Kis Ujság, 1947. október (1. évfolyam, 81-107. szám)

1947-10-03 / 83. szám

VILÁGPROBLÉMA az ifjúság felvilágosítása Érdekes tapasztaltak és is fisscerels Amerikában Sok szó esik nálunk az ifjúság felvilágosításának kényes kérdéséről. Nagy vita folyt Ligeti Magda orvosnő könyvéről. Úgy látszik ez a feladat világviszonylatban is izgatja az illetékes nevelésügyi köröket és szenvedélyes vitákra ad alkalmat. Okot erre elsősorban a háború utáni idők folyamán ijesztő módon megnövekedett bűnözés szolgáltat. A nagyvárosok rendőrségi jelentései tesznek erről szomorú tanúságot. Egész éretlen fiatalok követnek el szexuális indokokból öngyilkosságot, gyakran gyilkosságot is, ha pedig a fiatalkorúak bíróságának tárgyalásait végighallgatjuk, megdöbbenéssel állapíthatjuk meg, hogy a legtöbb fiatalkorú bűnözőt szexuális hajlamok és cselekedetek csábítják a bűn útvesztőjébe. Pedagógusok, nevelésügyi vezetők, egyházi férfiak nagy gondja az ifjúság nemi felvilágosítása. Az iskolai nevelés feladata legyen-e az, vagy maradjon továbbra is a család dolga, avagy bízzuk magára az életre, amikor is az ifjúság kellő időben és alkalommal megszerzi idevaló élettapasztalatait? Jogos-e az aggodalom, hogy az utóbbi út veszedelmes és sok tekintetben ártalmas, e veszélyek elhárítására szükséges tehát a nemi felvilágosítás olyan rendszerét megalkotni, amely a mai demokratikus nevelési rendszerbe és életformákba beilleszthető? Az amerikai példa íme, ez volna a feladat két sarkalatos alapkérdése. A „Newsweek“ című amerikai lap most közli, mi ..Történt eddig e téren az Egyesült Államokban. Amerika mai politikai és kulturális szerepét tekintve, nagy érdeklődésre tarthat számot az amerikai társadalomnak és hivatalos köreinek állásfoglalása a nevelésügy egyik legfontosabb problémája, a nemi felvilágosítás kérdésében. Mint mindenütt, Amerikában is a legkényelmesebb elintézés: kikerülni, nemlévőnek tekinteni valamely kényes ügyet, így aztán az amerikai vidéki iskolák húsz százaléka nem tud a problémákról. Egyszerűen nem vesznek róla tudomást. Az iskoláknak körülbelül harminc százaléka a tanerőkre bízza a nemi felvilágosítást olyképpen, hogy ezt egyénileg, saját belátásuk szerint végzik és ugyancsak egyénileg közelednek e célból alkalomadtán az ifjúsághoz. Ilyen irányú rendszeres tevékenység az iskoláknak körülbelül csak a felében történik olyképpen, hogy a leányiskolákban az iskolai ápolónővér, fiúiskolákban az egészségügyi oktatást végző orvostanár vagy egy külön megbízott külső tanférfiú végzi a kényes oktatást és felvilágosítást. Sokszor megtörténik azonban, hogy a felvilágosítás helytelen irányba téved, például csal, a ragályos nemibetegségektől óvja az ifjúságot és inkább elijeszt, megzavar és kétséget támaszt. Mit kell tudnunk . . . . Az ammerikai iskoláknak csupán öt százalékában kezelik ezt a problémát a modern oktatás összes elveinek és módszereinek kettő figyelembevételével. Kezdik pedig már az alsófokú iskolákban és folytatják a legmagasabb iskolatípusokig, az egyetemig. Tudományos alapján és programszerűen történik ezekben az iskolákban a felvilágosítás, valamennyi egészségügyi, szociológiai, biológiai, fiziológiai, családi és gazdasági vonatkozás figyelembevételével. Még az idevágó irodalmat is ismertetik és megtárgyalják. Ez az oktatás igen tapintatos köntösben jelentkezik. Egy helyütt az előadások gyűjtőcíme ez: „Te és csa-ádód", másutt pedig ez: „Szociális higiéné“ vagy ..Emberi kapcsolatok", esetleg „Mit kell tudnunk az emberről?". Az előadások keretében megtárgyalják a nemek érintkezésében