Kis Ujság, 1949. december (3. évfolyam, 279-304. szám)

1949-12-23 / 298. szám

Összefoglaló jelentés a sztálini műszak győzelmeiről A dolgozók nöpgyű­éseken elhatározták: eredményeiket az ötéves tervben is megtartják A sztálini műszak idején hatalmas eredményekkel, munkával bizonyította be a dolgozó magyar nép, hogy mi­lyen nagy szeretettel, ragaszkodással és tiszteletté­ tekint a világ haladó népeinek vezére, tanítómestere, Szíá­­lin felé. A sztálini műszak eredményéről szóló összefoglaló jelentések beszá­molnak arról, hogy bauxitbányáink a sztálini műszak alatt átlagosan 204 száz­lék­ra teljesítették napi tervelő­irányzatunkat. A legjobb eredményt a Magyar Bauxitbánya nyirádi bá­nyájának dolgozói érték el 254 szá­zalékos átlagteljesítménnyel. Az Alu­­m­nium Ércbánya Rt. iszkaszent­­györgyi dolgozói az önköltségcsök­kentésben tűntek ki a második mű­szakban 45.435 forintot takarítottak meg. Az aluminiumkohók 10 száza­lékkal teljesítették túl előirányzatu­kat, 44.841 for­in­tal termeltek többet az előirányzottnál. Szénbányászaink a sztálini műszak harmadik szakmá­­nyában országos átlagban 173,4 szá­zalékra teljesítették termelési elő­irányzatukat, 2.620.155 forinttal ter­meltek többet a tervnél. Az ózdi ko­hászati üzemek dolgozói 2.500.080 fo­rint értékkel termeltek többet, a fi­nomhengermű dolgozók a múlt heti 118 százalékos átlagteljesítményről több mint 230 százalékra emelték az átlagteljesítményt. A diósgyőri MÁVAG kohászati üzemei 2.811.000 forint értékű anyaggal termeltek töb­bet, a durvahengermű átlagteljesít­ménye a sztálini műszak harmadik szakmányában 434 százalék volt A WM Fémmű dolgozói az elmúlt heti 130 százalék­kal szemben 230 százalékos á­lagtelje­­sítményt értek el és az előirányzott­nál mintegy 450.000 forinttal termel­tek többet. A Ganz Hajógyárban a sztálini műszak alatt 152 százalék volt az átlagteljesítmény, az óbudai hajógyárban 206 százalék, a győri Va­gongyárban a múlt hetivel szemben 145 százalékról emelték 218 százalék­ra. A Ganz villamossági gyárban 130 százalékos átlagról 228, a Standad­­ban 141,2-ről 215 százalékra emelke­dett az átlagteljesítmény. A magyar m­unkárosztály a sztá­lini műszak idején olyan nagyszerű teljesítményeket, olyan rendkívüli eredményeket mutatott fel, amilye­nekkel a magyar ipar még soha nem di­csekedhetett. A WM műhelyeiben az átlagteljesít­mények 200—300 százalék között mozogtak. Csepelen kétszer annyi motorkerékpárt termel­tek, mint máskor. Binyek József du­­gattyúesztergályos 3120 százalékos napi átlageredménnyel dicsekedhet már. A varrógépgyár a sztálini mű­szak idején mintegy 65 százalékkal gyártott több gépet, mint máskor. Az országos hírű gyári sztahano­­v­isták is munkával bizonyították be, hogy a dolgozók nagy tanítómé­terének, Sztálinnak 70. születésnapját méltón akarják megünnepelni. Kék Zoltán sztálini felajánlását 3160 százalékra túlteljesítette. Horváth Ede nagy­szerű átlagteljesítménye az egész sztálini műszak alatt 4123 százalék. És a győri munkástömegek mind azon igyekeztek, hogy teljesítményü­ket fokozzák s így sikerült például az öntödében elérni, hogy a 160 száza­lékos eddigi átlagot 269 százalékra tel­jesítették. Olyan dolgozók, akik korábban még 110—140 százalékos teljesít­ményt értek Csak el, a sztálini mű­szak idején már kiugró eredmények­kel büszkélkedhetnek így például a Ganz Villamossági gyár kisgépgyártó üzemében Szeszter Im­re erzf­rgályos eddigi 150 százalékos teljesítését 1125 százalékra emelte a gyorsvágás alkal­mazásával. A MÁVAG-ban nemcsak a fizikai