Kis Ujság, 1948. december (2. évfolyam, 277-301. szám)

1948-12-16 / 289. szám

A KORMÁNYPROGRAM VITÁJA A HÁZBAN A miniszterelnök nagy beszéde után Hagnár József fejtette ki a Kisgazda Párt álláspontját Nagy napja volt kedden a magyar országgyűlésnek. Bemutatkozott kor­mánya élén Dobi István, Magyar­­ország szegény parasztból lett minisz­terelnöke, akinek már a személye is jelképe annak, hogy ez az ország a dolgozó munkásság és parasztság or­szága. Már korán reggel benépesedtek a parlament folyosói, az országgyű­lésnek minden Budapesten tartózkodó tagja jelen akart lenni az új kormány bemutatkozásán. Zsúfoltak voltak a karzatok is. Jelen voltak összes vezető politikusaink és a magasrangú minisz­teri tisztviselőknek fenntartott föld­szinti karzatról több olyan államtitkár is végighallgatta a bemutatkozót, akik nem tagjai az országgyűlésnek. Egynegyed 11 órakor szólaltak meg az ülés kezdetét jelző csengők és néhány perccel később Mónus Illésné, a háznagy, a parlamenti tradíciónak megfelelően, bevezette az új kor­mányt, melynek tagjait a képviselők felállva, tapssal és éljenzéssel fogad­ták. Csak a jobboldal nem vett részt ebben az ovációban. Mikor az új kormány tagjai helyet foglaltak, kitűnt, hogy­ Dobi István nem a tradicionális miniszterelnöki székben foglalt helyet, hanem a fél­­karéjban álló miniszteri bársonyszé­kek jobbközepéről átkerült a bal­középre, Rákosi Mátyás és Ra­j­k László közé. A régi miniszterelnöki bársonyszékben most Ortutay Gyula kultuszminiszter foglalt helyet. A miniszterelnök általános figyelem között kezdte meg beszédét, amelyet megszokott erőteljes akcentuálásával mondott el. Mikor a reakció akna­munkájáról kezdett beszélni és rend­kívül éles hangon bélyegezte meg J Mindszentyék és a klerikális reakció intrikáit, Barankovicsék és Schlach­­táék közbekiáltásokkal zavarták a miniszterelnök beszédét, úgyhogy az elnök többizben rácsengetett a jobb­oldal rajongóira. A figyelmes szemlé­lőnek feltűnhetett azonban, hogy Ba­­rankovicsék nem akkor idegeskedtek a legjobban, amikor róluk beszélt a miniszterelnök, hanem akkor, ami­kor Mindszentit Józsefet, mint a re­akciósok, a fasiszták, a háborús bű­nösök legfőbb patrónusát és szerve­zőjét aposztrofálta. Révay József közbe is szólott: Mi ez Barankotr­cs­­párt vagy Mindszentyt-párti A Barankovics-párt különben egy kicsit furcsa topográfiai képet muta­tott a miniszterelnök beszéde alatt. Barankovics István jóformán egyedül ült a párt mezejének első padjában a bal sarokban, míg a zajongók a pad­sor jobbszélére húzódtak, mintha tisztes távolságban akarnának ma­radni a pártvezértől. Dobi István komoly politikai és szónoki sikert aratott beszédével, amelyet a koalíciós pártok részéről általános tetszésnyilvánítás is nagy taps követett. A bemutatkozó beszéd után az új miniszterelnök néhány percre be­­ment a parlament büffijébe, ahol egy pohár feketekávéval üdítette fel ma­gát. Bognár József, Ortutay Gyula, Gyöngyösi János és néhány kisgazda­­párti újságíró voltak a társaságában. Néhány perc múlva azonban Dobi István visszament az ülésterembe, hogy meghallgassa Kiss Károlyt, aki a Magyar Dolgozók Pártja részéről szólt hozzá a kormányprogrammhoz. Jóleső érzéssel hallgathatta a minisz­terelnök az MDP szónokának azt a megállapítását, hogy a kommunisták barátsága Dobi Istvánnal nem a de­mokrácia esztendeiben kezdődött, ha­nem ennek a barátságnak és harcos együttműködésnek kezdete vissza­­nyúlik