Kis Ujság, 1949. január (3. évfolyam, 1-25. szám)
1949-01-07 / 5. szám
Vízbeépült tornaterem, téli szanatórium Hajdúszoboszlón, a hadirokkantait Mekkájában Télen is gyógyít a szoboszlói hévvíz Hajdúszoboszló, január Hajdúszoboszló természetes hévvize csak a felszabadulás óta vált állandó gyógyhellyé. A régi fürdőigazgatás még csupán a strandszerű nyári fürdőzésre állította be a viziéletet s a fürdő strandjellege mellett háttérbe szorult a víz gyógyerejének állandó teljes kihasználása. Demokráciánk születésével született meg Szoboszlón a téli fürdőélet s az ötödik békeév kezdetére népi demokráciánk egészségügyi kormányzata a a téli fürdőt is színvonalas tömegfürdővé avatta megfelelő átépítéssel s új beruházásokkal — egyelőre ezer ember befogadására. A nyaraló fürdővendégek után egyre érezhetőbb nyomatékot jelentenek tehát Szoboszló életében a téli vendégek: beutaltak és önköltségesek egyaránt egyre tekintélyesebb számban. Hadirokkantak és hazatért hadifoglyok számára egészségügyi kormányzatunk nemzetközi viszonylatban is példás fürdőszanatóriumot létesített s ennek központi épületét nemrégiben avatták fel. Hadirokkantak gyors gyógyulása . A hadirokkantaknak, haltéri hadifoglyoknak és sebesülteknek valóságos bibliai Bethesda-tava a szoboszlói hévvíz tájékoztat Ardó Sándor dr.,a fürdő főorvosa. A felszabadulás,a háború befejezése óta százak és ezrek gyógyultak meg itt közülök. Hégi gyógyászati elmélet, hogy a kovasavtartalnú melegvíz alkalmas sérülések utókezelésére. E gyógyászati elméletnek a szovjet serbészek adtak először gyakorlati érvényt s éppen itt Hajdúszoboszlón mutatták be először s világraszólóan e gyógymód tömegterápiai eredményességét. Beigazolódott egészen nyilvánvalóan, hogy a nyílt sebek e kovasavas hévvízben hamarább hegesednek és gyógyulnak, mint egyébként. A kiváló szovjet sebészek már az amputálási műtétet nyomonkövető, harmadik napon vízbe ültették sebesült katonáikat s a renyhén gyógyuló sebeknél is csodálatos eredményt értek el. Az újonnan keletkező hegszövetben a gyógyulás igen rövid idő alatt kimutatható volt. A sós melegvíz a seb gyógyulási folyamatát megélénkítette. A szovjet példák sikerét látva vált célirányossá a mi hadirokkantjaink, sebesültjeink és haza-, tért hadifoglyaink intézményes üdültetése Hajdúszoboszlón. A népjóléti minisztérium által épített szanatóriumban százötven volt hadifogoly és hadisérült élvezi állandóan fürdővizünk gyógyító hatását. Elsősorban az ő számukra épít most itt Magyarország első tornáztató medencéje. » A tornáztató medence egy vízbe épített tornaterem. Az egyik gyógymedence oldalára bordásfalat szereltetünk, a medence közepén pedig nyújtót, úgynevezett tornabakot s gyűrűhintát állítunk be, akárcsak egy tornateremben. A gyógyuló sebesültek s rokkantak e beépített tornaszerek segítségével fokozatosan és veszélytelenül kipróbálhatják erejüket, mozgásuk lendületét és gyorsulását, ellenőrizhetik izmaik teljesítőkészségét. A tornáztató medence magyarázata egyszerűen az Archimédeszféle törvény, amely szerint egy hetvenkilós ember testsúlya a vízben csak tízkilónyi s ebből is körülbelül öt kiló a vízfelszínből kiálló fejre esik. Ily csekély tehertétellel még a súlyosabb rokkantaknak is könnyű próbamozgásokat, kísérleti nyújtózásokat