Kis Ujság, 1948. december (2. évfolyam, 277-301. szám)

1948-12-16 / 289. szám

Bognár polgármester beterjesztette a főváros új költségvetését A főváros pénzügyi bizottsága ked­den tárgyalta le Budapest 1940 évi költségvetését Fodor Gyula alpolgár­mester elnöklésével. Bognár József polgármester hangsúlyozta, hogy a főváros költségvetése először lett szer­ves része az egységes nagy nemzeti költségvetésnek. A főváros teljes egé­szében államkormányzati feladatot valósít meg, n­ncs tehát szükség arra, hogy adóbevételeivel önállóan gazdál­kodjék.­­ A pénzügyi kormányzat ugyanis az állami bevételekből ugyan­azt az összeget adja állami támoga­tásképpen, mint amennyi a községi adókból befolyt volna. A polgármes­ter ezután statsztikai adatokkal bi­zonyította, hogy­­ az elmúlt évben a dolgozó nép életszínvonala emelkedett , ma­gasan felülmúlja az 1998-as át­lagos életszínvonalat. Ezután a jövő évi költségvetés számadatait ismertette Bognár pol­gármester. Közölte, hogy a községi háztartás költségvetése 512 millió fo­rint kiadást irányoz elő. A fővárosi üzem­ek költségvetésével külön fog­lalkozott s ismertette a főváros jövő­évi terveit és beruházásait. A jövő évben a községi hároméves terv költségvetése felülmúlja a S0 mil­lió forintot. Ebből lakásépítésre 27 millió forintot irányoztak elő s az előirányzott összegből 427 új lakás épül és 198 sérült lakást állítanak helyre. Úgy a községi háztartásban, mint az üzemeknél, a legszigorúbb takaré­kosságnak kell érvényesülni. Bognár József polgármester pénz­ügyi expozéját a pénzügyi bizottság nagy lelkesedéssel fogadta és utána megkezdődött az általános vita. Az első felszólaló Tausz János (MDP) rámutatott, hogy a főváros jövő évi költségvetésében a vallásfe­lekezetek támogatására hatmillió fo­rint van előirányozva, amiből egye­­dül a római katolikus egyház ötmil­lió forintot kap, s ez­ a tény is mu­tatja, hogy mennyire különleges tá­­m­ogatásban részesül a katolikus egy­ház. Gyömrei Sándor dr., a Független Kisgazda Párt szónokaként szólt hozzá a költségvetéshez. Hang­súlyozta, hogy ez a költségvetés csak egy látszat-autonómiát szünteti meg, a fővárosnak ugyanis száz év óta nem volt pénzügyi autonómiája." A pótadós rendszer csak felszínes lát­szatra biztosította a pénzügyi auto­nómiát, mert a mindenkori kormány csakis annyi százaléknyi községi pót­adót engedélyezett, amennyit alkal­milag és esetenként jónak látott. A Független Kisgazda Párt másik felszólalója, Frey Endre megállapí­totta, hogy az új költségvetést oly közigazgatási szervezetnek kell vég­rehajtani, amely a legszorosabb kap­csolatot tartja fenn a széles dol­gozó tömegekkel s amely jó, olcsó, gyors s nem emlékeztet a régi bü­rokrácia akadékoskodásaira. Szilas Oszkár (FGK) kifejtette, hogy a nagyüzemeket alkalmassá kell tenni arra, hogy Nagy-Budapest népének közüzemi igényeit ma­radék nélkül kielégítsék. Dárday Gábor az 1949. évi beruhá­zási tervek összeállításánál három feladatot jelölt meg: 1. a lakásépí­tést, 2. útépítést, 3. iskolaépítést. Sajnálkozással állapította meg, hogy a főváros útvonalai, különösen a kül­területeken, elhanyagoltak és éppen ezért találja fontosnak, hogy a köz­lekedés gerincét képező útvonalak átépítése elsőrangú helyen szerepel­jen a költségvetésben. Az elhangzott felszólalásokra Bog­nár József polgármester részletesen válaszolt, majd a pénzügyi bizottság Budapest 1949. évi költségvetését úgy általánosságban, mint részletei­ben elfogadta. A­ budapesti egyetem jog­­professzorai élesen elítélik politikai tevékenységét A magyar ifjúság egyre erőtelje­sebben foglal állást Mindszentyék demokrácia ellenes tevékenysége ellen és követeli, hogy távolítsák el az egyház éléről Mindszentyt, a reakció fővezérét De nemcsak a katolikus diákság foglal mindenütt állást