Kis Ujság, 1947. október (1. évfolyam, 81-107. szám)
1947-10-12 / 91. szám
Egy amerikai könyvsiker Egy áruló orosz mérnök, aki jött, látott és keresett" Magas alakján jól szabott szürke ruha, fején sok pénzbe kerülő nemezkalap, kézelőjében arany inggombok, sötét nyakkendőjén fínomkivitelű gyémánttű, egyik kezében rövidszárú amerikai pipa, másik keze kissé torsán nevető szája előtt... És a szemén fekete álarc. . Mister Viktor Andrejevics Kravcsenko ez, a Szovjetunió egykori mérnöke, akinek könyve az utóbbi hónapok egyik legnagyobb sikerét aratta az Óceán túlsó partjain. „Shhoose Freedom* (A szabadságot választottam) hirdette a könyv címe a newyorki, a washingtoni és a texasi könyvkereskedések kirakataiban s amikor már úgy látszott, ho£y a sikert már alig lehet fokozni, akkor egyszercsak hosszú útra keltek a könyv mondanivalói és megjelentek Paris és Lyon, Brest és Le Havre, Marseille és Montpellier kirakataiban „J’ai choisi la Liberté“ hirdette most már a könyv címe ugyanazt, amit Amerikában, de most már másfajta nyelven. „A szabadságot választottam” — mondja a könyv címén keresztül Mister V. A. Kravcsenkoségeket, amelyek arra mutatnak, hogy a Szovjet előbb vagy utóbb különbékét köt a németekkel“. A New Leader emberei egykori hazájuk s ennek következtében egykori hazájuk szövetségese, Amerika ellen hadakoztak — Amerika földjén. Az ellen az ország ellen hadakoztak, amely nekik otthont adott — írja az Action. — Azt hangoztatták, hogy ..Amerika igazi ellensége nem a még felhasználható Németország, hanem a Szovjetunió.“ A Jiew Leader-nek szüksége volt az olyan emberekre, mint Kravcsenko. Szüksége volt az olyan emberekre, akiket egyetlen szóval illetnek a világ minden táján: árulók. 1944 márciusában, a „New Leader“ legharcosabb jósolgatásai idején. „Kravcsenko megszökik a küldöttségből, új ruhát csináltat, leborotváltatja bajuszát, gyémánt nyakkendő-tűt és arany kézelőgombokat vásárol. Átváltozik Mister V. A. Kravchenková. „Vörös csalétek" És dolgozni kezd a mensevikiek táborában. Rövidesen minden kiderül róla. Kiderül, hogy szovjetúnióbeli üzemében külön kis ataliert rendezett be magának, ahová senki fia nem tehette be a lábát. Tanulmányain dolgozott, amelyek igen sok pénzt reprezentáltak s ilyen módon „megfagyasztott“ sok millió rubelt és sok külföldi valutát. „Vádolom Kravcsenkot“ — szól egy ellene kiadott ügyészi irat — „hogy minden cselekedetét az állam elleni kártevés vágya vezette.“ Hogy miért? Ő maga sem tudta. És ma sem tudja. Könyvében a csaló objektivitás hangján, de izzó szenvedélyességgel bírálja és átkozza a szovjet rendszert, a szovjet államot. Nincsenek higgadt politikai ítéletei, csak nyugtalan érzései vannak, mint minden árulónak. Érezte, hogy működése nem maradhat sokáig titokban. Már elég korán kidolgozta magában a szökés tervét, még abban az időben, mikor otthon dolgozott az üzemében. Nagyratörése ösztönözte őt arra, hogy munkájával ne az államnak, hanem saját magának nyújtson fölöttébb nagy segítséget: menni bárhová, ahol találmányért és meséért esgémánt-tt, és aranygombot szerezhet az ember.. „Ha visszapillantok — írja könyvében — azt kell hinnem, hogy a Párttal történt igazi szakításom erre az időre esik . . Nem vezették