Kis Ujság, 1950. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1950-01-07 / 6. szám

SZÍNHÁZ „Nem tudtuk soha elképzelni, hogy ilyen óriási és művészi filmet láthatunk, mint a Sztálingrádi csata" - mondotta Blajor Tamás A Magyar Színház és tr Fi­művé­szeti Szövetség szokásos vita­soroza­tában, csütörtökön, a „Sztálingrádi csata* került megbeszélésre. Na­pi de­mokráciánk kulturális életének szá­mos vezető­ egyénisége jelen volt a szakmai közönség népes sorai közt. A megbeszélést Kiss József, a Doku­mentum-filmgyár művészeti vezetője indította el. Rámutatott arra, hogy a „Sztá­ingrádi csata“, a hatalmas film folytatása annak a szovjet művészi dokumentumfilmsorozatnak, mely a Honvédő Háborút ábrázolja, és amely a Harmadik csapás-sal kezdődött. A nagyjelentőségű műfajt — mondotta ■— a Honvédő Háború történelmi témáinak nagysága teremtette meg. Ezek a témák megtörtént eseménye­ket ábrázolnak, élő emberekről szól­nak, a va­kság hitelességével kell a vásznon jel­entkezniök. Legszebb kép­viselőjük, a „Sztálingrádi csata“ kü­lönösen alkalmas arra, hogy minden részletében megvizsgáljuk és nagy ér­tékeit hasznosítsuk a magyar film és színpad részére. A hozzászólások hosszú sorát Ma­jor Tamás nyitotta meg. Mit kell tanulnunk a Sztálingrádi csatából? ~ kérdezte. — Ezután terjedelmes és mélyenjáró vizsgálattal, részlete­sen elemezte a filra kimagasló ér­tékeit. Megállapította: „Nem tudtuk soha elképzelni, hogy ilyen óriási és művészi filmet láthatunk.“ Min­den kockája egy világnézetet, a Jüant a leninista világnézetet szol­gálja. Ezt kell először is megtanulni, azér­t, mert csak ez a világnézet biz­tosítja a legteljesebb művészeti sza­badságot és magatartást. Kiemelte, többek közt, hogy a film nemcsak a zseniális sztálini stratégiát mutatja meg, hanem nagy összefüggéseiben és egészében való életet is. Hosszan szólt a film jogászi kompozíciójáról, lüktető, alkalmazkodó és finoman kifejező csodálatos ritmusáról és árnyalatairól Továbbá a nagyszerű, önmagában is élő és beszélő muzsi­káról. Felhívta színészeink figyelmét ara, hogy filmen játszani, a népet szolgálni, ma már a legnagyobb megtisztelés Azután a film tiszta egyszerűségét, közérthető világossá­gát elemezte, majd a színészek mű­vészi alázatát. Ez a film példa arra is, hogy megtanuljuk, miként kell a népet szerepeltetni. Szavait azzal fe­jezte be: tanulnunk kell egyre töb­bet és egyre jobban a marx-lenini világnézetet és a Szovjetunió művé­szetét. Mániássy Félix rendező, a rendezés, az operatőr és a díszletek oldaláról vette szemügyre a filmet. Számos idézett jelenet példájával bizonyí­totta, hogy e tekintetben is milyen sok és milyen széles skálájú az elsa­­játítanivaló. Illés György, operatőr, arra mutatott rá, hogy a kapitalista filmművészet csak a szép képet keresi, a tartalomtól függetlenül. A szocialista realizmus, éppen a „Sztálingrádi csata“ soha nem látott felvételeinek nagyszerűségével bizonyítja azt, hogy a valóságábrázolása a szépség érzé­keltetését nem zárja ki. Sőt, követeli. Kiemelkedett még Both Béla hozzá­szólása. Ennek a filmnek a célja az volt, hogy a Honvédő Háború leg­döntőbb fordulatát a legteljesebb át­éléssel mutassa meg a nézőnek és úgy mutassa meg, hogy az tudatában is maradjon — állapította meg az elemzés során. Szólt a nagy témát és együttest szolgáló, alázatos és mély­­hitű színészi játékról. Végül megálla­pította, hogy­ a film és színpad dol­gozói csak akkor tanulnak ebből, ha művészeti munkájukhoz magatartá­sukban hozzák magukkal a filmnek és a megbeszélésnek nagy tanulsá­gait. A budapesti Operaház hatalmas fejlődéséről nyilatkozik Mario Rossi