Kis Ujság, 1949. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-07 / 5. szám

Vízbeépült­ tornaterem, téli szanatórium H­aj­dúszob­oszlón, a hadirokkantait Mekkájában Télen is gyógyít a szoboszlói hévvíz Hajdúszoboszló, január Hajdúszoboszló termész­etes hév­vize csak a felszabadulás óta vált állandó gyógyhellyé. A régi fürdő­­igazgatás még csupán a strandszerű nyári fürdőzésre állította be a vizi­­életet s a fürdő strandjellege mellett háttérbe szorult a víz gyógyerejének állandó teljes kihasználása. Demo­kráciánk születésével született meg Szoboszlón a téli fürdőélet s az ötö­dik békeév kezdetére népi demokrá­ciánk egészségügyi kormányzata a a téli fürdőt is színvonalas töm­egfür­­dővé avatta megfelelő átépítéssel s új beruházásokkal — egyelőre ezer em­ber befogadására. A nyaraló fürdő­­vendégek után egyre érezhetőbb nyo­matékot jelentenek tehát Szoboszló életében a téli vendégek: beutaltak és önköltségesek egyaránt egyre tekin­télyesebb számban. Hadirokkantak és hazatért hadifoglyok számára egész­ségügyi kormányzatunk nemzetközi viszonylatban is példás fürdőszanató­­riumot létesített s ennek központi épületét nemrégiben avatták fel. Hadirokkantak gyors gyógyulása . A hadirokkantaknak, haltéri hadifoglyoknak és sebesülteknek va­lóságos bibliai Bethesda-tava a szo­boszlói hévvíz tájékoztat Ardó Sándor dr.,­­a fürdő főorvosa. A felszabadulás,­­a háború befe­jezése óta százak és ezrek gyógyultak meg itt közülök. Hégi gyógyászati elmélet, hogy a kovasavtartalnú melegvíz al­kalmas sérülések utókezelésére. E gyógyászati elméletnek a szovjet ser­bészek adtak először gyakorlati ér­­vényt s éppen itt Hajdúszoboszlón mutatták be először s világraszólóan e gyógymód tömegterápiai eredmé­nyességét. Beigazolódott egészen nyil­vánvalóan, hogy a nyílt sebek e ko­vasavas hévvízben hamarább hegesed­­nek és gyógyulnak, mint egyébként. A kiváló szovjet sebészek már az amputálási műtétet nyomonkövető, harmadik napon vízbe ültették sebe­sült katonáikat s a renyhén gyógyuló sebeknél is csodálatos eredményt ér­­tek el. Az újonnan keletkező hegszö­vetben a gyógyulás igen rövid idő alatt kimutatható volt. A sós melegvíz a seb gyógyulási folyama­tát meg­élénkítette. A szovjet példák sikerét látva vált célirányossá a mi hadirok­kantjaink, sebesültjeink és haza-, tért hadifoglyaink intézményes üdül­tetése Hajdúszoboszlón. A népjóléti minisztérium által épített szanató­riumban százötven volt hadifogoly és hadisérült élvezi állandóan fürdő­vizünk gyógyító hatását. Elsősorban az ő számukra épít­ most itt Magyar­­ország első tornáztató medencéje. » A tornáztató medence egy vízbe épített tornaterem. Az egyik gyógymedence oldalára bordásfalat szereltetünk, a medence közepén pe­dig nyújtót, úgynevezett tornabakot s gyűrűhintát állítunk be, akárcsak egy tornateremben. A gyógyuló sebe­sültek s rokkantak e beépített torna­szerek segítségével fokozatosan és