miutatkozó szokásokat, a kívánatos eszményi követelményeket és felébreszteni igyekszenek az ifjúságban azt a tudatot, hogy a nemi élet bizonyos szociális felelősségt érzetet is megkövetel. Az egyház álláspontja Azonban Amerikában is sok kifogás hangzik el a nemi felvilágosítás ellen. Elsősorban a katolikus papság részéről, mert az egyház álláspontja az, hogy a szexuális élet elválaszthatatlan a családi életet szabályozó egyházi tanoktól. De azért itt is elismerik a kérdés létezését és vannak olyan törekvések is, hogy megfelelő módszerrel megtalálják a kellő megoldást, így egyes egyházközségekben olyan összejöveteleket tartanak, melyeken a szülőket oktatják ki, hogyan végezzék el családi körben a nemi felvilágosítást. A legújabb fejlemény az, hogy a tanító- és tanárképző-intézetekben külön tanerőket képeznek ki a nemi felvilágosítás megfelelő elvégzésére. Az ilyen különleges kiképzésű oktatók végzik azután tanítókartársaik ilyirányú továbbképzését is. Az ifjúság nemi felvilágosításának kérdése ezzel új irányba terelődött. A közeljövő tapasztalatai fogják eldönteni, hogy az új módszer sikeres e F. D. O. Hatásrvadászok és rendőrök élethalálharca a csempészekkel Kelet-Csanádban és a déli végeken minden éjjel sortüzek dörrennek Keretcsanádi határsáv, október (Kiküldött tudósítónktól.) Sűrű, sötét az éj, mint ahogy a költő énekelte hajdan az eszelős királyról, V. Lászlóról szóló balladájában. Csöndesen alusznak a tanyák, magánosan ábrándoznak az útszéli bokrok, titokzatosan halk zúgással hullámzik tovább a közeli Maros. Utunk a keletcsanádi határsáv vonalán visz végig, ahol az utóbbi időben a legnagyobb, szinte ijesztő méretű csempészés történt. Durr... durr ... durr__ Sortűz! Csend. Durr__durr ... suhan át a határon a hang. Tompa puffanás, elhaló emberi hangok. Zavart kiabálás, értelem nélküli félmondatok, valami titkos beszéd. A kukoricás levele a szél fújására susogva zizzen, mint az éj királynőjének leple. A határvadászok ismét keményen harcolnak a csempészekkel... — Állj! — hangzik egy harsány kiáltás. A következő pillanatban már ott állunk a román-magyar határ mentén, a csempészés főútvonalán és tanúi vagyunk az eseményeknek, amint a határvadászok, a „42“-esek, egymásután teszik ártalmatlanná a csempészeket. Nyolcan indultak el... Itt állnak előttünk „pőrére vetkőzve“ s verítékes homlokukon valami nagy fáradtság fénye villan. Vallanak. Nyolcan indultak Temesvárról s öten érkeztek meg a tetthelyre. Közülük egyet megsebesítettek a román határvadászok, kettőt elfogtak. A mellüknek szegezett kérdéskre egymásutánjában mondják el, hogy Romániában az infláció idején nagy becsülete volt a magyar forintnak. Több alkalommal fordultak már meg s 15 millió lejt lendítettek át a határon. Most, hogy az infláció odaát megszűnt, inkább áru és jószágcsempészéssel foglalkoznak. Két nőt is van köztük. Hátizsákjukban értékes ruhaanyag, tűzkő, szacharin és pénz. Bekísérik őket az őrsre. Velük megyünk, látni akarjuk a továbbiakat. Mintha Rózsa Sándor emberei támadtak volna fel Megyünk, megyünk, megyünk . . . Közben beszédbe elegyedünk az egyik határvadásszal. — Minden rendben volna — mondja felénk fordulva —, csak a létszám nagyon kicsi. Két emberből áll egy járőr és majdnem 60 kilométeres szakaszt kell bejárnia. Bizony ez sok, fárasztó, több emberre lenne szükségünk__ — Csanád keleti részein az utóbbi időben annyira elharapódzott a csempészés, hogy feltétlen szükség volna a rendőrőrsök megerősítése is. Valamennyi őrs részére géppisztoly is kellene, mert enélkül csak nehezen