végezni a tornáztató medence szerein. A hadirokkantakon kívül megfelelő időben más rászoruló betegeknek is állandóan a rendelkezésükre bocsátjuk ezt a tornáztató medencét, amelynek gyógyászati jelentősége önmagában is egyenértékű a gyógyvíz és gyógyiszap hatásmechanizmusával. Ez utóbbi egészen alapos ki- értékelése egyébként most folyik és hamarosan felállítunk egy kutatóintézetet és egy fürdőgyógyászati laboratóriumot, amik hiányoztak eddig Hajdúszoboszlón. BUDAPEST II. 17.00: Tánczene. 18.00: Magyar nóták. 1. Erőssítél a csárdásai (Bura Károly ésipamzenekarai. 3. Morvay Károly—Pásli Vilmos: Féli legény (Sztáray Márton). 3. Dankó Pista: Még azt mondják, nincs Szegeden boszorkány (Inne Sándor). 4. Pásti Vilmos—Keresztes Mihály: Édesanyám, te jó asszony. 18.15: I rangos Híradó. 18.30: Jazzkedvelők iskolája. 19.00: „Én, a dolgozó nép fia . ..“ Rádiójáték gateiev regénye nyomán. 19.30: „Csütörtökön este ...“ Közreműködik Vadas Zsuzsa, Pogány László (ének), Martins Lajos (zongora), a Vaggbond’sJazzegyüttes. 30.30: A rádió szabadegyeteme. 1. Divatrevü az őserdőben. 3. Marxizmus és lélektan. 21.15: Babits-emlékest. Közreműködik Lukács Margit és Ladányi Ferenc. 21.45: Zenekari művek. Péntek Január 14. BUDAPEST I. 6.SO. Falurádió- 1- Több tervszerűséget a vetésnél. 2. Csökkettek a malacok. 8. Gazdakalendárium. 8.00: A Saska Előadás. 8.15: Zenekari művek. 9.00: Markos Kálmán énekel. Horváth Dudás Jóska cigányzenekara magyar nótákat misztfikál. Makos Kálmán műsora: 1. Pankó-Pósa: Búsan szól a kecskeméti ... g. Beleznayr-Borull: Két lánya volt a falunak. 3. Végig mentem az onódi temetőn — népdal. 4. F. Bollizer—B. Varga törzse. 5. Állaga—Tóth: Befjitta az utat a hó 6. Torday—Rétháti: Nyíló búzavirág. 7. Dóczy: Megáradt a patak. 8. Keresztes—Nagy: Imakönyv a lelked. 9. Dankó—Békeffy: Eltörött a hegedűm. 10. A faluban nincs több kislány. 12.15: Zongora - és énekszámok. 13.00: A fehér nadrág. Elbeszélés. 13.20: Népek tánczenéje. 14.30: Hangszerek seregszemléje. 15.60: Rádióiskola. 1. A kilencedik szimfónia és a Missa Solemnis. 2. Budapesti séták. 3. Hírek, posta, műsorismertetés. 10.00: „A szovjet ifjúság.” Rádiójelen a Makarenko regényéből. Személyek: Igor Csernygvin — Dekány László) Terepigazgató — Táray Ferenc; Tanár — Lengyel Vilmos; go- Ipplin, brigádvezető — Kárpáti Zoltán; Rogov — Gyuricza Ottó; Gontár — Dobák Lajos; Akasin — Márkus L.; Osztapcsip — Varga András; Zeszin — Sinkovits Imre. — Versek, hírest. 18.45: Szalonzene. 17.20: A Vöröskereszt közleményei. 18.15: A Piatnik vegyeskar énekel. 18.45: Külügyi negyedóra. 19.00: Operettrészletek Eyssen Irén énekel. 1. Ziehrer: Keringő a Csavargó c. operettből. 2. Iluszka—Martos: Leila dala a Gül baba c. operettből. 3. Lehár: Szonja dala a Cánovics c. operettből. 4. Straus O.: Részletek a Varázskeriyő c. operettből. 5. Offenbach: ősz —7 dal. 6. Ilerve: Dal a Lili c. operettből. 7. Kálmán Imre: Részletek a Tatárjárás c. operettből. 8. Millöcker: Laura dala a Koldusdiák c. operettből. 9. Kemény Egon: Részletek a Fekete lirliom c. operettből. 19.45: Utazás Mao-Ce-Tung országában. 20.35: A Rádiózenekar játszik. 22.10: Rangos Újság. 22.50: Mit hallunk holnap? 22.55: Ifj. Babos Gyula cigányzenekara magyar nótákat muzsikál. Vincellér János énekel. 