veszélytelenül kipróbálhatják erejü­ket, mozgásuk lendületét és gyorsulá­sát, ellenőrizhetik izmaik teljesítő­­készségét. A tornáztató medence ma­gyarázata egyszerűen az Archimédesz­­féle törvény, amely szerint egy het­­venkilós ember testsúlya a vízben csak tízkilónyi s ebből is körülbelül öt kiló a vízfelszínből kiálló fejre esik. Ily csekély tehertétellel még a súlyosabb rokkantaknak is könnyű próbamozgásokat, kísérleti nyújtózá­sokat végezni a tornáztató medence szerein. A hadirokkantakon kívül megfelelő időben más rászoruló bete­geknek is állandóan a rendelkezésük­re bocsátjuk ezt a tornáztató meden­cét, amelynek gyógyászati jelentősége önmagában is egyenértékű a gyógy­víz és gyógyiszap hatásmechanizmu­sával. Ez utóbbi egészen alapos ki-­­ értékelése egyébként most folyik és hamarosan felállítunk egy kutató­­intézetet és egy fürdőgyógyászati laboratóriumot, amik hiányoztak eddig Hajdúszoboszlón. BUDAPEST II. 17.00: Tánczene. 18.00: Magyar nóták. 1. Erőss­ítél a csárdásai (Bura Károly és­­­ipamzenekarai. 3. Morvay Károly—Pásli Vilmos: Féli legény (Sztáray Márton). 3. Dankó Pista: Még azt mond­ják, nincs Szegeden boszor­kány (Inne Sándor). 4. Pásti Vilmos—Keresztes Mihály: Édesanyám, te jó asszony. 18.15: I rangos Híradó. 18.30: Jazzkedvelők iskolája. 19.00: „Én, a dolgozó nép fia . ..“ Rádiójáték gateiev regénye nyomán. 19.30: „Csütörtökön este ...“ Közreműködik Vadas Zsuzsa, Pogány László (ének), Martins­ Lajos (zongora), a Vaggbond’s­­Jazzegyüttes. 30.30: A rádió szabadegye­teme. 1. Divatrevü az őserdő­ben. 3. Marxizmus és lélektan. 21.15: Babits-emlékest. Közre­működik Lukács Margit és La­dányi Ferenc. 21.45: Zenekari művek. Péntek Január 14. BUDAPEST I. 6.SO. Falurádió- 1- Több terv­szerűséget a vetésnél. 2. Csök­­kettek a malacok. 8. Gazda­­kalendárium. 8.00: A Saska Előadás. 8.15: Zenekari művek. 9.00: Markos Kálmán éne­kel. Horváth Dudás Jóska ci­gányzenekara magyar nótákat misztfikál. Ma­kos Kálmán mű­sora: 1. Pankó-­Pósa: Búsan szól a kecskeméti ... g. Be­lezna­y­r-Borull: Két lánya volt a falunak. 3. Végig mentem az on­ódi temetőn — népdal. 4. F. Bollizer—B. Varga t­ör­­zse. 5. Állaga—­Tóth: Befjitta az utat a hó 6. Torday—Rét­háti: Nyíló búzavirág. 7. Dó­­czy: Megáradt a patak. 8. Ke­resztes—Nagy: Imakönyv a lel­ked. 9. Dankó—Békeffy: Eltö­rött a hegedűm. 10. A faluban nincs több kisl­ány. 12.15: Zongora - és énekszá­mok. 13.00: A fehér nadrág. Elbe­szélés. 13.20: Népek tánczené­je. 14.30: Hangszerek seregszem­léje. 15.60: Rádióiskola. 1. A ki­lencedik szimfónia és a Missa Solemnis. 2. Budapesti séták. 3. Hírek, posta, műsorismer­tetés. 10.00: „A szovjet ifjúság.” Rádiójelen a Makarenko regé­nyéből. Személye­k: Igor Cser­­nygvin — Dekány László) Te­­repigazgató — Táray Ferenc; Tanár — Lengyel Vilmos; go- Ipplin, brigádvezető — Kár­páti Zoltán; Rogov — Gyuri­­cza Ottó; Gontár — Dobák Lajos; Akasin — Márkus L.; Osztapcsip — Varga András; Zeszin — Sinkovits Imre. — Versek, hírest. 