezőtúrnál, Kúnhegyesen és Abádszalóknál. A Tiszamenti községeknél kevesebb a belvíz, amely inkább a bánsági földekre húzódik. Munkában a szivattyúk •*—_ Hány szivattyú dolgozik ezidő- Ktktt az ármentesítő társulat lekumén? — Állandó beépített szivattyúink száma így alakult ki: Karcagon és Kisújszálláson három-három géppel, Túrkevén, Taksonyban és Balán egy-egy géppel dolgozunk. Ezenkívül az 1940-ben felállított ideiglenes szivattyúgépek is szüntelenül dolgoznak. Karcagon hat, Kisújszálláson két, Mezőtúron három, Tiszatúron egy gép működik. Az állandó szivattyúgépek másodpercenként 9.6 köbmétert, az ideiglenes szivattyúgépek pedig 5.4 köbmétert szivattyúznak, vagyis másodpercenként 15.000 litert vonnak el a belvizekből. A kiszivattyúzott víz nagyobbik részét a Hortobágy-Berettyó főcsatornába vezetjük, kisebb részét a Tiszába. Önkénytelenül felvetődik beszélgetésünk során az öntözés problémája is: a belvizekből áldás is fakadhat, ha azokat idejében le tudjuk vezetni a földekről. — Természetesen állandóan foglalkozunk az öntözés kérdésével — folytatja a főmérnök —, hiszen társulatunk területére esik a tiszafüredi öntözőrendszer. A társulat területén eddig körülbelül 5000 holdra becsülhető az öntözött terület. Megtudom, hogy a háború vihara nagy károkat okozott a Középtiszai Ármentesítő Társulatnak is, de azóta az átvágott töltéseket helyreállították és a felszerelésekben mutatkozott hiányokat pótolták. Az Árvízvédelmi Kormánybiztosságtól először 97.000, azután 29.000, újabban pedig 197.000 forintot kapott a társulat, a háború okozta károk helyreállítási munkálataira és az árvízvédelemre. A szivattyútelepek már a békebeli kapacitással dolgoznak. A társulat területén 1200 kilométer a belvízlevezető csatornák hossza. Hiányos a csatornarendszer még Törökszentmiklósnál, Mezőtúrom, Karcagnál, Túrkevén, Kisújszálláson és Kenderesen. Helyenként félméteres a víz . Ha két héten belül a belvizeket le tudjuk vezetni a földekről —mondja a főmérnök —, a víz még nem árt meg az őszi vetésnek. A búza akkor pusztul el a víz alatt, ha melegszik a föld. Most még a föld fagya nem ment ki. Igaz, nem is használ a víz a földnek, mert kimossa a trágyát. A vízborítás vastagsága egyes helyeken eléri a fél métert, legnagyobb részén 10—15 centiméteres. Társulatunk területén a belvizek által elöntött 20.000 holdból körülbelül 15.000 hold szántóföld, 5000 hold legelő. A szikes talaj nem issza a vizet, ezért is van nálunk sok belvíz, a többi társulat területén lévő belvizekhez képest. Beszélgetésünk során visszatérő probléma az öntözés. — Nagyon ki kell fejlesztenünk az öntözést — mondja a főmérnök. A nemzetgyűlés keddi ülésén folytatták a földművelésügyi tárca vitáját. A nemzetgyűlés elfogadta Z. Nagy Ferenc javaslatát, hogy hatmillió forint póthitelt adjanak a földművelésügyi minisztériumnak mezőgazdasági kísérletekre, valamint elfogadták azt a javaslatát is, hogy a rontrágyagyártást és oltószérumok gyártását államosítsák. Z. Nagy Ferenc (kisgazda) előadó válaszolt ezután a felszólalásokra. Megállapította, hogy a földművelésügyi tárca általános vitája magas színvonalon mozgott és talán az első eset volt a demokratikus nemzetgyűlésben, amikor a szakszerűség sokkal inkább érvényesült a tárgyalások során, mint a napi politika. A költségvetés tárgyalásánál mintegy általános vonal húzódott végig a mezőgazdaság átállításának szükségessége. A földművelésügyi miniszter felszólalása iránymutató volt, amennyiben megállapította: termésátlagainkat úgy kell emelni, hogy kisebb területeken is azonos mennyiséget tudjunk előállítani. Irányított termelést! A mezőgazdasági termelés terén a kisüzemekre tértünk át — folytatta Nagy Ferenc — és ezek jövedelmezőségét máskép nem biztosíthatjuk csak úgy, ha a melléktermékekkel, a sertéstenyésztéssel és baromfienyésztéssel sokkal intenzívebben foglalkozunk. Az átállítással kapcsolatban szükségesnek látja, hogy az eddigi tervszerűtlenségből áttérjünk az irányított rendszerű termelésre, amelynek