a fasizmus elleni harcos szer­vezkedés idejére. Csala Istvánban, az új földművelésügyi miniszterben is a két kezével dolgozó parasztember, a fasizmus ideje alatt üldözött inter­nált szegény parasztot üdvözölte a MDP szónoka. Barankovics István volt a következő szónok. Beszédét nagy érdeklődés várta, mert azt hitték, hogy meg­kísérli szembeszállani azokkal a fél­reérthetetlenül erélyes megállapítások­kal, amelyeket pártjáról a miniszter­elnök tett. Barankovics azonban igye­kezett megkerülni a számára kényes Dobi István miniszterelnök ál­talános figyelem közben emelke­dett szólásra. Beszéde elején arra mutatott rá, hogy nem volt szó kor­mányválságról, csak kormányválto­zásról, aminek gyors megoldása a magyar népi demokrácia hallatlanul megnövekedett erejének bizonyítéka. Nyárády Miklós gyalázatos szökése természetesen felvetette a felelősség kérdését a Kisgazda Párt vezetőségé­vel és a kormány elnökével, Dinnyés Lajossal, szemben. Jogos volt szemrehányás, hogy egy olyan tárca a élén, amelyért a Kisgazda Párt volt felelős, egy megvásárolható és való­ban megvásárolt imperialista ügynök állott. Nyárády szökésének tanulsá­gait le kellett vonni és az éberség­— Az új kormány politikájának alapja a munkásság és a dolgozó pa­rasztság szövetsége — folytatta Dobi István. — Súlya és jelentősége van annak, hogy a kormány új tagjai szegényparaszti származásúak, akik egész eddigi életüket a dolgozó pa­rasztság és a munkásosztály szövet­ségéért és felemelkedéséért folytatott harcban töltötték el. Ha valaki, ak­kor én személyes tapasztalatból tu­dom, mekkora mélységből, az élet­nek, vagy a pokolnak milyen mély­ségéből kellett felemelni a magyar parasztságot és az ipari munkássá­got és tudom azt is, hogy felemelke­désünk a népi demokráciával áll vagy bukik. Kínoztak csendőrök, őriztek fegyőrök, elhurcolt a Gestapo, bün­tettek jegyzők, szolgabírák, bírósá­gok. De a reakciós államhatalom­nak és fasiszta lakájainak semmi­féle üldözése sem tudott eltántorí­tani attól a meggyőződésemtől, hogy a dolgozó parasztság felemel­kedése csakis a munkásosztállyal való szoros szövetség révén történ­hetik. Ezért tekintettem a munkás­ság és a dolgozó parasztság szövet­ségét a győzelem legfontosabb zálo­gának a felszabadulás után. Teljes leszámolás a kapitalizmussal — A dolgozó parasztság zöme megbarátkozott a demokráciával és mind tudatosabban ismeri fel munkássággal való sorsközösség je­­­lentőségét. Kezd megbarátkozni dolgozó parasztság zöme azokkal az­­ eszmékkel is, amelyek mindenféle kizsákmányolás teljes megszünteté­sét hirdetik. A kapitalista rendszer­rel való teljes leszámolás egyre in­kább szerves programjává válik a Független Kisgazda Pártnak is. A dolgozó parasztság ma már egyre inkább látja, hogy felemelkedésének és a mezőgazdaság korszerűsítésének útja a szövetkezés. A kormány ébe­ren fogja figyelni a kulákok, a falusi kizsákmányolók minden manőverét és minden segítséget megad a dol­gozó parasztságnak a falusi és vá­rosi kizsákmányolók elleni küzde­lemben. Ebben­ a harcban a kormány az eddiginél sokkal keményebb kéz­zel fog fellépni azokkal a jelensé­gekkel szemben, amelyek a nyugodt fejlődést zavarják és gátolják. A demokrácia tehertételei Ezután a miniszterelnök a demo­krácia tehertételeiről szólott. Első­sorban a Demokrata Néppártra utalt, amelyről megállapította, hogy ma­gatartása a népi demokráciával szemben teljesen tajlódó. Nehézsé­geinket kárörömmel