torinói karmester A Trubadúr második felvonása után, amikor elcsendesedtek a tap­sok az Operaház nézőterén, felkeres­tük Mario Fossit, a kitűnő olasz karmestert, a torinói rádió főzene­­igazgatóját. — Nagy öröm számomra —­ mon­dotta mosolyogva —, hogy ismét itt lehetek a budapesti Operaházban és előadást vezényelhetek. Hiszen Buda­pesthez kedves, régi emlékek fűznek. — Mi az, amit Operaházunkban legjobban szeret és becsül? — Különösen imponál nekem — felelte — a tág repertoárrendszer, a változatos műsor. Ez igen jó. Megkérdeztük, milyen fejlődést lát az Operaház művészi színvonalán, mi a véleménye a zenekar és az ének­kar fejlődéséről, így nyilatkozott: — Azóta, hogy itt jártam, óriási a fejlődés a budapesti Operaházban. A zenekar és az énekkar páratlanul kicsiszolódott és megnőtt értékben. Minden kelléket együtt látok, amely biztosítja, hogy a magyar Operaház előadásai világviszonylatban is első­­rendűek legyenek. Olasz bemutatóval­­ kezdte hangversenyét Mario Hossi a Fővárosi Zenekar élén. A Nyári kon­cert (Concerto dell’ estate) színes hangzású, táj- és hangulatfestő mű, három részben. Finom hangzásokkal szólal meg benne a hajnali szél s diad­almas, duzzadt erővel olvasztja magába a fényes napkelte az Orolo­­gio toronyütését s a Campanile haj­nali harangszavát. Ildebrando Pizzetti annak a szimfonikus iránynak egyik jelentős észak-olasz képviselője, am­e­y­­nek legnagyobb mestere Respighi volt Ven mélyebb mozdnivalójú munkája is a sokat dolgozó, mintegy hetven éve született művésznek. A Nyári koncert legmegragadóbb része a második tétel finom, fojtott vonós­­cantu­ínája, amelyben mintha a szerző szülőhelyének, Pármának bársonyos ibolyái illatoznának. A befejező, javarészt tánc-izmusú tétet vonzó népi motívumokat csillant fék A beköszöntő után a lepergett fél­század legnagyobb magyar zenekarf­ő­­jét, Bartók Bélát vezényelte Rossi. Olasz karmestertől míg nem hallot­tunk ilyen kiváló Bartók-értelmezést. A Divertimento rendkívül nehéz, bo­nyolult ritmusképzetet a legnagyobb könnyedséggél, mesteri tudással szó­laltatta meg Rossi, vezénylése kiraj­zolta a mű szerkezetét. A Fővárosi Zenekar kitűnő vonásai remekeltek a keze alatt. Különösen a második té­tel mély emberi vívódása, töprengő bánata szólalt meg átérzett tartalom­mal. De kitűnően éreztette a harma­­dik tétel bachi téma-megfordításait, gondolati, költői mondanivalóját amely mélységével megcáfolja a mű címét, a Divertimento-t, amely köny­­nyebb muzsikát sejtet. Egy remekmű érési ideje hatvan-nyolcvan év. Egy emberöltő múlva azok a hallgatók, akik ma még nehezen értik Bartókot, ilyen vezénylések, értelmezések során fognak ráébredni, hogy beethoveni magasságokban és mélységekben járt. A magas színvonalú, maradéktala­nul érdekes koncertet Brahms har­madik szimfóniájává­ fejezte be Rossi. Nem véletlen, hogy a kitűnő karmester harmadik éve tölti be már vezető helyét a torinói zeneidben, kivételes képességei vannak. Ezekről tett tanúságot Brahms­ vezénylésével is. Szakított azzal a stílussal, amely Brahmsot­­ hagyományos módon, „szürkét szürkével árnyalva“ akarta érzékeltetni. Ezek a vezénylések vet­ték el sok hallgató kedvét a Brahms­­zene szereldétől. Rossi, anélkül, hogy el­olaszosította volna, új életet rendí­tett meg a Harmadik szimfóniában. Richter János, a nagy magyar karmes­ter, amikor a múlt század nyolcvanas éveiben bemutatt ezt a művet, azt mondta róla, hogy Brahms ,,Etoi­­cája.