18.45: Szalonzene. 17.20: A Vöröskereszt közle­ményei. 18.15: A Piatnik vegyeskar énekel. 18.45: Külügyi negyedóra. 19.00: Operettrészletek Eys­­sen Irén énekel. 1. Ziehrer: Keringő a Csavargó c. ope­rettből. 2. Iluszka—Martos: Leila dala a Gül baba c. ope­rettből. 3. Lehár: Szonja dala a Cánovics c. operettből. 4. Straus O.: Részletek a Varázs­­keriyő c. operettből. 5. Offen­bach: ősz —7 dal. 6. Ilerve: Dal a Lili c. operettből. 7. Kálmán Imre: Részletek a Ta­tárjárás c. operettből. 8. Mil­löcker: Laura dala a Koldus­diák c. operettből. 9. Kemény Egon: Részletek a Fekete lir­liom c. operettből. 19.45: Utazás Mao-Ce-Tung országában. 20.35: A Rádiózenekar ját­szik. 22.10: Rangos Újság. 22.50: Mit hallunk holnap? 22.55: Ifj. Babos Gyula ci­gányzenekara magyar nótákat muzsikál. Vincellér János éne­kel. 23.30: Tánczene. BUDAPEST II. 17.00: Tánc­zene. 18.00: Kalandozások a zene­­történetben. 19.00: A rádió népiskolája. 1. Angol nyelv. 2. Történelem. 3. Idegen szavak kiejtése és magyarázata. 19.80: Sporthíradó. 19.45: Jazzam­.síka. 2­0.30: A Rádió Szabadegye­tem politikai szemináriuma: Nemzeti egység — népi egy­ség. 21.15: Kíváncsi mikrofon. 21.30: Szív küldi szívnek szí­vesen. 22.09: Művészlemezek. Szombat Január 15. BUDAPEST I. 6.30: Falurádió. 1. Paraszt­­asszonyok műsora. 2. Asszony­­hírek. 3. Gazdakalendárium. 8.10: Nagykunsági élet száz évvel ezelőtt. 8.15: Délelőtti muzsika. 9.0Q: A Zeneművészeti Főis­kola növendékeinek hangver­senye. 12.15: Körösi Dodus Zoltán cigányzenekara magyar nótá­kat muzsikál, Déry József éne­kel. Déry József műsora: 1. Simonffy: Hegedülnek, szépen muzsikálnak­ 2. Kiss Angyal— Oláh: Elrontottam az életem. 3. Szántó—Nádor: Kukorica, csalán. 4. Kis kút, kerekes kút — népdal. 5. Sas Náci: Nem tudom­ hogy szeretem-e. 6. Horváth—Sreredekné: Elég volt a szerelemből. 7. Káposzta, káposzta — népdal.­ 8. Elmúlt a nyár, elmúlt az ősz. 9. Ba­lázs Árpád—Petőfi Sándor: Reszket a bokor 10. Dóczy József: Szeretőt keresek. 13.60: Peking. 1948 december. 13.15: Asztali muzsika. 14.30: Mi van egy mondat mögött? Eseményjáték. 14.45: Könnyű dallamok. 1. Lehár Ferenc: Nők indulója a Víg özvegy c. operettből. 2. Horváth Jenő—Rákosi János: Ha te akarod (Lantos Olivér és a Bágya énekegyüttes). 3. Ix.ház: Dal a Kék mazur c. operettből (Péchy Erzsi). 4. Chappy—Kellér Dezső: Hopla — hó! (Lantos Olivér). Hang­lemezek. . . 15.00: A Fóthy jazzhármas játszik­ 15.30: Az Ifjúság Hangja. 16.00: A zöld pokol. A Rádió folytatásos játéka. 16.20: A Rádió Gyermek­színháza. Tom Sawyer és Huck­leberry Finn kalandjai. Rádiós játék. II. rész. Szereplők: Tóm — Bánffy András; Hűck — Egressy István; Becky — Her­mann Éva; Polly néni — Gazdy Aranka; Indián Joe —­ Joó László; Spanyol — Bodó Gy.; Tegtcher — Bánffy György; Tea teher­né — Csernus Marian­ne; két fiú — Balázs Laci és Várady Istvánka; két lány — Gáts Mária és Igler Brigitta. 