dolgozók, de a műszaki értelmiség is méltóan vette ki részét a nagy munkából. Önálló kezdeményezéssel bejöttek az éjszakai műszakra olya­nok is, akiket nem előírt feladatuk, hanem őszinte lelkesedésük hozott el A magyar vasutas dolgozók 200 tonn­ás mozgalom felfokozásával ünnepelték a sztálini szétp­é­nepot és szerdán az összcs vasúti iparolósá­­gok termetéről 49 drb 200 tonnás vonal közlekedett az országban. Nagyszerű eredmények születtek a textilüzemekben, a cipő­iparban, az építőiparban és a sziá­­ni műszak alkalmával a vegyiparban is je­­lentkezett az első ■sztcháncoista. Tóth Kálmán, a dorogi "uk­.­.n gár szalapcsi­­szolója 1137 százalékot ért el ú­jí­áss bevezetésével. A Honvéd­ utcai érílle­­zés dolgozói pedig 33,4 százalékkal em 'l­ték áfa"­ esésűmén­yüket. Majdnem minden üzemben, gyár­ban, munkahelyen a műszak befeje­zése után a dobozék röpgyűléseket tartot­tak, amelyen a k'mag s­ó errd ké­ményeket etér dobozok rcvi'la­­tóra az Besses dolgfrók víllalják­, hogy az­­"lives tervben is meg­­tartjá­k, sőt a szoci­lizmus épí­tésének ügyében fokozzák a Sztá­­lini műszak Japján elért ered­ményeket. A sztálini műszak kimagasló ered­ményeivel nagyrzét-fi teljesítményei­­vel nemcsak a nagy ünnep méltó megünneplése volt, ’de" egyben dia­dala volt a magyar iparnak, amely Sztálin segítségével, s a Szovjetunió tá­mogatásával "fejlődött a romokból virágzóvá. Ködös, te hős idő December 21-ének ünnepe gyönyö­rű szép napsütéses idővel telt el, ami az évnek ebben a szakában nagy rit­kaságnak számít. A hőmérséklet a déli órákban megint sok helyen 5 fok fölé, egyes helyeken majdnem 10 fokig emelkedett. Éjjel és ma reggel fokozott ködképződés indult meg. A hajnali órákban ismét elég erős talaj­­menti fagy volt, egyes helyeken mí­nusz 5 fokos talajmenti hideg is be­következett. A karácsonyi Ünnepeket közvetle­nül megelőző napokban ez időjárás holnap és holnapután ködösebbé vá­lik és felhőátvonulások is jönnek. Az ország egyes vidékein kisebb csapa­­­­dé­kt is fo­gnak , apr,, részben havas­­cső csak­ál­an. A magasabb hegyeken valószínűleg lesz sportolásra alkal­mas mennyiségű hóréteg is, azonban nem egészen jó minőségű hóból. Dr. Aujeszky László egyetemi magántanár — Az új trolibuszokat szerdán dél­ben, Sztálin születésnapján Bebrits Lajos közlekedésügyi miniszter és Pongrácz Kálmán Budapest polgár­mestere átad­ták a forgalomnak.­­ Háromszázhetven pályamunka érkezett az Újságíró Szövetség pályá­zatára. Az Újságíró Szövetség vál­­asztmányának hétfői ülésén hirdet­ték ki a Sztálin generalisszimusz 70. születésnapja alkalmából meghirde­­detett pályázat eredményét, összesen 370 pályamű érkezett be. A díjmen­tes pályaművek közül kiemelkedik I.Gáll Ferenc (Szeged) költeménye, Tóth Miklósné (Berzik) írása. Nyeső István (Pesthidegkút) és Balogh Ist­ván (Bánréve) elbeszélése. — A francia rendőrség letartóz­tatta Jean Noare-t, a Francia-Len­gyel Barátság Szövetségének titkárát. — A Journal of Commerce, az ame­rikai nagytőkések lapja írja: ..Itt az ideje, hogy erélyesen beszél­jünk Ang­liával", mert az angol olajimport­­korlátozások súlyos csapást mérnek az amerikai olajvállalatokra. _ Az Állami Tex’lszaküzletek nagy súlyt helyeznek a munkáslakta vá­rosnegyedekre: Csepelen és Újpesten 2—2 Átex-üzlet van. Kispest és Lő­rinc után most nyílt Atex-ü­zlet Pest­­erzsébeten is. Az angyalföldi stex­­boltot bővíteni kellett — őrizetbe vett hami­sítók. A rend­őrség őrizetbe vette Weiler István nagykanizsai állatkereskedőt és 19 társát, akik a marhavásárlásoknál