szemléli, né­pünk nagy erőfeszítésével és céljai­val semmi közösséget sem érez, el­szakadt a néptől és ellenséges értet­lenséggel viseltetik az ország fejlő­dése iránt. — A Barankovics Párt — mon­kérdéseket, a lényegről nem beszélt, ellenben az újságírók megállapítása szerint ötvenezer használta beszédé­ben a „civiljogú jogegyenlőség“ kije­lelést Mindössze egy-egy közbeszó­lásra adott alkalmat, például amikor azt emlegette, hogy az állampolgárok­nak az állammal szemben védelemre van szükségük, vagy amikor naivan felsorolta azokat a feltételeket, ame­­lyek mellett ő és pártja, mint mondta, szívesen látnák a szövetkezeti gazdál­kodást. Barankovicsnak nyomban részl­­nek valamennyi demokratikus párt és politikus közös erényévé kell vál­nia. — Erőteljesen érvényesíteni kívá­nom azt a szellemet — mondotta Dobi kíván —, amely nemcsak az ellenség ügynökeit veti ki a magyar közéletből, hanem az erély és éber­ség hiányáért is komoly felelősségre­­vonást alkalmaz. Ebben a tekintet­ben meg kell szűnnie a liberalizmus minden maradványának. Kormá­nyunknak és népi demokráciánknak fokozott éberséget és fokozott harci szellemet kell tanúsítania ellenségei­vel szemben és az eddiginél sokkal erélyesebben kell fellépnie a gyakran demokratikus álarcot öltő reakció­val­ szemben is. dotta a miniszterelnök­­ egyre in­kább felesleges tehertétellé válik a magyar nép nyakán. Ez a párt azon­ban nem az egyetlen tehertétele a magyar demokrácia fejlődésének. .A magyarországi reakció elsősorban . Ezért utasította vissza a meg­egyezést, míg­­ a kormány továbbra is óhajtja a megegyezést a katolikus egyházzal, ugyanakkor azonban arra a belátásra jutott, hogy mindaddig, amíg a katolikus egyház élén Mind­szenty áll, addig minden megegyezés kilátástalan. Ezt ma már világosan látják a széles néptömegek is. A ka­tolikus tömegek is egyre világosabban felismerik, milyen katasztrófapoliti­­kát folytat Mindszenty, elsősorban a katolikus egyház szempontjából. Olyan légkört kívánunk teremteni, hogy barát és ellenség egyaránt meg­érthesse: fejjel megy a falnak az, aki a népi demokrácia ellen tőr. Olyan politikát akarunk, hogy még a legelvakultabbak is megérthessék: minden remény eleve Italálra val­ ítél­ve, amely a régi reakciós rendszer visszaállításához fűződik. A tervgazdálkodás sikerei A miniszterelnök ezután tervgaz­dálkodásunk hatalmas sikeré­t ismer­tette. Megállapította, hogy ezeknek a sikereknek következtében ipari men­tés is alapos választ adott Bognár József, a Független Kisgazda Párt vezérszónoka, akinek nagyvonalú beszédét parlamenti tudósításunkban részletesen közöljük. Bognár sorra vette Barankovics kifogásait és ala­posan végzett velük, de épp oly nyíltsággal és félreérthetetlenül szö­gezte le a Független Kisgazda Párt álláspontját a reakcióval, elsősorban pedig az egyházi reakcióval szemben. Bognár József beszéde után az el­nöklő Mihály­fi Ernő berekesztette az ütést Sz. J. Mindszenty bíboros fekete zászlaja alá gyülekezik. Az előző kormány a többi egyházzal megegyezésre jutott, hogy pedig a megegyezés a kato­likus egházzal nem jöhetett létre, az Mindszenty bíboroson és klikkjén múlt. Ezek nem akarják és nem tartják kívánatosnak a népi demo­kratikus állammal való megegyezést. Mindszenty egész tevékenysége a felszabadulás óta arra irányult, hogy hátráltassa és megakadályozza magyar népi demokrácia megerősö­­­dését és megszilárdulását. Mind­szenty vissza akarja venni a földet az