alapja az, hogy a tájegységekhez kell igazodni. Hogy mindenütt azt termeljünk, ami ott leginkább megterem. A külföldi versennyel mindenképpen meg kell birkóznunk, előre kitérni és elbújni nem tudunk. A mezőgazdasági szakoktatással kapcsolatos tangazdaságokat feltétlenül növelni kell. Végül rámutatott arra, hogy mindenképpen meg kell szüntetni az agrárollót. A nemzetnek áldozatot kell hoznia és a mezőgazdaságot támogatásban kell részesítenie. (Nagy taps a nemzetgyűlés minden oldalán.) A mezőgazdasági társadalombiztosítás Több felszólaló után Mizsei Béla (kisgazda) a gyakorlati közgazdaságtan fontosságára mutatott rá. A kisparasztoknak is szükségük van arra, hogy értsenek termelvényeik értékesítéséhez és értsenek ahhoz, hogyan kell tőkésíteni. Ha a gazda tudja, hogyan kell termelvényeit értékesíteni, piacot teremteni, akkor tudja miért fog termelni és mi értelme van a termelésnek. Ha pedig piacot nem talál, akkor legyenek konzervgyáraink, ahol feldolgozhatja és elraktározhatja termelvényeit, nehogy áron alul kerüljenek piacra. Ezeknek a konzervgyáraknak a parasztság szövetkezeti tulajdonába kell menniük. Kiss Ferenc (kisgazda) rámutatott arra, hogy a méhészet terén valamikor Magyarország vezetőszerepet vitt. Ennek újbóli megvalósítása érdekében szükségesnek látja a vezető szakemberek kiképzésének intézményes biztosítását és az egész országra kiterjedő korszerű szervezetet. A társulat gondoskodik a csurgalékvizet levezető rendszer kiépítéséről. Egyébként maga a társulat is létesít kísérletező öntöző telepeket. Erről azonban külön cikkben akkor szeretnék beszámolni, ha tavasszal megint erre járok, hogy az öntözési rendszert a helyszínen tanulmányozzam —- búcsúzom el Zsótér Zoltán főmérnöktől abban a tudatban, hogy a Középtiszai Ármentesítő Társulat vezetése alig lehetne jobb szakember kezében. Környei Elek Gyulai József (kisgazda) a mezőgazdasági társadalombiztosítással foglalkozva rámutatott arra, hogy a rendeletét nem tartják kielégítőnek, mert ez a kis földtulajdonosokat igen erősen sújtja. Nemcsak az ötholdas gazdákat kell megsegíteni, hanem biztosítani kell végig az egész paraszti társadalmat, nehogy azok az emberek, akik naponta 15—20 órát dolgoznak, elöregedve, gyermekeik kegyelemkenyerére legyenek ráutalva. A munkaközvetítésnél a gazdák számára kell biztosítani, hogy ők maguk választhassák meg munkásaikat. Kovács Ferenc (kisgazda) a szarvasmarha törzskönyvező szakosztályban foglalkoztatott tisztviselők és ellenőrök, valamint a tejtermékek ellenőrzőállomásán foglalkoztatott tisztviselők fizetésjavítását kérte. Kiss Ferenc (kisgazda) a baromfivész megakadályozására állategészségügyi laboratóriumok kötelező felállítását sürgette, valamint a kötelező baromfi- és sertésoltás bevezetését. A miniszter válasza Ezután Bárányos Károly földművelésügyi miniszter válaszolt a vita során elhangzott felszólalásokra. Hangoztatta, hogy egész gazdasági életünk jövője attól függ, hogy az újgazdák végre nyugalomhoz jussanak- Az igazságügyminisztérium nyolcszáz községbe kiküldte embereit, a pénzügyminisztérium is segítséget adott, úgy hogy a három minisztérium együttes erőfeszítése folytán számolni lehet azzal, hogy a telekkönyvrendezést még ebben az évben befejezik. A védekezőszervek és szérumok államosításával kapcsolatban bejelentette, hogy a földművelésügyi tárcához csak az állati oltóanyagok és szérumok tartoznak. A rendelet már megjelent, ezeknek az anyagoknak az árát 20 százalékkal csökkentik. A vetőmagkölcsön kamatát— folytatta a minisztert— a mostani 20 százalékról havi 1 százalékra kívánja csökkenteni. Az állategészségügyi törvényt módosítani fogják olyan értelemben, hogy az állategészségügyi szolgálatot egységesítik és államosítják. ,, Mindent el kell követni az újgazdák támogatására és a földreformmal kapcsolatos problémák megoldására — mondotta a miniszter —, mert ez egyben egész mezőgazdaságunk szanálását jelenti. A munkaközvetítés kérdéséről már tárgyalásokat kezdett a Fékosszal és