Mindszentyék reakció» uszítása ellen, csatlakoznak a diákokhoz a tanárok is. A Pázmány Péter tudományegye­tem jog és közigazgatási tudományi kara gyűlést rendezett, amelyen meg­jelent az egyetem valamennyi pro­fesszora és hallgatója. Marton Géza dékán tartott előadást „Állam és egy­ház“ c­rame], azután pedig beterjesz­tette a kar tanári testületének egy­hangú határozatát, amelyben a ta­nári testület élesen elítéli Mindszenty József esztergomi érsek politikai te­vékenységét és kimondja, hogy a kar szükségesnek tartja, hogy a jelenlegi helyzet az egyház­ és állam viszonyá­nak megfelelő alakulása érdekében mielőbb megszűnjék, a vallásos ér­zés ápolása, a politikai állásfoglalá­sok zavaró momentumaitól felszaba­­dultassék és a népi demokrácia tö­rekvéseivel szembehelyezkedő politi­kai ellenállásnak e maradványa leghatározottabban és leggyorsabban a felszámoltassák. A határozati javaslatot Marton Géza dékán és 18 tanár írta alá. HOGY SZÜLETET A SZOVJET HIMNUSZ A szövegen hat hónapig dolgozott két költő Zenét 250 zeneszerző komponált a szövegre December 22-én lesz öt esztendeje, hogy a szovjet sajtóban közzétették a Szovjetunió új himnuszának a szö­vegét. A himnusz szövegén egész se­reg szovjet költő dolgozott egyszerre. .A kormány külön rendelete alapján azt a szöveget fogadták el, amelyet Szergej Mihalkov költő írt El-Regisz­­tán író társaságában. Az általuk írt szövegre aztán több mint kétszáz­ötven zeneszerző komponált zenét. Eek közül a legjobbnak egyhangúan Alexandrov professzor zenéjét fogad­ták el, akinek sikerült hatalmas zene­művet alkotnia a Szovjetunió és a szovjet nép dicsőítésére. — Amikor hozzáfogtunk a mun­kához — mondotta Mihalkov —, tud­tuk, hogy a szövegnek világo­san, de egyb­en lakonikus rövidség­gel­ ki kell fejeznie államunk alap­vető gondolatát. Úgy gondoltuk, hogy a himnusznak vissza kell tü­kröznia azt a történelmi utat, amit a Szovjet­­únió az Októberi Forradalomtól nap­jainkig megtett. Hat hónapig dolgoz­tunk a szövegen, figyelmesen átvizs­gáltuk és ellenőriztük minden sorát, minden szavát. Arra törekedtünk, hogy minél kevesebb sorba, minél több politikai jelentőségű mondani­valót vigyünk bele, hogy teljes értékű, eszmei magasságú művet alkossunk. — Amikor a himnusz szövegét ír­tuk, a Szovjetunió kemény harcban állt a német fasiszta megszállókkal szemben — folytatja Mihalkov. — Ezek a nehéz napok különös erővel csendülnek ki a szöveg ebből a sorá­ból: „Az aljas hódítókat elsöpörjük az útból“. Ez a sor felhívás volt a harcra, felhívás arra, hogy felszabadít­suk a hazai földet. A háború a mi győ­zelmünkkel fejeződött be, de ez a sor azt is mondja, hogy ugyanazzal az erővel és küzdeni akar­ással harcolunk a világ békéjéért és biztonságáért az imperialisták táborának minden ár­mánykodásával szemben. Halálra gázoltak egy veszprémi asszonyt Kiss Jánosné veszprémi lakos Szentkirályszabadjára ment és onnan a késő esti órában sem tért vissza. Fia, Kiss István elment édes­anyja elé és pár kilométerre Veszp­rémtől akadt rá, ahol egy autó elgá­zolta és továbbrobogott. A szeren­csétlen asszonyt a veszprémi kórház­ba akarták szállítani, de szállítás közben meghalt. A rendőrség erélyes nyomozást indított a sofőr kézreke­­rítése érdekében, mert a 62­ éves asszony az út jobb oldalán ment és a gépkocsivezető lelkiismeretlensége okozta a halálos balesetet. A csabai vasutasok a sámsoni pa­rasztokért. Alig adták át a békés­sámsoni kisvasutat a forgalomnak, a békéscsapabai vasutasok művelődési csoportja máris látogatást tett a világ­tól eddig elzárt kis faluban és iro­dalmi előadást, rendezett a sámso­niaknak. „Petőfi élete“ címmel kes­keny filmet vetítettek, utána vasutasok egy vidian egyfelvonásost a játszottak nagy sikrrel. A sámsoni dolgozó parasztok­ meghívásokkal