újgazdáktól és visszaadni a nagy­­birtokosoknak. Mindszenty arra tö­rekszik, hogy visszavegyék a bányá­kat és üzemeket a munkásoktól és visszaadják a kizsákmányoló kapita­listáknak. Mindszenty vissza akarja hozni a Habsburgokat és Magyar­­országot a nyugati imperialisták gyarmatává akarja tenni. Mindszenty a reakciósok, a fasiszták, a háborús bűnösök legfőbb patrónusa és szer­vezője. Málságunk életszínvonala jelentősen emelkedett. A reálbérek IS—W szá­zalékkal magasabbak az 19­38-as át­­lagnál. Kiemelte a miniszterelnök az államosítási politika sikereit. Az álla­­m­osított üzemek ma már havi 60 mil­lió forint bevételt hoznak az állam­­kincstárnak és jövedelmezőségük hó­napról hónapra növekszik. A szövet­kezés a faluban ugyanolyan fényes sikereket fog hozni, mint az államo­sítás a városban. A tervgazdálkodás és az államosítási politika sikerében döntő része van a magyar munkás­osztálynak, amely példát mutat az egész dolgozó népnek a munkához való megváltozott viszonyra. A miniszterelnök ezután megállapí­totta, hogy a parasztság életszínvonala is jelentős mértékben emelkedett, a jövőben pedig annál rohamosabban fog emelkedni, minél hamarabb is­meri fel a társas gazdálkodás elő­nyeit. Mindezeket az eredményeket a magyar nép saját erejéből érte el, annak ellenére, hogy az imperialisták magyarországi ügynökei azt jósolgat­ták, hogy külföldi segítség nélkül öt­ven év sem lesz elegendő talpraálla­ A miniszterelnök programadó beszéde A kormány politikájának alapja Mindszenty katasztrófapolitikát folytat 2), KARÁCSONYRA SZEREZZEN ÖRÖMET AZ ÚJ TÍPUSÚ anuvlo, ÉBRESZTŐÓRÁVAL *m­teher. Ma büszkén állapíthatjuk meg, hogy a Szovjetunión kívül alig van ország Európában, amelynek gaz­dasági és pénzügyei olyan rendben­ lennének, mint Magyarországnak, nem­ is beszélve a Marshall-tervvel „meg­áldott” országokról. — A nyugati imperialisták — foly­tatta a miniszterelnök — semmiben sem segítették a népi demokráciát, nem adták vissza elhurcolt gépeinket, ipari felszerelésünket, állatállomá­nyunkat, olajtermelésünket szabotáz­­­zsal csökkentették, sajtójuk és rádió­juk uszít ellenünk és igyekszik bé­kénket háborús hangulattal zavarni. Ezzel szemben a Szovjetunió számta­lanszor megmutatta segítő­készségét A magyar-szovjet gazdasági egyez­­­mény hatalmas mértékben járul hoz­zá nemzetgazdaságunk fejlesztéséhez. Külkereskedelmünk deficitje is el­tűnt. Októ­berben már több mint 40 millió, novemberben pedig kerek 900 millió forint volt a kiviteli többle­tünk Független őrségként bármely’ országgal készek vagyunk kereskedelmi kapcsolatokat normálig fenntar­tani . A kormány minden tekintetben azon lesz, hogy a hároméves terv 1949 december 31-re sikeresen befe­jeződjék és akkor elkezdődhessék az új ötéves terv, amely iparunkat meg­újítja, a magyar gazdasági és kultu­­rális élet fejlődését meggyorsítja, a mezőgazdaságunkat sújtó szárazság ellen pedig hatalmas arányú villamo­sítási, öntözési és csatornázási létesít­ményekkel veszi fel a harcot. Külpolitikánk célja a béke megvédése — A magyar külpolitika alapjának változatlanul a béke megvédését az imperialista háborús bujtogatók el­leni küzdelmet tekinti — folytatta a miniszterelnök. — Kormányom béke­­politikájának legnagyobb biztosítéka: felszabadítónkkal, a nagy Szovjet­unióval kötött barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződésünk. Ez szerződés nemzeti biztonságunk leg­­­fontosabb alapja. Kormányom még