tehát nagy gondolat ’tok. S ha azt hiszi netán, hogy a túl nagy siker túl nagy megbecsülést is szerzett a nevének, akkor téved. Az amerikai újságírók egy új szót találtak ki az olyan emberek megjelölésére, mint Kravcsenko. Egy új szót abban az országban, ahol pedig az antikommunizmus virágkorát éli. „Red Baiter“. A baiter halászati műszó, csalétket jelent. Hadd higyje a szegény hal, hogy valódi giliszta, amit bekap. Hadd higyje az olvasó, hogy valóság, amit olvas. „Vörös csalétek“. A franciák — mint ahogy az Actionban olvassuk — froutjur Rouge-nak hívják a Kravcsenkokat. Mert hiszen Kravcsenko nincs egyedül. A „Szabadságot választottam“ című könyvnek van már sok elődje és sok utódja. Anostola pedig bizonyos Mr. W. L. White, akinek „Az orosz kérdés" cmlű könyve „gyöngyszeme“ az emberek közé dobott csaléteknek. Nagy vagyont szerzett általa Mister W. L. Withe. Akárcsak Mr. Kravcsenko. Tán ezért hord fekete álarcot. Mint a „szegénylegények Maron Ferenc és ult mögötte rum Imbolygó árny a folyosón__ Mindenre van magyarázat. Arra is, hogy a könyv óriási sikert aratott Amerikában, arra is, hogy Mr. V. A. Kravcsenko a „szabadságot választotta“, miért ne lenne hát arra semmiféle magyarázat, hogy az amerikai pipán, az elegáns öltözeten, a gyémánt nyakkendőjűn és az arany kézelőgombon kívül miértt hord Mr. V. .4. A'.' fekete álarcot is azon a fényképen, amely az Action című francia kommunista latiban foglal el majdnem féloldalnyi terjedelmet? Kravcsenko „imbolygó árny az ameriki képviselőhöz folyosóján“ — írja a kommunista lap s aztán beszámol arról az irodalmi és politikai eseményről, hogy Amerika után most Franciaországban is megjelent Kravcsenko híressé vált munkája: „A szabadságot választottam“. 638 oldalon keresztül választja a szabadságot A. V. Kravcsenko. Könyvének francia kiadása kisformátumú, keskeny sorközökkel; sok az, amit el akar nyíltan mondani a szerző. S a keskeny sorközök tán azt a célt szolgálják, hogy ne férjen el semmi a sorok között. De sok minden elfér és sok mindent sejtetnek a keskeny sorközök. Kimondják titokban és titokzatosan azt, amit Kravcsenko nem akar elmondani. Nem akarja, hogy életének furcsa titkai is napvilágra kerüljenek, nem akarja, hogy igazi arcával nézzen szembe a szemlélőt, talán azért hord fekete álarcot ha fényképezik. 1944, Washington ... 500 frankba kerül Kravcsenko könyve. Elég magas ár, kevesen engedhetik meg maguknak, hogy egy könyvért ennyit fizessenek. Elvben. De a gyakorlatban valóságos tömegroham indult meg a könyvért, amely e magasra emelt ár ellenére — mint ahogy az Action írja — tele van sekélyes meglátásokkal és a letagadhatatlan drámai konstrukció ellenére a fecsegés és kinyilatkoztatási vágy valami beteges ismétlődésével. A jelenlegi politikai helyzetben az időszerűség vonzóerejével hat a könyv, valósággal kitépik a párisi könyvárusok polcairól. És a kereskedők panaszkodnak, hogy a könyv minden kötetre elfogyott, szeretnének új kiadást kapni. Legyünk nyugodtak — írja az Action — kapni fognak. Mi a titka a könyv hatalmas sikerének? Az, hogy antiszovjet, antibolsevista, antikommunista. S ha valaki 500 frankot leszurkol a könyvért, várjon megkérdezi-e önmagát, hogy mennyit keresett ezen a