17.20: A Vöröskereszt közle­ményei. 17.40: Magyar nóták. 1. Oláh —Egerszegi: Zúg a vihar a Bakonyban. 2. Szerdahelyi— Heronek: Három kislány. 3. Alpár: Vasmegyei csárdás. 18.15: A rádió irodalmi folyó­irata. Tóth Eszter műfordítá­sai. Hajnal Anna versei. Hol­lós Korvin Lajos novellája. Részlet Illés Endre „Hazugok“ c. színdarabjából. 19.00: Zengő zene — színes szó. Közreműködik Szakács Miklós, Laczkó Mária (ének), Kiss Ferenc (hegedű), Hajdú István (zongora) és a Rádió jazz-zenekara. 19.45: Szövetkezeti negyed­óra-20.35:­ Zengő zene — színes szó (folytatása). 21.30: Hangos Heti Híradó-22.25: „Budai Nagy Antal.“ Hegedűs Zoltán és Aczél Ta­más rádiójátéka. Személyek: Budai Nagy Antal — Szánts Miklós; Újlaki Bálint, huszita pap — Újlaki László; Lépes György, erdélyi püspök — Pa­taki Miklós; Kardos Jván, ro­mán paraszt — Mádi Szabó Gábor; Máté, tanyás paraszt — Bihari József; Julka, leánya — Feleki Sári; Mester János, városi paraszt polgár — Gár­­day Lajos; Zeéki Tamás, köz­­nemes — Baló Elemér; Csáki László, erdélyi vajda — Ké­­pesi József; Fogarassy Dénes, székely kapitány — Pataki Je­nő; Metzger Johann, szász polgár — Mányai Lajos; Nyiri, jobbágy — Gonda György; Egy paraszt — Raksányi Gellért; Fután — Gosztonyi János: ír­nok — Barlay Gusztáv: Szolga — Márkus László. 23.25: Olasz kamarazene. BUDAPEST II. 17.80: Tánczene. 18.09: Virány Anna gordon­­kázik, Bodonyi Anikó­­zongorá­zik. 18.30: Magyar nóták. 1. a) Szerdahelyi—Imre: Szemet vé­tek­. b) Szerdahelyi—Marcali: Répa, répa. 2. Pekártz: Nyíló csókos fehér rózsát. 3. Kiss Angyal: Édesanyám csókja. 4. Bura Sándor és cigányzene­kara csárdásokat játszik. 5. Horváth—Ságodi: Váljunk el. 6. Arányi—Nádor: Isten látja a lelkemet. 7. Két csárd­ás: a) Hej édesanyám, b) Részeg va­gyok. 8. Cserebogár. 9. Ará­nyi­ Nádor: Mennyi szív van a világon. 19.60: Színes Szőttes. Közre­működnek: Balázs János, Basa György, Feleki Sári, Gáti Jó­zsef, Győző László, Kárpáti Zoltán, Magyar Erzsi, Lilla, Tátray Ferenc, Keresz­­tessy Mária énekel. 20.00: Szív küldi szívnek szí­vesen. 20.30: A Rádió Szabadegye­teme. 1. Egészség és biztonsá­gos élet. 2. A tenger élete. 21.15: Zenopotámia IX. dísz­­hangversenye. Vasárnap Január 16. BUDAPEST . 8.60: Hírek. Műsorismertetés. 8.20: Szív küldi szívnek szí­vesen. 9.90: Zenekari művek. 9.30: Reformjuk vallásos félóra. 10.00: Evangélikus istentiszt­­elet közvetítése. 11.00: Kis riportok a képző­művészet világából. 11.15: Fischer Annie zongo­rázik. 12.15: Anyák öt perce. 12.20: Negyedóra az Arany Angyalban. A rádió folytatásos játéka. 12.35: Francia énekkar. 13.00: A világirodalom kiin­csesh­áza: Plautus. Közremű­ködnek: Gőzön Gyula, Mádi Szabó Gábor, Pártos Géza, Pongrácz Imre, Soltész Annie, Tassy András. 13.30: Jazz-zene. 14.30: Ünnepi hanglemezek. 15.90. ..A kis Simon apja­'* Elbeszélés. 15.20: Ének- és zongoraszár­mok. 15.45: Vasárnapi krónika. 