23.30: Tánczene. BUDAPEST II. 17.00: Tánczene. 18.00: Kalandozások a zenetörténetben. 19.00: A rádió népiskolája. 1. Angol nyelv. 2. Történelem. 3. Idegen szavak kiejtése és magyarázata. 19.80: Sporthíradó. 19.45: Jazzam.síka. 20.30: A Rádió Szabadegyetem politikai szemináriuma: Nemzeti egység — népi egység. 21.15: Kíváncsi mikrofon. 21.30: Szív küldi szívnek szívesen. 22.09: Művészlemezek. Szombat Január 15. BUDAPEST I. 6.30: Falurádió. 1. Parasztasszonyok műsora. 2. Asszonyhírek. 3. Gazdakalendárium. 8.10: Nagykunsági élet száz évvel ezelőtt. 8.15: Délelőtti muzsika. 9.0Q: A Zeneművészeti Főiskola növendékeinek hangversenye. 12.15: Körösi Dodus Zoltán cigányzenekara magyar nótákat muzsikál, Déry József énekel. Déry József műsora: 1. Simonffy: Hegedülnek, szépen muzsikálnak 2. Kiss Angyal— Oláh: Elrontottam az életem. 3. Szántó—Nádor: Kukorica, csalán. 4. Kis kút, kerekes kút — népdal. 5. Sas Náci: Nem tudom hogy szeretem-e. 6. Horváth—Sreredekné: Elég volt a szerelemből. 7. Káposzta, káposzta — népdal. 8. Elmúlt a nyár, elmúlt az ősz. 9. Balázs Árpád—Petőfi Sándor: Reszket a bokor 10. Dóczy József: Szeretőt keresek. 13.60: Peking. 1948 december. 13.15: Asztali muzsika. 14.30: Mi van egy mondat mögött? Eseményjáték. 14.45: Könnyű dallamok. 1. Lehár Ferenc: Nők indulója a Víg özvegy c. operettből. 2. Horváth Jenő—Rákosi János: Ha te akarod (Lantos Olivér és a Bágya énekegyüttes). 3. Ix.ház: Dal a Kék mazur c. operettből (Péchy Erzsi). 4. Chappy—Kellér Dezső: Hopla — hó! (Lantos Olivér). Hanglemezek. . . 15.00: A Fóthy jazzhármas játszik 15.30: Az Ifjúság Hangja. 16.00: A zöld pokol. A Rádió folytatásos játéka. 16.20: A Rádió Gyermekszínháza. Tom Sawyer és Huckleberry Finn kalandjai. Rádiós játék. II. rész. Szereplők: Tóm — Bánffy András; Hűck — Egressy István; Becky — Hermann Éva; Polly néni — Gazdy Aranka; Indián Joe — Joó László; Spanyol — Bodó Gy.; Tegtcher — Bánffy György; Tea teherné — Csernus Marianne; két fiú — Balázs Laci és Várady Istvánka; két lány — Gáts Mária és Igler Brigitta. 17.20: A Vöröskereszt közleményei. 17.40: Magyar nóták. 1. Oláh —Egerszegi: Zúg a vihar a Bakonyban. 2. Szerdahelyi— Heronek: Három kislány. 3. Alpár: Vasmegyei csárdás. 18.15: A rádió irodalmi folyóirata. Tóth Eszter műfordításai. Hajnal Anna versei. Hollós Korvin Lajos novellája. Részlet Illés Endre „Hazugok“ c. színdarabjából. 19.00: Zengő zene — színes szó. Közreműködik Szakács Miklós, Laczkó Mária (ének), Kiss Ferenc (hegedű), Hajdú István (zongora) és a Rádió jazz-zenekara. 19.45: Szövetkezeti negyedóra-20.35: Zengő zene — színes szó (folytatása). 21.30: Hangos Heti Híradó-22.25: „Budai Nagy Antal.“ Hegedűs Zoltán és Aczél Tamás rádiójátéka. Személyek: Budai Nagy Antal — Szánts Miklós; Újlaki Bálint, huszita pap — Újlaki László; Lépes György, erdélyi püspök — Pataki Miklós; Kardos Jván, román paraszt — Mádi Szabó Gábor; Máté, tanyás paraszt — Bihari József; Julka, leánya — Feleki Sári; Mester János, városi paraszt polgár — Gárday Lajos; Zeéki Tamás, köznemes — Baló Elemér; Csáki László, erdélyi vajda — Képesi József; Fogarassy Dénes, székely kapitány — Pataki Jenő; Metzger Johann, szász polgár — Mányai Lajos; Nyiri, jobbágy — Gonda György; Egy paraszt — Raksányi Gellért; Fután — Gosztonyi János: írnok — Barlay Gusztáv: Szolga — Márkus László. 