reméli, hogy ezt a kérdést megfelelő póthitellel meg tudja oldani. A mezőgazdasági nincstelenek biztosítása érdekében az első lépés megtörtént, a népjóléti miniszter rendeletével. Ez az átmeneti rendelkezés augusztus 1-ig. A nyár végéig úgy tervezik, hogy az egyholdas birtokhatárt öt holdig emelik fel, ami nem kevesebb, mint 200.000 biztosítottat jelent az OTI- nál. Végén bejeletette, hogy a Duna- Tisza-csatorna terveit néhány nap múlva nyilvánosságra hozza. A minisztert beszéde végén minden párt megtapsolta. A nemzetgyűlés ezután részleteiben is elfogadta a földművelésügyi minisztérium és hozzátartozó üzemek költségvetését. A pénzügyminiszter felhatalmazást kapott arra, hogy átvevő bizottságokat létesítsen a nyilasok vagy németek által Nyugatra hurcolt köz- és magánvagyon átvételére, hazahozatalára stb. A bizottság elnökét a pénzügyminiszter, tagjait pedig az igazságügyminiszter és a Gazdasági Főtanács főtitkára jelöli ki. A bizottság az igényjogosultakat, valamint az érdekelt miniszter kiküldöttjének és a szakértőknek a meghallgatása után határoz a birtokbaadás kérdésében. Az olyan javakat, amelyekre senki sem támaszt alapos igényt, a tárgy rendeltetése szerint illetékes miniszternek kell megőrzésre és kezelésre átadni. A hazahozatali költséghozzájárulás az érték 5—10 százaléka között mozog. A Kisgazda Párt debreceni és hajduvármegyei tisztikara. A Független Kisgazda Párt debreceni és hajdúvármegyei szervezetének tisztújító közgyűlésén újból a régi tisztikart választották meg. A debreceni szervezet elnöke Őry István főispán, ügyvezető elnök Csősz László nemzetgyűlési képviselő, főtitkára Föld József lett. A vármegyei szervezet elnökévé Dózsa Györgyöt választották meg. Meghalt az ország egyik legöregebb iparosa. Bucsuszentlászlón 92 éves korában meghalt Porpáczy Lajos csizmadiamester; az elhúnyt 70 esztendőn át folytatta iparát. Vagyonőrség Szombathelyen. A szombathelyi Nemzeti Bizottság ülésén a város tiszti főügyésze bejelentette, hogy a szombathelyi kereskedők 10 tagú megbízható vagyonőrséget létesítettek. A vagyonőrség éjszaka állandó őrjárattal őrzi a biztosított kereskedők üzletét. A Nemzeti Bizottság a bejelentés alapján elhatározta, hogy elismerését fejezi ki a kereskedőknek és felszólít minden kereskedőt a csatlakozásra. A Tájékoztatási Minisztérium felkéri azokat a lapokat, amelyek április hónapban papírt óhajtanak igényelni, szíveskedjenek igénylésüket a mennyiség, méret és minőség pontos megjelölésével március 20-ig írásban a minisztérium sajtó-közigazgatási osztályához postán benyújtani. A Nemzeti Bank legújabb kimutatatása szerint a bankjegyforgalom 4,1 millióval, 1097 millió forintra emelkedett. Megölt egy kisfiút a felrobbant gránát. Fóris János hatéves bagaméri fiú a mezőn játszadozás közben gránátot talált, amely felrobbant és olyan súlyosan megsebesítete, hogy a kisfiú a klinikán meghalt. Vezetőképző tanfolyam. A Független Ifjúság Országos Központja március 18—22. között Irsán vezetőképző tanfolyamot rendez. Elszállásolásról a helyi szervezet gondoskodik. Felhívják a környező szervezetek figyelmét, hogy a tanfolyamra minél több hallgatót küldjenek ki. Levélcím: Kemenczei Albert, Ksa, Malom. Véletlenül agyonütötte bányásztársát. A miskolci törvényszék most ítélkezett Király István királdi bányász ügyébe. Király december 8-án állítólag összeszólalkozás közben megölte Farkas János bányászt. A tárgyaláson elhangzott vallomásokból kiderült, hogy Farkas támadta meg Királyt, akinek vállán bányafa volt. Király hirtelen megfordult és a bányafával betörte Farkas koponyáját. A bíróság gondatlanságból elkövetett, halált okozó testi sértésért másfélévi börtönbüntetésre ítélte Királyt. Az ítélet nem jogerős. A fodrászüzletek szombaton zárva lesznek. A kereskedelem- és szövetkezetügyi minisztérium rendelkezése értelmében a fodrászüzletek március 15-én egész nap kötelesek zárva tartani. Megcsonkított holttestet vetett partra a Tisza. Néhány nappal ezelőtt egy tiszai halász az újszegedi