könyvön Mr. A. V. Kravcsenko és hogy miért antiszovjet, miért antibolsevista, miért antikommunista ez a feketeálarcos, gyémánttűs és aranygombos úriember? Washingtonban kezdődött 1944 elején. Egy fémipari üzemi küldöttség érkezett a Szovjetunióból Amerikába ennek a külöttségnek volt egyik tagja, sőt vezetője Viktor Andrijevics Kravcsenko. Az „Új Vezér" Egy fémipari üzem vezetőmérnöke volta Szovjetunióban Kravcsenko. Ebben az üzemben a gyártási hibákat konstatálták, vizsgálták meg és dolgozták ki azokat a módozatokat, amelyeknek segítségével a hibákat ki lehet küszöbölni. Kitűnő mérnöknek ismerték; művelt, külföldet járt és tanulmányait külföldön befejező szakember, akit munkája annyira elfoglalt, hogy alig jutott valakinek is eszébe az, hogy politikai álláspontja iránt érdeklődjék. Kravcsenko nem volt politikus, nem értelt a politikához. A trockijista konspiráció korszaka volt ez; az állam nehéz küzdelmet vívott a nyílt és titkos ellenséggel. És az a kis üzem, ahol Kravcsenko dolgozott, a „takaró alatti szabotázs“ egyik központja volt. A rendőrség legfőbb vezetője előtt már ismeretes volt, hogy a trockijista szabotőrök a régi ellenséggel, a mensedkielskel is szövetkeztek már és egy ,,szabotázs-hálózatot“ építettek ki a Szovjetunióban. De kik a vezető személyiségek? Szívósan, lankadatlanul, de zajtalanul folyt a nyomozás. A hurok egyre szorult. Ebben az időben szüksége volt az államnak arra, hogy képzett szakemberei minél több országban ismerjék meg a technikai újításokat. Ilyen körülmények közt természetes volt, hogy Kravcsenko kiküldetése előtérbe került. Ő maga szívesen vállalkozott egy Amerikába utazó küldöttségben való részvételre. És így indult el egy napon Washington felé, ahol akkoriban a negyedszázada emigrált orosz politikai csoportok, a mensevikiek boldog ölelkezésben működtek együtt az ugyancsak emigrált ,,forradalmi szocialistákkal“, Trockij híveivel és eszméinek követőivel. Egy újságjuk is volt ezeknek a politikai csoportoknak. A „New Leader“ az „Új Vezér“. Egy írség jósolni kezd... Ez a lap különös tevékenységet fejtett ki Amerikában. Mialatt 1944- ben az amerikai kormány minden lehető segítséget megadott a szovjet kormánynak, hogy az együttes győzelem mihamarabb kivívható legyen, azalatt a New Leader hétről-hétre azt jövendölte, hogy az orosz hadseregnek a németek által történő szétverése küszöbön áll. S amikor minden jövendölés ellenére a szovjet haderő előrenyomult, akkor azt a hírt kiirtötte, hogy az amerikaiak „figyelemmel kísérik azokat a jelen- A Nagymennyiségű aluszkai A Murray-Michael Tobacco Company hajlandó Magyarországra, Romániába, Csehszlovákiába és Ausztriába hajóval, nagybani áron, nagy választékban, minimum 100 láda népszerű amerikai cigarettát szállítani. 