boldogulunk. — A múlt hónap végén ez beszédesen beigazolódott. Kiszombor községet egy éjszaka a határon átszökött csempészbanda úgy megszállta, hogy alig tudtunk ellenük védekezni. Csaknem húsz lovat akartak átvinni. Amikor tettenérték őket, kétórás lövöldözés kezdődött a határvadászok, rendőrök és a csempészbanda között. Egyik közülük meg is sebesült. A minap pedig Kevermes határában játszódott le hasonló. Az egyik éjszaka kerékpáros fiatalember szólította meg a dombegyházi Hetyesi vendéglő előtt posztoló rendőrt. Elmondotta, hogy a falutól néhány kilométerre hat gyanúsan viselkedő cigány tartóztatta fel és az idő után érdeklődött. A rendőrök gyanút fogtak s egyikük kerékpáron utánuk iramodott. Alig haladt 4 kilométert Kevermes felé, amikor négy cigány ugrott az út közepére és erélyes hangon megállásra szólította fel. Fegyvert rántottak és valóságos golyózáport zúdítottak a rendőr felé, aki viszonozta a lövéseket. A rendőr csak később vette észre a tűzharc értelmét. A háta mögött a tarlón ott állt cigány, nyilvánvalóan két lopott ló kötőfékét tartva. A rendőr nem törődve a veszéllyel, lövöldözve a két cigány felé tartott. Ezek erre lóra vetették magukat s fegyverrel fedezve visszavonulásukat, elmenekültek. Ekkorra gyalog egy másik rendőr is kiérkezett és kettesben vették üldözőbe a banditákat, de ezek kihasználva az éj sötétjét, átmenekültek a határon. — így megy ez napról napra. Hol egy csempészt fogtunk el, hol egész bandával keveredünk harcba. Valósággal megismétlődik a régi betyárvilág. Mintha Rózsa Sándor emberei keltek volna ki sírjukból... Lé, csikó, kacsa, tojás zsír... Közben megérkezünk ülünk céljához: a határvadász őrsre. Jegyzőkönyvek kerülnek elő az elmúlt hónapokról. — A múltkoriban egy 40 tagú csempészbandát fogtunk el — folytatja tovább —, akik közül 22 vámorgazda volt. Bevallásuk szerint rendszeresen jártak át Romániába. 27% forint készpénzt, 2,302.200 méter lent, gyapjúszöveteket, 108 kg sót, 15 lovat, 12 csikót, 57 női vállkendőt és 2 bilgericsizmát koboztunk el tőlük. A társaság eddig 21 millió lejt csempészett át. Hurokra került a hírhedt Torma István bandája is: 1000 mázsa tengeri, több mint hétezer tojás, 231 kövér kacsa, 728 kg bab, zsír és vaj csempészése terhelte lelkiismeretüket. Viágítórakétája a csempészek nyomában... Miközben elhülve nézzük a rettenetes statisztikát, megérkezik az egyik beosztott, aki a legutóbbi „drámáról“ számol be. — A minap — kezdi — Dombegyházán arra ébredt Isztem Béla gazdálkodó, hogy idegenek járnak udvarán. Kiszaladt, de akkor már csak a kapu csukását látta. Lovait elvitték... A rendőrségre rohant, ott egy másik gazda éppen hasonló ügyben tett panaszt. Azonnal riasztották a határvadászokat, a rendőrséget, sőt a falu lakosságát is és a banditák üldözésére indultak. Az egyik inármenti kukoricásban rá is akadtak a bandára, amelyet akkorra már a másik oldalról a román határőrök is felfedeztek. Ezek világítórakétákat lőttek az égre és vadul tüzeltek a 16kötőkre. Azonnal lövöldözni kezdtek a magyar katonák is. A tolvajok nem adták meg magukat, hanem ügyesen megszöktek a két tűz közül. Vasárnapra virradóra ugyanez Kunágotán történt meg... Ilyen élethalálharc féljük a csempészekkel Keletcsanádban és a déli határvégeken. A határvadászok és a rendőrök hősi, önfelhozó küzdelmet folytatnak és nem az ő hibájuk, hogy mégis óriási értékek hömpölyögnek a törvénytelen üzérkedés folyóin ... Oláh Béla -megérkeztek .Fiat 1100-as Topolinó Tátra-Biesel 3 tonnás gépkocsik kaphatók IV., Petőfi -tér 3. Telefon: 188-029, 188-678 ' Sai "prímás zsidó ven az angol légierő államüldözőit illegális bevándorlóhajókon Jeruzsálem, október 2 (Exchange Telegraph.) A királyi légierő hat gépből álló raja kedden délután megpillantotta azt a két engedély nélküli zsidó bevándorlóhajót, amely korábbi jelentések szerint nemrég haladt át a Boszporuszon. A panamai lobogó alatt hajózó két gőzös utasainak számát hol összesen 3—4000-re, hol 8000-re becsülik. A két hajó állítólag romániai és bulgáriai kikötőkben vette fel utasait s ezek sorában, a hírek szerint, igen sok a magyarországi eredetű zsidó. A két gőzös Ciprustól északra haladt, nem törődve az őket követő jelentős légierővel. Röviddel később besötétedett és a repülők visszatértek támaszpontjukra. A Jewish Agency, a cionista világszervezet csúcsszerve, egy szóvivője útján annak az aggodalmának adott kifejezést, hogy a brit hatóságok megkísérlik majd, hogy a két hajó utasait visszaszállítsák kiindulási kikötőikbe. Betörő-főiskolát végzett, de azért mégis rendőrkézre került A főkapitányság bűnügyi osztályának Miskédly-csoportja ma délelőtt a Teleki-téren elfogta a minden idők egyik legvakmerőbb betörőjét, Petz László 40 éves állásnélküli szövőmestert, amint éppen értékes szöveteket akart értékesíteni. Pelz, miután kitanulta a szövés mesterségét, rögtön megkezdte a munkáját a betörő pályán. Olyan sikere volt, hogy 22 éves korában már a váci fegyházban ült. Itt megismerkedett Háder Józseffel, a betörőkirállyal Háder arról volt híres az alvilágban, hogy „betörőfőiskolát“ tartott fenn. Aki ezt a főiskolát elvégezte, mestere volt szakmájának. Hallgatói kivétel nélkül híressé vált kasszafúrók és betörők voltak. Pelz hálás tanítványnak bizonyult, mert amint kikerült a váci fegyházból, rögtön gyakorlati vizsgát tett és megfúrta a legelső páncélszekrényt. Azután egymásután a többit. „Dicséretére“ legyen mondva, mestermunkát végzett. A rendőrség minden egyes alkalommal megismerte keze munkáját. Kasszafúró bandája egyike volt a legveszedelmesebbeknek. Amikor a Postatakarékpénztár páncélszekrényét fúrták meg, lövöldözésre került a sor. A „vezér“ is lövést kapott, de azért sikerült elmenekülnie. Szerencséje nem sokáig tartott, lebukott és ismét fegyházba került. Kiszabadulása után a Háder-betörőiskola specialitását, a „déli nyitást“ gyakorolta. Ezt a gengszterek már régóta nem alkalmazzák, mert elég veszedelmes. Az a titka, hogy déli egy órakor ebédszünet idejében, amikor senki sincs az üzletben, a járókelők szeme láttára kifosztják a boltot. Az ügyességen kívül mindenesetre nagy hidegvér is kell hozzá. I’etznek mindez gyerekjáték volt, mert kiszabadulása után egy hét alatt 9 déli nyitással tündökölt. Az ilymódon összerabolt értékek öszszege meghaladta az 50 ezer forintot. Szerencsecsillaga azonban nem tündökölt sokáig, ma délelőtt lehullott. Petz László, a betörő főiskolát végzett gengszter rendőrkézre került. Sárdy nyolc dal eléneklés programbeszédet i4 tartott a tatai nótaesten Érczkary László mgridioni kenuszálása után a iítenség a rendezői árakla a rendőrségek Példátlan botrány tört ki kedden este Tatán, ahol egy Agócs Bála nevű vállalkozó a Hajba-féle nagy vendéglőben magyar nótaestet hirdetettt Sárdy János felléptével. Ahogy megjelentek a plakátok Tata utcáin, a közönség elkapkodta a 8, a 6 és 3 forintos belépőjegyeket. Kedden este több mint 600 ember szorongott a vendéglő termében, amikor megérkezett Budapestről Érczkövy László és Magyar Erzsébet. A rendező megkérte Erczkövyt, hogy addig, amíg Sárdy megérkezik, szórakoztassa a közönséget. Erczkövy ismerve az ilyen