16.00: Bura Sándor cigány­­zenekara magyar nótákat mu­zsikál. Dobi Julia és Lontay Ra­iner László énekel. Dobi Júlia műsora- 1. Rácz Zsiga— Skoday László: Üzenek majd egyszer. 2. Müller F.—Pósa -. Gé­y -­­Lajos: De ki tudnám pana­szolni magamat. 3. Dr. Kár­pát Zoltán—Németh Béláiné: Édesanyám áldott keze. 1. P. Tóth Erzsi—Herpdek Sándor­­né: Ilárd­p réce mek egy lúd. 5. Göndör—Ludvig József: Hul­lámzik a húzatenger. 1i. Nádor József: Jó szaga Van a piros rózsának. 7. Solti Károly— Ilegyi István: Nincsen rózsa tövis nélkül. 8. Ggalmár Tibor —Szávay Zoltán: Lányok- lá­nyok, hallgassátok. Lontay Rainer László műsora: 1. P. Tóth Erzsi—Németh Béláné: Varjú száj! az őszi égpp. á. Ha m­eghalok, csillag Teszek, nép­dal. 3. A faluban nincs tájik kislány, népdal. 4. Solti Károly — Agyagfalvi Hegyi L: Nin­csen rózsa tövis nélkül. 6. Fráter Lóránd—Csillay K.: Ott, ahol a Maros vize. 6. Lévay Andor—Lontay Rajner László: Nem kérdem én tőled. 7. Csendül a nóta, népdal. 16-40: Slanyképek a vasárnap sportjáról. 17.).: A rádió ismeretter­jesztő folyóirata. Tartalom: A geofizikai kutatások. — Gon­­dolkodnak-e az állatok? — Tanulmány Micsurinról és Li­­szenkóról. — A péti Nitrogén­­művek. — Hírek. 17.45: Könn­yű dallamok­ 18.15: A Falu Hangja. 1. Hír­adó a Szovjetúni­óból. 2. ..Ká­dár Pali öröksége.Rádió­játék. 3. Vasárnap délután a gazdakörben. 19.10: A rádiózenekar játszik. 20.35: A Magyar-Szovjet Mű­velődési Társaság műsora. 21.35: Totóhírek. 21.40: Vasárnapi rádióankét. 22.35: Nagyzenekari művek. BUDAPEST II. 9.00: Magyar nóták. 1. Or­bán Sándor három csárdásdgó énekel. 2. Rácsés Gyula: Itána imádlak, hiába szeretlek (László Imre). 3. Rákosi János: Iskolába jártam még (Sztáray Márton). 4. Sfgrom csárdásdal: a) Az ikrényi csárda; b) Lesz még cigány­lakodalom; é) Ahol jó bort mérnek. 5. Lontay Rajz­ner László két csárdásdalt énekel. 6. Kiss Angyal Ernő: Nincsen nagyobb boldogságom (László Imre). 1. Magyar­ Im­­re cigányzenekara három csár­dást játszik. 8. Pete Lajos és vasban (Solti Károly). 8. Erőss Béla—Selymesi: Elmegyek az életedből (Sztáray Márton). 10. Szaucsek—Magyarády:' Hull az eső, nagy a sár (Orbán Sán­dor). 11. Aipán Géza-Eger­­szegi Géza: Ünnepnap van ma nálunk (László Imre)­. 12.' Nyit­va van a százados úr ablaka (Vörös Sári és Solti Károly). 13. Orbán Sándor két csárdás­dalt énekel. 14. Salvér Béla: Kék ibolya, fehér szekta (Solti Károly). 15. Gazda Antal két csárdásdalt énekel. 16. Balázs Árpád—Berényi Ferenc: Akit én szeretek (László Imre). 17. Csorba Gyula—Szántó Ferenc: Volt-e már Szigetben (Orbán Sándor). 18. Erőss Béla: Egy­­krajcátos levélpapír (Incz.e Sándor). 19. Három bokor sa­láta. Hanglemezek. 10.00: Fejtörő sála Zenopotá­­miában. II.10: Zenés délelőtt. 17-Q.O: Tánczene. 18.00: Gregor Klára orgonái. 18.30: A házi­ együttes ját­szik. 1. Strecker: Részletek az örök keringő c. operettből. 2. Micheli: Csak szerenád. 