rendszeresített vételi jegyeket meg­hamisították. Folyamatosan elköve­tett visszaéléseikkel megkárosították a dolgozó parasztságot és az álla­mot. Weitert és 19 társát átadták az államügyészségnek. ­ Sztálini felajánlásként elkészült a Művészek Alkotó Otthona a sáros­pataki várban. A sárospataki Rákó­czi-vár a múzeumi rész kivételével teljes egészében alkotó művészetük rendelkezésére áll és rövidesen az író-, képző-, zenész- és színészszö­vetség által javasolt több, érdemes művészünk kezdi meg munkáját a művészek alkotó otthonában. — Négyezer csecsemőkelengyét és ötszáz darab szülészeti vándorzsákot oszt ki a népjóléti minisztérium. — Távbeszélőforgalom Izrael ál­lammal. A távbeszélőforgalom Izrael állammal 1950 január elsején meg­nyílik. A háromperces közönséges beszélgetés díja 130 forint 80 fillér. Beszélgetések egyelőre csak Tel-Aviv­­val válthatók.­­ Gsu-En-Laj kínai külügyminisz­ter erélyesen tiltakozott az ellen, hogy francia repülőgépek Vietnam felől ismételten behatoltak a Kínai Népköztársaság légi terébe és hang­súlyozta, hogy ennek az ellenséges magatartásnak minden következő té­nyéért a francia kormányt terheli a felelősség. A jövő heti típus­ebéd-ét­rend A típusebéd-étrend december 26-ától 31-ig a következő: hétfőn nincs típusebéd; kedden: bableves, diósmetélt; szerdán: bécsi virsli n­psikás klón és bornepüréfőzelék; csü­törtökön: borjúpörkölt csólésztáva­; pénte­ken: gombaleves és tejföles túró­csusza; szombaton: húsleves finom metélttel, marha­hús és paradicsomos káposzta. SZOVJET KULTÚRA Kulturális, művészeti és tudományos folyóirat ÁRA 4 FORINT Előfizetési díj: negyedévre 8 Ft, félévre 15 Ft, egy évre 30 Ft Megrendelhető a Szovjet Kultúra kiadóhivatalában, Budapest, 62., Postafiók 353 Telefon: 129—642, vagy személyesen az Állami Lapkiadó N. V. előfizetési osztályán: Budapest, VI., Andrássy­ út 25. Csekkszámlaszám: 61.049 Ítélet ** M n£slgi Magttermel­­tető HV három szabotáló vezető­i ellen Tegnap hozott ítéletet a budapesti uzsorabíróság különt­anácsa a Minő­ségi Magtermeltető NV szabotáló ve­zetői ügyében, akik a minőség, mag­termeltetés, de különösen a borsóter­­m­elés vonalán szabotázscselekmé­­nyükkel 2 és 1/2 millió forint kárt okoztak nemzetgazdaságunknak. Nem ellenőrizték a minőségi termeltetésre kiadott borsó-vetőmagvakat és export céljára alkalmas borsó helyett csak ipari célokra alkalmas borsót termel­tettek. A bíróság Ilorvai János volt ve­zérigazgatót három és fél, Göllner Fri­gyes főosztályvezetőt három, Kovács József volt osztályvezetőt kétévi fegy­­házrra, mindhármukat pénzbüntetés­re, vagyoni elégtételre ítélte és egy évre kitiltotta őket Budapest területé­ről.­­ Hoffman, a Marshall-terv igaz­gatója Los Angelesben kijelentette, hogy a Marshal-terv lényegében a Szovjetúnió elleni hedigháború esz­köze. .. értékes nyeremény a karácsonyi számban! 16 oldal Harc az erdővel a Nagykopasz ormán két fadöntő: 221 százalék — fiacói rióói Elnyújtott kiállás a tiszta légen át. Valaki jelent? Előttünk a Nagyko­­pasz, mögöttünk a Zsiros hegy, lá­bunk alatt friss porhó huppog; az egész tájat beborítja a nap arany su­­gára. — Zzzzz... Megzörren a sarj-erdő... talán muflon tört elő? Jobboldalt ledöntött tölgyek, a levegőben sárga avar eső­­szagú és fö­dszagú illata s a csapá­son szarvasnyomok, disznónyomok, muflonnyomok. Muflon helyett lovas törtet elő, fe­jén fülessapka, hátán bőriszák, nyo­mában Peli, a taposfülű vizsla. — Mennyi? — kiáltjuk oda a lovas­nak, aki vágtában fordul vissza, egyik kezét ajkához tartja s hangja