1000 láda rendelésénél a következő fajtáknál adunk árengedményt: Lucky strike Philip Morris A cigaretták garantáltan frissen, gyárból, exportra csomagoltak. Minden láda 10.000 cigarettát tartalmaz, huszas csomagokban, tíz csomag egy dobozban, ötven doboz egy exportládában. Marvels 7 Jewels Camels Clel (Gold Jeep Staleigh Árak és részletes tájékoztatás miatt egyenesen ,Murray-Michael Tobacco Company, Inc. 80 Wall Street, \ew-Yorh City IV. Y. címre írni Sürgönyeim: „Cigarettes NEWVORK“ Kevés a bor* a szőlő városában - GYÖNGYÖSÖM Ami az idei szűreiből „kimaradt** Gyöngyös, október hó Különös város ez. Pihen a Mátra lábánál, tisztán, ragyogóan. A Mátráról lezúduló ózon átfesti, átszépíti. Az emberek csak úgy nyüzsögnek. A piacon élénk a forgalom, de megdöbbenve nézed a halomba rakott mogyorószerű tüneményt. Először azt hiszed, mogyoróhalom, később megtöppedt szőlőbogyókra gondolsz és végül megtudod, hogy mindaz, amit látsz, nem más, mint krumpli. Gyöngyösön ugyanis nincs krumpli. Nem termett. Az aszály tönkretett mindent. A lakosság vallomása szerint úgyszólván május óta nem volt érdemes cső. de nem is a ropogós fejű káposztahalmok és az apró krumplik az érdekesek ebben a mátraalji városban. Minden üzletben úgyszólván olvasható, hogy mustmező és egyéb borászati felszerelés eladó. Az utcákon frissen készített hordókkal találkozol. A bor városa ez. A legjellegzetesebb magyar szőlőváros: Gyöngyös. A szüretet már szeptemberben megkezdték, úgyszólván már majdnem be is fejezték, csak bent, a városban, az egyes szüretelő telesteken préselik a sötétszínű othellót, amelynek leve habos biborrirosan bugygyan, mint a vér. Amikor a terméskilátásokról érdeklődünk, megdöbbenő számokat kapunk, de az arcokon még sincsen szomorúság, mert ami elveszett a vámon, megjött a réven, amennyivel kevesebb lesz a baj, annyival magasabb az ára. A pontos jelentések még sehonnan sem futottak be, a nagy gyöngyösi borvidéken, amely magábaöleli Gyöngyöst, Abasárt, Visontát, Markaszt, Domoszlót, Sólymost, Turjánt és Tatát, tavaly mintegy háromszázezer hektoliter bor termett. Hiszen ezen a hegyvidéken, amelyen körülbelül húszezer katasztrális holdon folytatnak szőlőművelést, mindig a legfontosabb kérdés, úgyszólván az egyetlen probléma volt: lesz-e elegendő bor? Az optimisták szerint a nagy gyöngyösi borvidéken az idén 200—220.000 hektolitert szüreteltek. Ezek azt állítják, hogy a most szokatlanul magas cukortartalmú, az átlagos cukortartalma 20—24 fok, sőt helyenként el is éri a 26 fokot, meg 30—27 fokos mustokról. — Tavaly itt nagy baj volt — mondják —. A gazdák alig-alig tudták elhelyezni mustjukat, borukat. Elképesztő nagy volt a hordóhiány. Ekkor úgy segítettek magukon, hogy a mustot besűrítették. Iparilag is foglalkoztak Gyöngyösön a mustsűrítéssel, de a magánháztartások is sűrítették a mustot. Ezenfelül 4—5000 hektoliter bort le is várattak. Így aztán valamiképen sikerült elhelyezni a roppant nagy bormennyiséget. Üres hordók — Ebben az esztendőben nincsen hordóhiány — hangoztatják. — Sőt, a hordóknak egyharmadrésze teljesen üres. Nincs elég bor. Ha Hozzávesszük a direkttermő fajtákat, a novát és az othellót, melyeknek a szüretelése még most van folyamatban, akkor sem telnek meg a hordók. Megdöbbenve halljuk mindezt. Az első pillanatban arra gondolunk, hogy a gyöngyösi bortermelők nagy bajban vannak az idén. Csak akkor nyugszunk meg, amikor tudomásunkra jut, hogy az aszály ellenére — s ennek következtében a rossz termésnek — az árak meglehetősen szilárdak és a termelő úgy, ahogy, megtalálja mégis a számítását. Ugyanis a must fokonként 16—17 fillérért kel el, ez körülbelül 4 forint és 5,20 forintos literárnak felel