23.25: Olasz kamarazene. BUDAPEST II. 17.80: Tánczene. 18.09: Virány Anna gordonkázik, Bodonyi Anikózongorázik. 18.30: Magyar nóták. 1. a) Szerdahelyi—Imre: Szemet vétek. b) Szerdahelyi—Marcali: Répa, répa. 2. Pekártz: Nyíló csókos fehér rózsát. 3. Kiss Angyal: Édesanyám csókja. 4. Bura Sándor és cigányzenekara csárdásokat játszik. 5. Horváth—Ságodi: Váljunk el. 6. Arányi—Nádor: Isten látja a lelkemet. 7. Két csárdás: a) Hej édesanyám, b) Részeg vagyok. 8. Cserebogár. 9. Arányi Nádor: Mennyi szív van a világon. 19.60: Színes Szőttes. Közreműködnek: Balázs János, Basa György, Feleki Sári, Gáti József, Győző László, Kárpáti Zoltán, Magyar Erzsi, Lilla, Tátray Ferenc, Keresztessy Mária énekel. 20.00: Szív küldi szívnek szívesen. 20.30: A Rádió Szabadegyeteme. 1. Egészség és biztonságos élet. 2. A tenger élete. 21.15: Zenopotámia IX. díszhangversenye. Vasárnap Január 16. BUDAPEST . 8.60: Hírek. Műsorismertetés. 8.20: Szív küldi szívnek szívesen. 9.90: Zenekari művek. 9.30: Reformjuk vallásos félóra. 10.00: Evangélikus istentisztelet közvetítése. 11.00: Kis riportok a képzőművészet világából. 11.15: Fischer Annie zongorázik. 12.15: Anyák öt perce. 12.20: Negyedóra az Arany Angyalban. A rádió folytatásos játéka. 12.35: Francia énekkar. 13.00: A világirodalom kiincsesháza: Plautus. Közreműködnek: Gőzön Gyula, Mádi Szabó Gábor, Pártos Géza, Pongrácz Imre, Soltész Annie, Tassy András. 13.30: Jazz-zene. 14.30: Ünnepi hanglemezek. 15.90. ..A kis Simon apja'* Elbeszélés. 15.20: Ének- és zongoraszármok. 15.45: Vasárnapi krónika. 16.00: Bura Sándor cigányzenekara magyar nótákat muzsikál. Dobi Julia és Lontay Rainer László énekel. Dobi Júlia műsora- 1. Rácz Zsiga— Skoday László: Üzenek majd egyszer. 2. Müller F.—Pósa -. Géy -Lajos: De ki tudnám panaszolni magamat. 3. Dr. Kárpát Zoltán—Németh Béláiné: Édesanyám áldott keze. 1. P. Tóth Erzsi—Herpdek Sándorné: Ilárdp réce mek egy lúd. 5. Göndör—Ludvig József: Hullámzik a húzatenger. 1i. Nádor József: Jó szaga Van a piros rózsának. 7. Solti Károly— Ilegyi István: Nincsen rózsa tövis nélkül. 8. Ggalmár Tibor —Szávay Zoltán: Lányok- lányok, hallgassátok. Lontay Rainer László műsora: 1. P. Tóth Erzsi—Németh Béláné: Varjú száj! az őszi égpp. á. Ha meghalok, csillag Teszek, népdal. 3. A faluban nincs tájik kislány, népdal. 4. Solti Károly — Agyagfalvi Hegyi L: Nincsen rózsa tövis nélkül. 6. Fráter Lóránd—Csillay K.: Ott, ahol a Maros vize. 6. Lévay Andor—Lontay Rajner László: Nem kérdem én tőled. 7. Csendül a nóta, népdal. 16-40: Slanyképek a vasárnap sportjáról. 17.).: A rádió ismeretterjesztő folyóirata. Tartalom: A geofizikai kutatások. — Gondolkodnak-e az állatok? — Tanulmány Micsurinról és Liszenkóról. — A péti Nitrogénművek. — Hírek. 17.45: Könnyű dallamok 18.15: A Falu Hangja. 1. Híradó a Szovjetúnióból. 2. ..Kádár Pali öröksége.Rádiójáték. 3. Vasárnap délután a gazdakörben. 19.10: A rádiózenekar játszik. 20.35: A Magyar-Szovjet Művelődési Társaság műsora. 21.35: Totóhírek. 21.40: Vasárnapi rádióankét. 22.35: Nagyzenekari művek. BUDAPEST II. 9.00: Magyar nóták. 1. Orbán Sándor három csárdásdgó énekel. 2. Rácsés Gyula: Itána imádlak, hiába szeretlek (László Imre). 