beleha­­sít a csípős levegőbe: — Szabó kettő 179 százalék! Mi történik a bukolikus tájon, a nagykovácsi erdő tizenegyezer hold­ján, ahol vaddísznéik földfúrásaiba akad a téptünk, ahol messziről őzike inai az avar borvörös rozsdám át, amelyet csak kis erdei faházak és va­­dászgulyhok tulipános oromzatai sza­­kítanak meg? Nagy csend. De ahogy baktatunk a Nagykopasz orma felé, egyezerre zengeni kezd a levegő: megtelik fej­szecsapások, kettős fűrész munkájá­nak hangjaival s a tető egyik nyílá­­sánál meglátunk két férfit: két fekete férfit Az egyik sapka nélkül. A má­sik fillessapkában. Meghajolva fűré­­'za­nek egy tölgy­törzset. Hozzájuk jöttünk. Verseny a fákkal Mert ebben az országban verseny folyik nemcsak az esztergapadok és fonók mellett, hanem az erdőkben is. — Hogyan? — kiáltjuk hangosan, mert a szél viszi a szél és a hangba belehasít a fűrész.­­ Évi 6 és félmillió köbméter fára van szükségünk s a hazai erdők ad­nak másfelet. Erdeink kizsarolva, itt, Nagykovácsiban Tisza Kálmán gróf 1912-ben a félig letarolt tizenegyezer hold erdejéből miniszteri engedéllyel még kitermelt harmincezer köbmé­tert. Rettencsesen fontos, hogy a megmaradt kevésből jól és gazdasá­gosan termeljünk. Kell a fűrészáru, szerfa. Meg azután az erdővel nem lehet csak úgy játszadozni. A szál­erdőt csemetézés vagy magvetés után egkorábban nyolcvan év múlva le­het kitermelni, a sarj-erdőt harminc­negyven év múlva. — És hogy gazdálkodunk most a kevéssel?­­ Két erdőmunkásunkat elküldtük Ácsára erdei szaktanfolyamra. Meg­tanulták, hogy a „morva döntés” ká­ros, szovjet újítók példája nyomán megismerték az új fadöntést. A morva döntés abban állt, hogy két oldalt két hajkol vágtak fejszével, hátulról befűrészelték s mikor zu­hant a fa, mindig előre nem látott irányban dőlt és a szál felszakadt. A fűrészüzemek rossz ipari fát kaptak. A szovjet példa nyomán bevezettük az egykilós fejsze helyett a 2 kiló nyocvan dekásat, ez jobban vág és bevezettük a döntőfűrészt, amely nem szakít­ja a fát, mint a régi fűrész, ha­nem finoman vágja a rostokat. Hirtelen öreg tölgy vastag dereka roppan meg: egyetlen pillanat s vé­gigvágódik az öreg lesi a szűzi havon. Egy bányász, egy puskaműves S most odalépünk a két fűrészedő­­höz, aki a nagykovácsi erdőben a sztálini műszak munkaversenyének élére lendültek. Reggel hét órakor in­dult a verseny, kilenckor lovas futár­­okant a jelentéssel az erdei ösvényen át a gondnokságra és jele-’etre­— Szabó II. Sándor és Szatmári Zoltán terem­tménye az első két órá­ban 179 zúzalék — Müven a döntőfejszef — kiáll­­juk oda Szabának. Mégha’olva fe'el, munka közben. — Jo'­b'l'nzra a fürészport, gyor­sabban treavünk — Mi volt azelőtt? — Bányász — HAny­­zúzalékot vállalt? — Kétszázat. Azfén r—'már! felé. — Aze'ők­? — Puskamüves val*am fíudan­sten. — Meglesz a kétszáz százalék? Fe¥vel in' Meg sem érnak nincs egyetlen ni'lanaf szöget. Döng a fejsze. siklik a csm­­örű*ész. zuhog­nak a fák. tő','vek. híikkök fa gyer­tyánok kövér törzsébe hasít a fejsze. 