halmozták el a csabai vasutasokat. Boulier abbé előadása az egyház és az állam szétválasztásáról Jean Boutier abbé, a párizsi kato­likus egyetem tanára kedden este tartott előadást a Zeneakadémián „Az egyház és állam szétválasztása Franciaországban“ címmel. Bognár József polgármester, majd Üveges József, a Magyar-Francia Társaság nevében üdvözölte Boutier abbét, aki azután előadásában is­mertette azt a társadalmi és politi­kai harcot, amely az egyház és az állam szétválasztását Franciaország­ban megelőzte. Hangsúlyozta, hogy a szétválasztás semmivel sem érin­tette a vallás szabad gyakorlását és a reakció minden mesterkedése elle­nére a lelkek megbékéléshez veze­tett. — A szétválasztási törvény — mondotta — megpecsételte a reakciós erők bukását, akik csapataikat az egyház zászlaja alatt kívánták össze­vonni. A keresztény tömegek vissza­utasították a jobboldali agitátorok kívánságát, akik lármás ellenállásra buzdították őket. Boutier abbé a továbbiakban el­mondotta, hogy Franciaországban a papi pálya nem hasznothajtó mester­ség, hanem hivatás, mégpedig áldo­zatos hivatás. A szegény, dolgos, lel­kes papság valósággal evangéliumi életet él. Boulier abbét a hallgatóság lelke­sen ünnepelte. A francia rádió CSERFALVI ELIZ párisi sikeréről Páris, december 15 A francia rádió hosszasan megem­lékezett Cserfalvi Eliz magyar hegedű­­művésznő párisi sikeréről. Cserfalvi Eliz — mondotta — a mai magyar zeneszerzők műveit mutatta be többi közt és nagy sikert aratott Ko­a­dály Szóló-szonátájával, amely az 1948-as hanglemez nagydíjat nyerte el. Cserfalvi Eliz bemutatkozása fo­kozta a Magyarország iránti érdeklő­dést és rokonszenvet s ezt bizonyítja, hogy hangversenyein a francia haladó élet kiválóságai is, köztük Louis Ar­­ragon megjelentek. A párisi rádió megemlítette, hogy a magyar hegedűművésznő Hollan­diában is kiemelkedő sikert aratott. (MTI) Villanyos háztartási cikkek — részletre Jelentettük már, hogy megalakul a Központi Áruhitel Iroda, amely a dolgozók részére hitelt ad bevásár­lásra, így mindenekelőtt nagyarányú bútorhitelakciót fog lebonyolítani s a megalakítására vonatkozó rendelet a közeli napokban jelenik meg a hiva­talos lapban. Az új Központi Áruhitel Irodának egy másik fontos akciója a villamos fogyasztási cikkek részletüzletének finanszírozása lesz. A dolgozók egy­évi hitelre vásárolhatnak ma­jd külön­féle kisebb háztartási villamossági cikkeket, ezenkívül tűzhelyeket, forró­víz-tárolókat, háztartási hűtőkészülé­keket stb. A részletüzlet céljaira a Gazdasági Főtanács egymillió fo­rint állandó hitelkeretet engedé­lyezett és Budapest területén kívül az Erősáramú Berende­zési Ipari Központ hatáskörébe tar­tozó vállalatok, Budapesten pedig az AVIRT útján kerülnek forgalomba a villany­háztartási cikkek a dolgo­zók részére. Megérte ? Párisból jelentik: Az Egyesült Nemzetek ülésszakának statisztikáját most közölték. Eszerint a Chaillot­­palota átalakítási munkálatai közel egymillió dollárba kerültek, az ülés­szak költségei 2.315.000 dollárt igé­nyeltek. Ötven teljes ülést és 568 bizottsági ülést tartott az UNO, ame­lyen 275 megbízott és 188 helyettes, valamint 60 tolmács vett részt. Aszály-rekord Marokkóban Pakisból jelentik: Marokkóban­­ 50 éve nem tapasztalt aszály van. Amíg általában szeptember 1 és december 10. között a csapadék mennyisége 164 milliméter szokott lenni, addig az idén mindössze 4 milliméter eső volt. Elítélték az „ellenőrködő“ szélhá­most Bakóczi István volt pénzügy­őr, aki a pénzügyőrségtől való el­távolítása után kereskedőnek nevezte ki magát, hamis papírokkal végülis közellátási ellenőrképen lépett fel az orosházi üzletekben, kocsmárosoknál és trafikosoknál. Ellenőrsége díja­­zásaképen bort, cigarettát és ebéde­ket fogadott el áldozataitól, akik szá­mára hadis