3. Rákosi János: Iskolába jártam még (Sztáray Márton). 4. Sfgrom csárdásdal: a) Az ikrényi csárda; b) Lesz még cigánylakodalom; é) Ahol jó bort mérnek. 5. Lontay Rajzner László két csárdásdalt énekel. 6. Kiss Angyal Ernő: Nincsen nagyobb boldogságom (László Imre). 1. Magyar Imre cigányzenekara három csárdást játszik. 8. Pete Lajos és vasban (Solti Károly). 8. Erőss Béla—Selymesi: Elmegyek az életedből (Sztáray Márton). 10. Szaucsek—Magyarády:' Hull az eső, nagy a sár (Orbán Sándor). 11. Aipán Géza-Egerszegi Géza: Ünnepnap van ma nálunk (László Imre). 12.' Nyitva van a százados úr ablaka (Vörös Sári és Solti Károly). 13. Orbán Sándor két csárdásdalt énekel. 14. Salvér Béla: Kék ibolya, fehér szekta (Solti Károly). 15. Gazda Antal két csárdásdalt énekel. 16. Balázs Árpád—Berényi Ferenc: Akit én szeretek (László Imre). 17. Csorba Gyula—Szántó Ferenc: Volt-e már Szigetben (Orbán Sándor). 18. Erőss Béla: Egykrajcátos levélpapír (Incz.e Sándor). 19. Három bokor saláta. Hanglemezek. 10.00: Fejtörő sála Zenopotámiában. II.10: Zenés délelőtt. 17-Q.O: Tánczene. 18.00: Gregor Klára orgonái. 18.30: A házi együttes játszik. 1. Strecker: Részletek az örök keringő c. operettből. 2. Micheli: Csak szerenád. 3. Ábrahám Pál: Részletek g Ilawai rózsája c. operettből. 19.00: „Az elrabolt asszony." Boccaccio elbeszélése. Személyek: Ricciardo da Chinzica — Lengyel Vilmos: Bartolomea, felesége — Füleki Sári; Paganino da Mare — Szakáts Miklós; Bianca Petronella, Pietro, Adoro, Riceiardo személyzete — Demeter Hedvig, Mikes Lilla, Kárpáti Zoltán és Turgonyi Pál; Caterina, Simone, Szolga, Paganino házanépe — Magyar Erzsi, Győző László és Dobák Lajos; Énekesnő — Farkas Ilonka: Énekes — Szabó Miklós. 20 00: Operettrészletek. 1. Kálmán Imre: Bajadér-egyveleg. 2. Lombardo: Részlet a Tabarin hercegnője c. operettből. 3. Gilbert: Kettős a Fehér ló c. operettből. 4. Yvain: Románc. 5. Herbert: Kiss me again 6 Kálmán Imre: Dal a Mórica grófnő c operettből. 7. Kacsóh Pongrác—Haltai: A francia királykisasszony ’dala a János -vitézből. 8. Audran: Részlet az Üdvöske c. operettből. 20.80. Könyvszemle. 21.15. Szórakoztató muzsika. (1) Péntek, 1949 .január 7 Milyen terménnyel lehet földadót fizetni ? Az idén már zabot és kölest nem fogadnak el A földadót tudvalevőleg búzában kell fizetni. Azok a gazdák azonban, akik búzát egyáltalán nem termelnek, vagy nem olyan mennyiségben termelnek, amely a" háztartásia és gazdasági szükségletükön felül a földadót fedezné, a földadót más kenyérgabona magvakban, vagy könnyen tárolható és sokáig biztosan eltartható terményben fizethetik. A pénzügyminiszter megállapította, hogy melyek azok a termények, amelyekkel a földadót búza helyett fizetni lehet és ezek között a zab és a köles is szerepelt. Egy újabb pénzügyminiszteri rendelet szerint azonban zabot és kölest januárdől kezdve nem fogadnak el földadó lerovás címén, úgyhogy a jövőben csak a következő terményekkel lehet fizetni: rozs, kétszeres, árpa, morzsolt kukorica, bab, borsó, lencse, napraforgómag és bor. Ezek közül a termények közül egy kilogramm Innza helyett egy kilogramm 10 dekagramm rozsot, vagy egy kilogramm és 10 dekagramm kétszerest, vagy egy kilogramm és, 30 dekagramm apát, vagy egy kilogramm és 30 dekagramm májusi morzsolt kukoricát, vagy 