vidéki rendezéseket, azt mondta, hogy csak akkor tud nyugodtan szerepelni, ha a 500 forintos megígért honorárium már a zsebében van. A rendező ezt ki is fizette és Érczkövy elkezdett konferálni. Egymásután sütötte el a tréfákat, a közönség jól mulatott, de az idő múlott és Sárdy nem érkezett meg. Érczkövy, a kitűnő színész, egész évi programját előadta, hogy csak húzza az időt. Nem is, volt baj, a közönség megtapsolta a poéneket és türelemmel várta Sárdyt. Egyórai konferálás után Érczkövy végre megpillantotta a színfalak mögött Sárdyt és örömmel bekonferálta. Sárdy a közönség elé lépett, felzúgott a taps és Sárdy éneklés helyett szónokolni kezdett: — Tisztelt közönség. Engem itt becsaptak! A rendezőséggel megállapodtam, hogy 8 dal elénekléséért 1500 forint felléptidíjat kapok. Ezt előre kell kifizetni. Ezzel szemben a rendező csak 700 forintot fizetett. Nem akarom Önöket cserbenhagyni, a tataiak kedvéért eléneklek két dalt és aztán elmegyek a rendőrségre ... A furcsa ,,programbeszédet“ nagy felháborodás követte. A nézők felugráltak a székek tetejére, onnan kórusban kiabálták Sárdy felé: — Nekünk semmi közünk az ön anyagi megállapodásaihoz, mi meg fizettük a belépődíjat, hogy önt énekelni halljuk. Az anyagi ügyet nevelünk, hanem a rendezőséggel intézze el. A közönség követelte, hogy Sárdy énekeljen. Sárdy erre Endre Emil kíséretében elénekelt két dalt, azután faképnél hagyta a közönséget. Most már véglegesen felborult a helyzet. Öklök, botok emelkedtek a levegőbe, az ügyeletes rendőrtiszt, Kalmár rendőrszázados alig tudta megmenteni a helyzetet. Azt mondotta, tegyenek feljelentést Ágocs Béla rendező ellen. A helybeli nyomdász, akinél a rendező hitelben nyomattatta a plakátokat, felugrott a színpadra, indítványozta, hogy a közönség keresse meg Ágocs Béla rendezőt, így is történt. Félórai botorkálás után az állomás melletti kocsmában ott találták illuminált állapotban a rendezőt. A bántalmazástól a rendőrség mentette meg. Agocsot azonnal előállították a rendőrségre Érczkövy és Magyar Erzsébet vonattal visszajöttek Budapestre, miután a bérautó már nem állt rendelkezésre, a sofőr is követelte a rendezőtől a 750 forintos tartozását. Sárdynak viszont éjfélkor a Tomozis ajánlott fel szállást éjszakára. Vacsora után megkérték, hogy énekeljen néhány dalt. És Sárdy, aki a tatai közönség előtt 700-ért nem volt hajlandó énekelni, itt egy seztonért reggel 4 óráig énekelt... A botrányos ügyet bejelentették a színészszakszervezetnek és a rendőrség is megindította az eljárást. (..) A Ferencváros egy pontot, a Mateosz két pontot hozott el vidékről Tegnap két bajnoki mérkőzést rendeztek vidéken. A Ferencváros Szombathelyen 1:1 (1:0) arányban végzett a Haladással. A budapesti csapat az első félidőben több gólt lőhetett volna. A MATEOSZ Debrecenben 1:0 (0:0) arányú eredményt ért el a DVSC ellen. A budapesti csapat többet támadott, de a gólt mégis szerencsés körülmények között érte el. A hideg idő beálltával csökken a gyermekbénulási járvány A népjóléti minisztérium járványosztálya jelenti: A szeptember 27-én végződő héten az ország területérő 156 gyermekbénulásos megbetegedést jelentettek, tehát körülbelül ugyanannyit, mint az előző héten. E megbetegedések közül 8 a fővárosban fordult elő. Nógrád, Hont és Pest vármegyéből 4—4, Békés vármegyéből 3 új megbetegedést jelentettek. A többi megbetegedés szétszórtan fordult elő az ország területén. A hideg idő beálltával a járványveszély lényegesen csökken és napokon belül várható a járvány teljes megszűnése. (MTI) Péntek, 1947 október 3 (5)