3. Áb­rahám Pál: Részletek g Ilawai rózsája c. operettből. 19.00: „Az elrabolt asszony." Boccaccio elbeszélése. Szemé­lyek: Ricciar­do da Chinzica — Lengyel Vilmos: Bartolomea, felesége —­ Füleki Sári; Paga­­nino da Mare — Szakáts Mik­lós; Bianca Petronella, Pietro, Adoro, Riceiardo személyzete — Demeter Hedvig, Mikes Lil­la, Kárpáti Zoltán és Turgonyi Pál; Caterina, Simone, Szolga, Paganino házanépe — Magyar Erzsi, Győző László és Dobák Lajos; Énekesnő — Farkas Ilonka: Énekes — Szabó Mik­lós. 20­ 00: Operettrészletek. 1. Kálmán Imre: Bajadér-egyve­­leg. 2. Lombardo­: Részlet a Tabarin hercegnője c­. operett­ből. 3. Gilbert: Kettős a Fehér ló c. operettből. 4. Yvain: Ro­mánc. 5. Herbert: Kiss me again 6 Kálmán Imre: Dal a Mórica grófnő c operettből. 7. Kacsóh Pongrác—Haltai: A francia királykisasszony ’dala a János -vitéz­ből. 8. Audran: Részlet az Üdvöske c. operett­ből. 20.80. Könyvszemle. 21.15. Szórakoztató muzsika. (1) Péntek, 1949 .január 7 Milyen terménnyel lehet földadót fizetni ? Az idén már zabot és kölest nem fogadnak el A földadót tudvalevőleg búzában kell­ fizetni. Azok a gazdák azonban, akik búzát egyáltalán nem termel­nek, vagy nem olyan mennyiségben termelnek, amely a" háztartási­a­ és gazdasági szükségletükön felül a földadót fedezné, a földadót más kenyérgabona magvakban, vagy könnyen tárolható és sokáig bizto­san eltartható terményben fizethetik. A pénzügyminiszter megállapította, hogy melyek azok a termények, amelyekkel a földadót búza helyett fizetni leh­­et és ezek között a zab és a köles is szerepelt. Egy újabb pénzügyminiszteri ren­delet szerint azonban zabot és kölest január­­dől kezdve nem fogadnak el földadó lerovás címén, úgyhogy a jövőben csak a következő termé­nyekkel lehet fizetni: rozs, kétszeres, árpa, morzsolt kukorica, bab, borsó, lencse, napraforgómag és bor. Ezek közül a ter­mények közül egy kilogramm Innza helyett egy kilo­­gramm 10 dekagramm rozsot, vagy egy kilogramm és 10 dekagramm kétszerest, vagy egy kilogramm és, 30 dekagramm a­pát, vagy egy kilo­gramm és 30 dekagramm májusi morzsolt kukoricát, vagy 611 deka­­gramm babot, vagy úti dekagramm borsót, vagy 50 dekagramm lencsét, vagy 77 dekagramm napraforgóma­got, vagy 6 Malligand-egység tiszta, szesz mennyiséget tartalmazó nem direkt­ term­ő szőlőfajtákból előállí­tott bort, vagy 8 Malligand-egység tisztaszesz mennyiséget tartalmazó d­irekt-termő szőlőfajtákból származó bort lehet földadó címén befizetni. Megemlítjük, hogy a megjelölt ter­ményeket földadófizetésre csak akkor fogadják el, ha azok teljesen kifogás­talanok. Így a búzának, rozsnak, két­szeresnek és árpának szokványminő­­ségűnek, egészségesnek, száraznak kell lenni és legfeljebb két százalék idegen anyagot szabad tartalmazniok. Kukoricával csak akkor lehet föld­adót fizetni, ha az egészséges, idény­szerűen száraz és legfeljebb kétszá­zalékos idegen anyagot tartalmaz. A