erőteljesebben, félreérthetetlenebbül, még egyértelműbben kívánja folytatni a Szovjetunióval és a népi demokrá­ciák országaival való barátsági poli­tikát. — A magyar demokrácia követ­kezetes bérpolitikájának eredmé­nyeként csakhamar napirendre kerül Magyarország és Csehszlovákia vi­szonyának rendezése. Azok az intéz­kedések, amelyeket a csehszlovák kormány az ott élő magyarok pol­gári és politikai egyenjogúsítása ér­dekében bejelentett, komoly vissz­hangot keltettek a magyar népben és — mint Siroky csehszlovák mi­­niszterelnökhel­yettes megállapította — a két köztársaság között kialakul­tak a feltételek egy barátsági és szö­vetségi szerződés megkötésére. Hangsúlyozta végül a miniszterel­nök, hogy a honvédség korszerű fej­lesztése szintén a kormány legfőbb feladatai közé tartozik. A néphez hír, katonai tudás és politikai felkészült­ség tekintetében jól képzett, erős nép­hadsereget kell teremteni a köztársa­ság védelmére Befejezésül bejelen­tette, hogy az újjáalakítandó új tar­­talom­m­al és formával bíró Magyar Nemzeti Függetlenségi Front ügye jó úton halad, majd a következő szavakat fejezi be beszédét: — Kormányom látja a előtt álló fényes jövendőt, de hazánk látja az utunkban álló akadályokat és ne­hézségeket is. El vagyunk szánva, hogy megküzdjük a nehézségekkel és akadályokkal és népünkkel együtt szívós munkával is céltudatoosság­­gal haladunk a népi demokrácia út­ján előre. Bognár József nagy beszéde Dobi István miniszterelnök hos­­­szantartó, lelkes tapssal fogadott be­széde után a Magyar Dolgozók Párt­ja nevében Kiss Károly szólt hozzá a javaslathoz, majd Barankovics Ist­ván, a Demokrata Néppárt vezére, szólalt fel. Azután Bognár József a Független Kisgazda Párt ügyvezető alelnöke szólt hozzá a miniszterelnök — Nyárády Miklós árulásával kapcsolatban nem elégedhetünk meg a kárhoztató és elítélő nyilatkoza­tokkal — mondotta —, szembe kell néznünk azokkal a hibákkal, ame­lyek a pártvezetést vagy másokat ebben a kérdésben terhelnek. A kis­gazdapárti vezetés erőteljesen töre­kedett arra, hogy szervezeteit a kis és középparasztságra építse, töme­geit a népi demokrácia melletti aktív harcra mozgósítsa. Ez a munka nem volt eredménytelen, sajnos azonban nem vettük időben észre, hogy a Kisgazda Párton belül a reakció taktikája megváltozott. Baloldali ál­arcban, sokszor radikális jelszavak hangoztatásával, kétkulacsos politika jegyében jelentkezett a reakció, így akart együtt dolgozni a népi demo­kráciával szembenálló erőkkel. ktt már tudjuk, hogy nem elég a re­akció nyílt hadállásait megdönteni, fel kell számolni az álcázott álláso­kat is. A pártvezetés az elmúlt időben nem tanúsított elég óvatosságot ezekben a kérdésekben, azonban nemcsak az volt e hibának az oka, hogy a vezetés volt elnéző bizonyos személyekkel és jelenségekkel szem­­ben, hanem az is, hogy a párt és mi- Fraxftrlm-Társu­lat nagysikerű karácsonyi újdonságai Kaffka Margit Hangyaboly A nagy magyar írónő őszinte realizmustól fűtött regénye. Kötve 18.— Krúdy Gyula Hét bagoly Csehov A semmirekellő A vasakarat Erőteljes realizmus és megkapó humor remek keveréke. Kötve 17.50 Ellenállhatatlan varázs árad e kis remekműből. Kötve 2«.— A nagy orosz író egyik legvonzóbb alkotása. Kötve 17.60 Minden könyvkereskedésben kapható Ljeszkov Sjo A csodálatos Kelet bölcsessége és költészete elevenedik meg a FÉM? HULL AZ ÚTRA c. filmdrámában. Főszereplő: KAMBAJEV Holnaptól: ROYAL APOLLO, URÁNIA, ÁTRIUM

Next