parton egy láb,fej és kar nélküli holttestet talált. Azonnal értesítenek rendőrséget. A felismerhetetlen halottat a bonctani intézetbe szállították. Megállapították, hogy körülbelül nyolc hónapja fulladt a folyóba. A vizsgálat most annak kiderítésén fáradozik, vájjon gyilkosság vagy baleset áldozata-e a szerencsétlen férfi. Országos vásár. Kecskeméten március 31-én és április 1-én országos vásár lesz. Március 31-én állat- és kirakodóvásárt, április 1-én pedig kirakodóvásárt tartanak. Vészmentes helyről és vészmentes utakon mindenfajta állat felhajtható. Negyvennyolc ezüstkalászos gazdát avattak. A nyolc hétig tartó állami gazdasági tanfolyam március 10-én tartotta záróvizsgáját Kisújszálláson. A tanfolyam hallgatói közül 48 ifjút avattak ezüstkalászos gazdává. Meztelen férfiholttestet fogtak ki a Dunából. A Hengerműlom utcánál a járókelők arra lettek figyelmesek, hogy a rakpart szélén egy meztelen férfiholttestet sodor a víz. Értesítették a rendőrséget és az őrszobáról kisiető rendőröknek sikerült is a vízből a hullát kifogni. Megállapították, hogy a teljesen meztelen férfiholttest mintegy két hét óta lehet a vízben. Külsőrelepi nyomokat ugyan nem találtak rajta, de mivel teljesen le van vetkőztetve, valószínűnek látszik, hogy bűntény áldozata. A nyomozás megindult ügyében. Rendelet jelent meg a közszolgálati alkalmazottai soronkívüli előléptetéséről. A soronkívül előléptetendő alkalmazottak számát, minden szakra és fizetési osztályra nézve, az alkalmazottak egy heted részében állapították meg. Svájci adományt kapott Kecskemét. Az elmúlt héten hatalmas teherautó állt meg a kecskeméti városháza előtt. A teherautón nagymenynyiségű svájci adomány érkezett a városba. A szállítmányt Frau von Aarburg, a Kinder-Hilfe magyarországi megbízottja személyesen kísérte le Kecskemétre és egyben tanácskozást folytatott a Szociális Felügyelőség Vezetőjével és megtekintette a Bodor Zsuzsanna leány-otthont és árvaházat. Az adományokat a Szociális Felügyelőség osztja szét. Ünnepi doktorráavatás. A pécsi Erzsébet tudományegyetem kedden délben tartott ünnepi ülésén avatták ,,sub laurea ormae matris- orvosdoktorrá Máltyns Adorján Lászlót. A pécsi tudományegyetemen ez volt az első ,,sub laureal doktorráavatás Csecsemőgyilkos anya. Szegedi Ferencné kétegyházi lakos férje öt évvel ezelőtt katonai szolgálatra vonult be és azóta sem érkezett haza hadifogságból. Az asszonyról hírek keringtek a faluban és a vizsgálat során kiderült, hogy Szegediné terhes volt és rendes időben megszülte gyermekét. A csecsemőt az udvar egyik sarkában élve elásta és a földet letaposta a kis sír fölött. A rendőrség előtt azt vallotta, hogy a gyermek halvaszületett. A boncoló orvosok megállapítása szerint a gyermek a születés után élt. Az anyát az államügyészség fogházába szállították. A svéd kormány 250 munkaruhát küldött a Magyar Parasztszövetségnek azzal, hogy a munkásruhákat a legjobban rászoruló mezőgazdasági munkásoknak osszák szét. A kétszázötven öltönyszétosztását a magyar Parasztszövetség keretében a földmunkások, törpebirtokosok és kisbérlők szakosztálya vette kezébe és hamarosan eljuttatja a legszegényebb parasztoknak. A féltékeny amazon, Szabó Sándorné debreceni lakos feljelentést tett a rendőrségen egy 18 éves leány ellen, aki lakásában boxerrel megtámadta és ostorral véresre verte. A harcias amazon olyan fenyegetően lépett fel, hogy a lakók rendőrt hívtak. A leány rátmadt a rendőrre is, harapott, rúgott, a boxerrel ütött, úgy hogy csak nagynehezen sikerült megfékezni. A nyomozás szerint tettét féltékenységből követte el, mert szerelmes volt Szabó Sándorné férjébe. Először rá akarta venni az asszonyt, hogy váljon el, majd mikor Szabóné nem akart eleget tenni kívánságának, akkor támadt rá. A harcias amazon ellen megindít az eljárás. Halálozás: Pécsről jelentik: Dénes Kálmán nyugigazgató-tanító, a Független Kisgazda Párt baranyavármegyei szervezetének első titkára meghalt. Elfogadta a nemzetgyűlés a földművelésügyi költségvetést