igazoló jegyzőkönyveket készített. Utoljára rajtavesztett szél­hámoskodásain és a gyulai törvény­szék most egyévi és kéthónapi bör­tönnel sújtotta. Egyre nagyobb hullámokat ver az angol K­ereskedelemügyi Minisztérium panama-botránya Angliában egyre nagyobb port ver fel az a nagy panamabotrány, amely­ben már a kormány egyes tagjai is­­ belekeveredtek. Mint ismeretes, a panama-ügy úgy robbant ki, hogy kiderült, John Belcher, a kereskede­lemügyi minisztérium parlamenti tit­kára ajándékokat és vesztegetési pén­zeket fogadott el különböző vállalatoktól és cégektől. A leleplezés következtében Belcher lemondott állásáról, ezzel azonban az ügy természetesen nem fejeződött be. Az ügybe igen sok előkelő sze­mély neve szerepel, így többek kö­zött az Angol Bank egyik igazgatója, Gibson, továbbá Key, a közmunka­­ügyi miniszter is, legújabban pedig Dalton volt pénzügyminiszter is bele­keveredett a botrányba. Londoni jelentés szerint a nagy an­gol panamaperben újabb leleplezé­sekre került sor. A hivatali visszaélé­seket megvizsgáló bíróság keddi tár­gyalásán Dalton kancellár, a kor­mány tagja tett vallomást. Előadta, hogy véletlenül került össze Stan­ey-el egy ebéden, aki azt mondotta neki, miután Dalton már nem tagja a kor­mánynak, szeretné, belépne-e Gl’SS-ba. Dalton azt állítja, hogy csak a később tudta meg, hogy a GUSS nem egyéb, mint a General United Stores, Isaac Wolfson nagy áruházvállalata. Dalton a továbbiakban elismerte, hogy tényleg írt egy levelet Stanley­nek, akivel közölte, hogy szeretné felkeresni. A találkozás alkalmából, — foly­tatta Dalton —, Stanley beszélt neki a kommunista veszedelemről, a mun­káspárt erélyes ellenintézkedéseiről és arról, hogy ő ezeknek az intézkedé­seknek az előmozdításához jelenté­keny összegekkel járult hozzá. Dal­ton azt állítja, belátta, hogy Stanley nem egyéb, mint rosszhírű kijáró és elhatározta, hogy többé nem tárgyal vele. A főállamügyész erre felmuta­tott egy levelet, amelyben Dalton igen szívélyesen írt Stanleynek. Dal­ton kijelentette, hogy ezt a levelet talán tisztára tévedésből írta ilyen hangon, majd kijelentette, nem emlékszik tisztán arra, hogy az ő pénzügyminisztersége alatt kapott Wolfson vállalata ötszázezer font állami segélyt, majd kijelentette, hogy nagyon sok­ ilyen hozzájárulást adtak Tagadta, hogy Wolfsontól igazgatósági taná­csi helyet kért a GUSS-ba. Wolfson tanúvallomásában azt mondotta, hogy minden fontosabb ügyet Sir Stafford Crips pénzügy­­miniszterrel szokott megtárgyalni. Belcher kereskedelmi minisztériumi államtitkárral egy ebéden ismerke­dett meg. A Sisson-cég számára ki­adott építkezési engedélyt Belcher Stanley útján juttatta el hozzá. továbbiakban kijelentette, hogy válla­­­lata nevében 1000 fontot fizetett Stanleynek. Cége cukorláda-részekből össze­tákolt bútorokat se llitolt. De az engedélyt a kereskedelmi mi­nisztériumtól kapta ilyen bútorok gyártására. Glenwine-HeU pénzügyminisztériumi államtitkár arról beszélt, hogy Stan­ley devizát kért tőle, miután az Egye­sült Államokba akart utazni. Kérel­mében nem volt semmi büntetendő, de kísérlete a pénzügyminisztérium becsapására irányult. A nagy panamaü­gy egyre nagyobb érdeklődést kelt Angliában és abba mind több politikus keveredik bele. Ahol még mindig érvényben van a „szabál, az szabál" elve Egyszerűsíteni kell a rádiókihágás elbírálását Rendőrségi hír: A VIII. kerületi rendőri büntetőbíró Ber­ász Já­nos, Bükk Szilárd­ utca 25. sz. alatt lakó kéményseprőme­stert 10 forint pénzbüntetésre ‘tette, mert a posta repülőbizcis­ign be nem jelentett antennát ta­lált lakásán. Tíz forint nem nagy pénz, mivel azonban a fentiekhez hasonló kihá­gási ügyek nap, mint nap foglalkoz­tatják a különböző kerületek rendőri büntetőbíráit, továbbá mert rendsze­rint jóhiszemű