611 dekagramm babot, vagy úti dekagramm borsót, vagy 50 dekagramm lencsét, vagy 77 dekagramm napraforgómagot, vagy 6 Malligand-egység tiszta, szesz mennyiséget tartalmazó nem direkt termő szőlőfajtákból előállított bort, vagy 8 Malligand-egység tisztaszesz mennyiséget tartalmazó direkt-termő szőlőfajtákból származó bort lehet földadó címén befizetni. Megemlítjük, hogy a megjelölt terményeket földadófizetésre csak akkor fogadják el, ha azok teljesen kifogástalanok. Így a búzának, rozsnak, kétszeresnek és árpának szokványminőségűnek, egészségesnek, száraznak kell lenni és legfeljebb két százalék idegen anyagot szabad tartalmazniok. Kukoricával csak akkor lehet földadót fizetni, ha az egészséges, idényszerűen száraz és legfeljebb kétszázalékos idegen anyagot tartalmaz. A babnak szokvány minőségűnek kell lenni és legfeljebb 2 százalék idegen anyagot tartalmazhat. A borsóra az a kívánság, hogy annak hántolásra és emberi táplálkozásra alkalmasnak kell lenni, különben csak legfeljebb kétszázalékos idegen anyagot tartalmazó Viktória-borsót vagy Express-borsót fogadnak el. A lencse földadófizetésre csak akkor alkalmas, ha szokványminőségű, emberi táplálkozásra alkalmas, legfeljebb öt százalék idegen anyagot és léha szemet tartalmaz. A napraforgónak egészségesnek, idényszerűen száraznak és a tőzsdei szokványoknak megfelelőnek kell lenni. A bornak egészségesnek, doh- és penészmentesnek, elsőseprőről lefejtettnek és legalább 8 Malligani-fok erősségűnek kell lenni. Barcza Béla ötmillió forint megtakarítást jelent a vegyiparban a központi és az üzemi adminisztráció egyszerűsítése 1919-ben. A tisztviselők a legtöbb üzemben már versenyt indítottak az irodaszertakarékosságért is. A cipőkereskedők haszonkulcsát júni. 1-től kezdve 5 százalékkal leszállították. A Ucci/antéi/es „lustades" férjhez ment és újra játszani szeretne Komái Berta beszél emlékeiről és a fiatalság titkáról A fiatal nemzedéknek el kell magyarázni, ki is az a Komái Berta, akinek a neve valamikor igazán fogalom volt Pesten. A kedvesség, a pikantéria megtestesítője volt. Az első nő, aki idrágszerepet játszott. Aki ki mert állni a színpadra feszes trikókban azokban a 900-as években, mikor egy női boka még titok volt és látása büntetendő cselekmény. A Tatárjárás hősnője volt és a lieltai Jenő feledhetetlen sanzonjának: „Mert a Berta, mert a Berta nagy liba, nagy liba, Hát elmegy a moziba, a moziba“ című dal címszereplője és múzsája. Feledhetetlen! Úgy látszik, nem lehet valaki elég feledhetetlen ahhoz, hogy el ne felejtsék. Komár Berta most egy szeretetház lakója. Így szólt az első híradás róla, hosszú idő óta először. Kis világos szobában lakik. Ki nem ismeri ezt a szobatípust, ahol mindenütt apró, meghatóan frissen vasalt terítecskék vannak az asztalon, a vázában virág, a falakon fényképek mosolyognak és mindezek fölött valami jó, tiszta almaillat lebeg. Mesebeli nagymamáknak szokott ilyen környezete lenni. Ezekután természetes, hogy Komár Berta maga hófehérhajú, porcellánbőrű asszony. Mikor a központból idetelefonáltak, hogy egy újságírónő keresi az volt az első szava, hogy: „Nő?" — és ez kissé csalódottan hangzott. De aztán megbarátkozunk. Külön színpad a művésznő-feleségnek — Szóval, még emlékeznek rám? — ez az első kérdése. És