babnak szok­vány minőségűnek kell lenni és legfeljebb 2 százalék idegen anyagot tartalmazhat. A borsóra az a kívánság, hogy annak hántolásra és emberi táplálkozásra alkalmasnak kell lenni, különben csak legfeljebb két­százalékos idegen anyagot tartalmazó Viktória-borsót vagy Express-borsót fogadnak el. A lencse földadófizetésre csak akkor alkalmas, ha szokvány­minőségű, emberi táplálkozásra alkal­mas, legfeljebb öt százalék idegen­ anyagot é­s léha szemet tartalmaz. A napraforgónak egészségesnek, idény­­szerűen száraznak és a tőzsdei szok­ványoknak megfelelőnek kell lenni. A bornak egészségesnek, doh- és pe­­nészmentesnek, elsőseprőről lefejtett­­nek és legalább 8 Malligani-fok erős­ségűnek kell lenni. Barcza Béla ötmillió forint megtakarítást je­­lent a vegyiparban a központi és az üzemi adminisztráció egyszerűsítése 1919-ben. A tisztviselők a legtöbb üzemben már versenyt indítottak az irodaszertakarékosságért is. A cipőkereskedők haszonkulcsát júni. 1-től kezdve 5 százalékkal le­szállították. A Ucci/antéi/es­ „lustades" férjhez ment és újra játszani szeretne Komái Berta beszél emlékeiről és a fiatalság titkáról­­ A fiatal nemzedéknek el kell ma­gyarázni, ki is az a Komái Berta, akinek a neve valamikor igazán fo­galom volt Pesten. A kedvesség, a pikantéria megtestesítője volt. Az első nő, aki idrágszerepet játszott. Aki ki mert állni a színpadra feszes trikókban azokban a 900-as évek­ben, mikor egy női boka még titok volt és látása büntetendő cselek­mény. A Tatárjárás hősnője volt és a lieltai Jenő feledhetetlen sanzon­jának: „Mert a Berta, mert a Berta nagy liba, nagy liba, Hát elmegy a moziba, a moziba“ című dal címsze­replője és múzsája. Feledhetetlen­! Úgy látszik, nem lehet valaki elég feledhetetlen ahhoz, hogy el ne felejtsék. Komár Berta most egy szeretetház lakója. Így szólt az első híradás róla, hosszú idő óta először. Kis világos szobában lakik. Ki nem ismeri ezt a szobatípust, ahol mindenütt apró, meghatóan frissen vasalt terítecskék vannak az asz­talon, a vázában virág, a falakon fényképek mosolyognak és mind­ezek fölött valami jó, tiszta alma­illat lebeg. Mesebeli nagymamáknak szokott ilyen környezete lenni. Ezek­­után természetes, hogy Komár Berta maga hófehérhajú, porcellán­bőrű asszony. Mikor a központból idetele­­fonáltak, hogy egy újságírónő keresi az volt az első szava, hogy: „Nő?" — és ez kissé csalódottan hangzott. De aztán megbarátkozunk. Külön színpad a művésznő-feleségnek — Szóval, még emlékeznek rám? — ez az első kérdése. És az urára néz édes asszonyi diadallal. Mert férjhez ment. Aki elvette (az otthon helyettes igazgató) nem nagyon sze­reti persze hogy házasságával, mint „esettel“ foglalkoznak. Mert igaz is, mi van abban, ha valaki díjra akarja építeni valahogy az életét, akár egy romlakást. — Mind a ketten elvesztettünk min­denkit — mondja a művésznő. — Az uram az egész családját, én a fér­jemet. Ugye