meg. Mangánfokonként az új bort 28—30 fillérért veszik, ez is jóval felül van literenként 4 forinton. A nova és az 1.helló borok literenként 2,50—11 forintig mennek. — Akinek termett bora, — halljuk Ha nincs bor — nincs kenyér Mert vannak ilyen szőlők is Gyöngyösön Ne felejtsük el: háború volt, ostrom volt és ez a vidék sokat szenvedett. A szőlőknek mintegy tiz százaléka pusztult ki. Most az, akinek a szőlője ebbe a tíz százalékba beleesik, bor nélkül és ami egyenértékű vele: kenyér nélkül van. — Értékesítési problémáink hál'istennek, — hangsúlyozzák — az idén nincsenek. A bort erősen vásárolják. Csak úgy dübörögnek nálunk napról-napra az autók, amióta a szüret tart. Sőt, a spekuláció is megjelent és belekapcsolódott a bor vételébe. Export nem lesz. Különben is, — jelentik ki, — az idén bizonyos ok miatt a gyöngyösi bor nem exportképes. Egészen különös tünetnek vesszük és örülünk neki, hogy egyes gazdák maguk is vásárolnak bort az üres hordóikba. Ebből az következik, hogy a bor tartalékolása meglehetősen jövedelmező vállalkozás lesz. Ha jelenleg nincs is krumpli és nem is termett gabona, ha Budapestről hozzák a téli almát Gyöngyösre, akkor is lesz a lakosságnak mit ennie, mert hiszen ezt a gyönyörű vidéket, itt a Mátra tövében, ha az Úristen nem is áldotta meg dús terméssel, de viszont adott olyan elfogadható árat, amely mellett a termelő mégis megtilálhatja számítását. Cséry Dezső lépten-nyomon álússza a telet bajok, ahol egyáltalán semmi sem. - itt valamiképpen ott jelentkeznek a nem termett Hatvanszázalékos terméscsökkenés Ezzel szemben a híres gyöngyösi borszakértők 60 százalékos terméscsökkenéssel számolnak a tavalyihoz képest. És az egész bortermést nem mondják többre, mint száz-százhúszezer hektoliterre. A must szeszfokát átlagosan 18_20 fokra becsülik, kivéve Abasárt és Visontát, az állapos most 22—24 fokot is elér. Csak egészen kivételes esetben emlékeznek Élő macska, esernyő és reflektor a tejtetőn avagy kalapdivat-őrület Amerikában New Yorkban a kalaposcégek nagy őszi bemutatót rendeztek, amelynek során néhány valóban „szenzációs” kalap-alkotást mutattak be, amely azt bizonyítja, hogy a divatőrületnek nincs határa. Bemutatásra került például egy hatalmas asztrakán sapka, amelynek egyik oldalán szőrmével bélelt zseb volt, amiben élő macskát kell elhelyezni, oly módon, hogy a macskának csak a feje legyen látható. — Ez igen jó hatást kelt az emberekben, — mondotta a divatbemutató szellemes bemondója. Bemutattak egy másik, ugyancsak igen ereded kalapmintát: az úgynevezett kalapesernyőt. Ez nem is olyan nagy bolondság, mint ahogy az ember első pillanatban gondolná. Ha a keskeny karimájú kalapon megnyomunk egy gombot, a kalap automatikusan esernyővé változik át s a félméterre kiszélesedő kalapkarima megóvja viselőjét a megázástól. A hölgyek körében nagy sikere volt a világító kalapnak, amelyen a virágdíszek között egy kis reflektor van. Gombnyomásra kigyullad is megvilágítja a környéke. Bemutattak még időjelző kalapot, amely barométerrel és hőmérővel van felszerelve és még amúgy mellékesen, néhány egészen rendes és csinos kalapot is, ezek azonban nem érdekelték különösebben a bemutató nagyszámú közönségét. Vasárnap, 1947 október 12