kisembereket sújt a rendőrbírói ítélet, olyan embereket, akik nem ismerik azt a rendeletet, amelyet még a felszabadulás előtt hoztak Szent Bürokráciusz szellemé­ben, kénytelen vagyunk foglalkozni ezekkel a „rádiókihágásokkal". Nagyon sok ember van a főváros­ban, aki nem tudja, hogy engedély nélkül nemcsak rádiókészüléket, de rádióalkatrészeket is tilos tartani. Vonatkozik ez a használaton kívüli, szakadozottan lógó antennákra éppen úgy, mint mondjuk egy kiégett rá­diócsőre. A repülőbizottság rendszeres ellen­őrzéseket folytat, nincs-e egy lakás­ban be nem jelentett rádió vagy rá­dióalkatrész? Ha valahol találnak ilyet, megteszik a feljelentést a rend­őrségen és kihágás miatt megindul az eljárás. A rádiót, rádióalkatrészt elkobozzák, ráadásul még jön a pénzbírság is. De ezután jön csak a „feketeleves”, további büntetés kö­vetkezik: a rádió ezeket az embere­ket, mint „orvhallgatókat" ki is pel­lengérezi, meg is bélyegzi. Beolvas­sák nevüket az éter hullámain. Lepecsételés — akadályokkal Ha valaki új lakásba költözik és nem veszi észre, hogy a régi lakó ott felejtette antennáját, ugyancsak meg­kapja a 10 forintos bírságot, ahogy­ megkapta a Rökk Szilárd­ utcai ké­­ményseprőmester. Abban az esetben, ha a bizottság használaton kívüli repülő­rádiót a talál egy lakásban, szintén megteszi feljelentést a rendőrségen, de ugyanakkor felszólítja a tulajdonost, vigye be használaton kívüli rádióját a verseny utcai postahivatalba lepecsé­­telés céljabtól és zárt határidőn belül igazolja, hogy a rádió valóban­­ használaton kívül van. A legjobb eset az, amikor a rádiót elviheti az illető a hóna alatt. Ha tör­ténetesen nagyobb készülékről van szó, akkor már fuvarról kell gondos­kodni. Mivel ezek az esetek igen gya­koriak, sok munkaóra vész kárba. A­zt el lehetne kerülni, ha a levél­­hordó postások felhatalmazást kapná­nak a használaton kívül lévő rádió lepecsételésére. Ahogy beszedik ha­vonta a rádiódíjat, úgy ezt a munkát is elvégezhetik és nem lenne az a sok séta a Verseny­ utca felé. Ha valaki rádiót kar vásárolni és a vásárlás előtt haza viszi néhány napra kipróbálni, kihágás, a követ­kezmény pedig: bírság. Egyénenkénti elbírálást A demokrácia megszüntette a bíró­ság merev álláspontját, hogy igenis, szigorúan alkalmazkodni kell a pa­ragrafushoz. Már nem hallani azt sem lépten-nyomon, hogy „a szabál, az szabály, mint ahogy hallottuk minduntalan a felszabadulás előtt. Az új büntetőtörvénykönyv is ebben a szellemben készült. A tendencia te­hát az, hogy a bíró bírálja egyénenként az eseteket és ítélkez­el­ték saját lelkiismerete, saját belá­tása szerint. A rendőri büntetőbírákban meg van a jó szándék, de a rádiókihágá­­sok ügyében érvényben lévő rende­letek szigorúak. Parancsolóan írják elő, hogy a rádiókihágások ügyében ki kell róni a bírságot. Itt nem le­het méltányosság, ezekben az ügyek­ben a rendőrbíró nem vizsgálhatja egyénenkét az eseteket. Elavult, idejét múlt rendelet Mó­­dosítani, egyszerűsíteni kellene. Sza­bad kezet adni a rendőrbírónak, hogy ezekben a kihágási ügyekben is egyénenként bírálja el az eseteket és csak azt büntesse, aki azt igazán megérdemli. — A Magyar-Szovjet Művelődési Társaság nyelv- és történettudomá­nyi szakosztálya rendezésében csü­törtökön délután 5 órakor a társaság központi helyiségében (Erzsébet­­körút 9—11. I. emelet) dr. Goidl László egyetemi ny. rk. tanár „Az újabb szovjet nyelvészeti irányok“ címmel tart előadást. — „Liszenko és korunk biológiája“ címmel tart elő­adást Rapaich Raymond dr. egye­temi tanár ugyancsak csütörtökön délután 6 órakor a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság természettudo­mányi szakosztálya rendezésében az egyetem bölcsészeti karának termé­­szetrajzi épületéb­en (Múzeum-körút 4. sz., földszinti előadóterem).

Next