luijja ki volt a férjem? (Valóban különös lehet Komár Bertának, hogy valaki nem tudja a házassága történetét, ami annak ide­jén szenzáció volt az akkori magyar társadalomban, hiszen az első olyan per volt, amikor valakit a családja hivatalosan azért tagadott ki, mert színésznőt vett el feleségül.) — Tud­ja, ugye, milyen gazdag em­ber volt a férjem? Meglátott a szín­padon, Fiuméban, belémszeretett, megkért, elvett. Azt akarta, hogy hagyjam ott a színpadot. Külön szín­padot építtetett nekem, hogy ezentúl csak neki játsszam. A családja, föld­birtokos család volt, kitagadta. Akkor ezt természetesnek tartotta a világ. Az uram nem. És én sem. Mellékesen jegyzem meg, hogy a férjem családja csak tizenöt évig volt velem harag­ban. (Meg is mutatja a fényképet, ami abban a „nevezetes“ szerepben áb­rázolja. Telt, de karcsú leány a régi­fajta színes fényképen, feszülő hu­szárnadrágban, mosolygó, gömbölyű arcocskával. De tele van más fény­képekkel is a szoba. Berta virággal a hajában, tizennégyéves korában, amikor színpadra lépett Pásztor Ár­pád sanzonjával, mely így kezdődött: „Van-e tehetségesül“ Úgy látszik volt. Mert a fényképeken tovább pereg a kavalkádó. Látjuk Bertát estélyiben és­ Bertát újra nadrágban, mint ap­ródon Milyen másfajta szépség volt ez, mint ami ma hozza lázba a pub­likumot. lest, mosolygó, gödröcskés arc, kerek áll, nevető szemecskék, az akkori lánynak nem volt szabad tudnia semmit az életről, csacsinak kellett lenni, „pajkosnak“ és jósá­gosnak . ..) — Mi volt a legkedvesebb szerepe? — Nem tudnám megmondani. Akármelyik, amiben kedvemre csir­­kefogóskodhattam a színpadon. A „huncut" mosoly — Mesélje el a receptjét — kér­jük —, hogyan kell ilyen bájosnak és fiatalnak maradni? — Idejében kell elhatározni, hogy az ember megöregszik. Úgy sajnálom szegény kolleganőimet, akik közül kettővel is együtt jártam az akadé­miára, hogy ma is szőkének és so­ványnak kell lenniök ... Én sohasem erőltettem sem­mit, nem akarok hu­­szonötéves leányt játszani. De ját­szani azért szeretnék, filmen vagy színpadon. Játszom én szívesen anyát, nagymamát, de ha­­kell, akár suszter­inast is. Mert vagyok én még ma is olyan huncut a színpadon, mint akár­melyik. Nem mintha nem lenne itt jó dolgom, de mégis dolgozni, az a legszebb dolog a világon! Most először ráncolja kicsit össze a homlokát. — Miért beszélünk tulajdonképpen úgy rólam, mint egy ókori leletről? Azért, mert én korán visszavonulom? Búcsúzásnál kérünk egy puszit ettől az aranyos asszonytól. „Huncutul“ mosolyog. Ez a mosoly is kiveszett már belőlünk a jelzővel együtt. — Akartam én csókot adni — mondja —, de maga nem tudta ki­várni, így volt ez m­incsig velem... Fedor Forró homokba esett. Szilágyi István sopronbánfalvai rakos a vas­öntödében beleesett a forró ho­mokba, amelybe az öntvényeket taltik. Olyan súlyos égési sebeket szenvedett, hogy a mentők kór­házba szállították. Állapota súlyos.

Next