221 százalék. A levegő megtelik a munka jó, meleg izeivel, micsoda szép verseny ez az öreg Nagykopasz ormán az ol­csóbb és gazdaságosabb te­metésért! — Ebből az lesz? — kérdem , egy kiöntött gőzölt bükkre mulatok. — Bútor. ----------­— A másik szálfából? — Kocsitzn­egy. Már visszatért a lovasfutár, nyo­mában Peti kutyával: távolbó' disz­nók csörte­nek a Zsiros-hegy felé, fejünk felett a téli szél­ben*­ s mi megind­lunk a szarvasok keskeny járatán át a völgy felé. — Odanézz! — mondja egy társam, mikor elérünk az erdőgondnokság épülete elé. Asszonyok állnak, asszo­nyok fejkendővel, szatyorral, csizmá­san. Valaki a legfrissebb eredménye­ket írja a táblára: Szabó kettő, Szatmári 22­ százaléki Felnézünk a Nagykopasz ormára még egyszer, valami jó melegség buj­kál bennem: odafenn két ember har­col az erdővel. És győz. Rnffy Péter Előnyösebb a nyerskoszt, mint a húsevés — vagy nem — Méreg a húst — mondja a ve­getarizmus híve és a modern fizioló­giai kutatás számtalan példájára hi­vatkozik, amelyeknek mindegyike alátámasztja érvelését Hiába utalunk a hús bőséges fehérjetartalmára amelyre szervezetünknek feltétlenül szüksége van, azt válaszolják: a leg­újabb kísérletek bebizonyították hogy a növényi tápszerekben is elegendő fehérje van. Aki hiszékeny, az másnap már nyers sárgarépát ebédel, de akinek még több bizonyíték kell, az felke­resi orvosát. Mi is ezt tettük. Fel­kerestük Szerb Zsigmond dr.-t, a ki­váló gyomorspecialistát, hogy ta­nácsot kérjünk tőle.­­ — Senki se higgje — hangzott a válasz — hogy a nyerskoszt újdon­ság. A vegetarizmus a századok folya­mán időnként újból és újból felme­rült, egyszer mint orvosi irányzat, máskor rituális okokból. — Minek köszönheti azt, hogy ma annyi híve van? — Ennek nagyon egyszerű a ma­gyarázata. A nyerskoszt a legolcsóbb, a legkönnyebben szerezhető be, a leg­jobban megtölti a gyomrot, végül pedig sittére a tudósok és áltudósok kutatásainak eredménye az annyira értékelt és időnként túlértékelt vita­minokról.­­ Nem előnyösebb táplálkozási mód a nyerskoszt, mint a húsevést Kétségtelen, hogy van orvosi hasz­na. A néha oly szükséges sótalan diétát (szív-, vesebajoknál) nyers koszt alakjában lehet a legkönnyeb­ben a betegnek beadni. Tápszereink­ben több-kevesebb só van. Kivétel csak a gyümölcs. Orvosi szempontból tehát a nyerskoszt legideálisabb formája a gyümölcskoszt, különösen pedig a szőlőkúra. A szőlő gyakran 80 százalékos cukortartalmával szem­­ben sót egyáltalán nem tartalmaz. Napi 1 kg szőlővel pedig jóllakik az, aki nem mozog. — Mi akkor a nyerskoszt hátrá­nyát — A nyerskosztban sok a cellulózé, amely fe’fújja az embert Kévé» nyersl­osztos táplálkozhatik csak gyű* •t,ő­­»,'(01 azért a «atkai alcsóht fő­ze'ékfélékhez, a nyers burgonyához, kelkáposztához, retekhez, sárgarépá­hoz folyamodik, ezekben pedig annyi a cellulózé, hogy a gyomorra fölös, sőt leküzdhetetlen feladatot rónak. Az ember gyomra nii­­cs nyerskosztra be­rendezkedve, nincsenek benne tömör lapok, mint a madarakéban, hogy a magvakat megőrölhesse. Ez az oka annak, hogy a legtöbb ember nem képes megemészteni a kukoricát Az ember bele nem elég hosszú arra, hogy a csak félig emésztett, félig nyers növényi anyagokból a szüksé­ges tápértékét kivonja. — Tartózkodjunk tehát a nyers éte­lek fogyasztását­ótt — Étrendünkben legyen helye • nyersen élvezeti táp­áléknak, a salá­tának, gyümölcsöknek is, mert ezek­ben vannak azok az alkatrészek, ame­lyeket a már elkészített ételekből nem kap meg a szervezet, vagy nem olyan tökéletes formában, mint a nyers ételekből. Kizárólag csak nyert kosztra az emberi szervezet nem al­kalmas Ha ideig óráig képes is rá, előbb utóbb kárát rakja, hacsak nem tesz úgy, mint a régi ősbuda­vári lakir akit koporsóba tettek és eltemettek. 28 napig feküdt a föld alatt étlen-szomjan, de amikor kiás­ták, kutyaba­ja sem volt, mert min­den éjszaka kiszáll sírjából és titok­ban jóllakott így a nyerskoszt apos­tolai közül is akárhány a hagymás­rostélyosból nemcsak a hagymát eszi meg... _________________________ ___ _ (Péntek, december 23) .

Next