az urára néz édes asszonyi diadallal. Mert férjhez ment. Aki elvette (az otthon helyettes igazgató) nem nagyon szereti persze hogy házasságával, mint „esettel“ foglalkoznak. Mert igaz is, mi van abban, ha valaki díjra akarja építeni valahogy az életét, akár egy romlakást. — Mind a ketten elvesztettünk mindenkit — mondja a művésznő. — Az uram az egész családját, én a férjemet. Ugye luijja ki volt a férjem? (Valóban különös lehet Komár Bertának, hogy valaki nem tudja a házassága történetét, ami annak idején szenzáció volt az akkori magyar társadalomban, hiszen az első olyan per volt, amikor valakit a családja hivatalosan azért tagadott ki, mert színésznőt vett el feleségül.) — Tudja, ugye, milyen gazdag ember volt a férjem? Meglátott a színpadon, Fiuméban, belémszeretett, megkért, elvett. Azt akarta, hogy hagyjam ott a színpadot. Külön színpadot építtetett nekem, hogy ezentúl csak neki játsszam. A családja, földbirtokos család volt, kitagadta. Akkor ezt természetesnek tartotta a világ. Az uram nem. És én sem. Mellékesen jegyzem meg, hogy a férjem családja csak tizenöt évig volt velem haragban. (Meg is mutatja a fényképet, ami abban a „nevezetes“ szerepben ábrázolja. Telt, de karcsú leány a régifajta színes fényképen, feszülő huszárnadrágban, mosolygó, gömbölyű arcocskával. De tele van más fényképekkel is a szoba. Berta virággal a hajában, tizennégyéves korában, amikor színpadra lépett Pásztor Árpád sanzonjával, mely így kezdődött: „Van-e tehetségesül“ Úgy látszik volt. Mert a fényképeken tovább pereg a kavalkádó. Látjuk Bertát estélyiben és Bertát újra nadrágban, mint apródon Milyen másfajta szépség volt ez, mint ami ma hozza lázba a publikumot. lest, mosolygó, gödröcskés arc, kerek áll, nevető szemecskék, az akkori lánynak nem volt szabad tudnia semmit az életről, csacsinak kellett lenni, „pajkosnak“ és jóságosnak . ..) — Mi volt a legkedvesebb szerepe? — Nem tudnám megmondani. Akármelyik, amiben kedvemre csirkefogóskodhattam a színpadon. A „huncut" mosoly — Mesélje el a receptjét — kérjük —, hogyan kell ilyen bájosnak és fiatalnak maradni? — Idejében kell elhatározni, hogy az ember megöregszik. Úgy sajnálom szegény kolleganőimet, akik közül kettővel is együtt jártam az akadémiára, hogy ma is szőkének és soványnak kell lenniök ... Én sohasem erőltettem semmit, nem akarok huszonötéves leányt játszani. De játszani azért szeretnék, filmen vagy színpadon. Játszom én szívesen anyát, nagymamát, de hakell, akár suszterinast is. Mert vagyok én még ma is olyan huncut a színpadon, mint akármelyik. Nem mintha nem lenne itt jó dolgom, de mégis dolgozni, az a legszebb dolog a világon! Most először ráncolja kicsit össze a homlokát. — Miért beszélünk tulajdonképpen úgy rólam, mint egy ókori leletről? Azért, mert én korán visszavonulom? Búcsúzásnál kérünk egy puszit ettől az aranyos asszonytól. „Huncutul“ mosolyog. Ez a mosoly is kiveszett már belőlünk a jelzővel együtt. — Akartam én csókot adni — mondja —, de maga nem tudta kivárni, így volt ez mincsig velem... Fedor Forró homokba esett. Szilágyi István sopronbánfalvai rakos a vasöntödében beleesett a forró homokba, amelybe az öntvényeket taltik. Olyan súlyos égési sebeket szenvedett, hogy a mentők kórházba szállították. Állapota súlyos.