“ Ennek a szónak igazságát éreztük Rossi tolmácsolásában. Va­lóban egy emberi magatartást mu­zsikált meg ez az előadás, egy fér­fias, erős jellemet, amely egyfor­mán ellenáll a lehangoló gondolatok­nak és az érzékies ellágyult­soknak. Kemény, határozott, mélyen emberi muzsika szólt Rossi avatott keze alatt, nagyvonalú, kifejező, művészi felfogásban. A hallgatóság hosszan ünnepelte a nagy olasz karmestert. (1) 4 (Szombat, január 7) Első eset hogy női koncertmestert szerződtetett az Opera Operaházunk zenekarában eddig ritkán játszottak nők, a zenekar tör­­ténetének feljegyzései szerint csak hárfás női tag volt eddig. Ezúttal az Operaház új lépést tett a nők egyen­jogúsítása terén: negyedik koncert­mesternek szerződtette Zathureczky Ede volt tanítványát, Wanda Wil­­komirskát, a Budapesten végzett len­gyel származású hegedűművésznőt. Wanda Wilkomirska húsz éves, de már annyi időt töltött nálunk, hogy beszéli nyelvünket. Az operai zenekar rokon­­szenvel fogadta a fiatal női koncert­mestert. Szombati műsor KOSSUTH-RÁDÉV 5­00: Fris­sen, fürgén! — 5.20: Lap­­szemle. — 5.30: Hajnali mu­zsika. — 6.00: Falurádió. — 6.30: Magyar­ nóták. — 7­00: Hírek. — 7.20: Indulók.­­ Közben: Naptár.1­­7.45: Népdalfeldolgozások. — 8.00: Lapszeml. — 11.30: Új lemezeinkből. — 12.00: Déli harangszó. Hírek. — 12.15: Cigányzene (Bardócz énekel). 13.00: Ilniczky László együttese játszik. — 14.00: Hírek. — — 14.15: Ravel: La valse. — 14.30: Magyar Múzsa. Juhász Gyula: Ormi János tanulmá­nya. — 15.00: Hanglemezek. — 15.30: Glonkn: Sextett. — 16.00: Rádióiskola. — 16.40: Tanuljunk énekszóra oroszul! — 17.00: Hí­rek. — 17.10: Tánczene. — 17.40: Szovjet napok — szovjet emberek. — 17.50: Terme­lési híradó. — 18.05: Falurádió, így dolgo­zunk a szövetkezetekben. — 19.00: A francia operett. A Magyar Operett zenekar játszik. Közreműködik Gyurkovics Mária és Szabó Miklós (ének). Vezényel: Bródy Tamás. —■ 20.00: Hírek. Hangos újság. — 21.00: Vidám zenés hétvége. Közreműködik: Szilvássy Margit és Galsay Ervin (ének). Jahn Antal és Hidas-Hajós Éva (harmonika), Aszódi Ferenc (trombita), Radics László (hegedű) és a Rádió tánczenekara. Zongorán kisér: Turán László. — 22.00: Hírek. Sporthírek. — 22.20: Tánc éjfélig. — 2.00: Hírek. — PETŐFI-RÁDIÓ. 5.30: MHK negyedóra. — 5.45: Termelési lapszemle. — 5.55: Hang­lemezek — 6.05: A kisgyermek egészsége — 6.15: Közvetítés Katoxvicreból — 8.30: Szó­rakoztató zene. — 9.00: Orosz muzsika — szovjet dalok. — 9 45: Görög gyermekek mű­sora. — 10.00: Hírek. — 10.15: Délelőtti hiadóverseny. — 11.00: Könnyű dillamok — 15.00: Tarka muzsika. — 16.00: Közvetítés a Nemzeti Színházból: Boldogság­. P- Pavlenko e ’évfelvonásos színdarabja. — 18.45: Szív küldi ... — 19.00: Költészet és zene. ITT Pr. Nádor Tamás előadása. — 20.00: Szép esti muzsika. — 21.00: Mi újság a sport­­világban? — 20 .20: Kenneth Spencer énekel — 22.00: A két úr szolgája. Gordon­ víg­játékát rádióra alkalmazta Györ László. Moliére-bemutató a Vidám Színházban A Vidám Színház pénteken este mutatja be Moliére „Gömböc úr“ című zenés, énekes és táncos komé­diáját. A nagy realista komédiaíró­­nak ez a darabja azokban az években született, amikor híres, nagy szín­darabjait írta. Moliére a szélsőséges egyéni tulajdonságok mellett pontos osztályhelyzetükben ábrázolja figu­ráit. Megmutatja azt szövetséget, amely XIV. Islyos korában a gazda­godó polgárság is a rangját tartó nemesség között készül, de amely szövetség ellen feltámad az ifjúság és harcában a maga részéről szövet­ségesként a nép gyermekeihez fordul. Fábry Zoltán különlegesen meg­szerkesztett díszletei között K. Boócz István jelmezeiben, Dávid Gyula kor­hű zenéje mellett, melynek dalla­maira Harangozó Gyula formált tán­cot, rendezte meg Gettért Endre, a Nemzeti Színház főrendezője a ko­médiát. A darab a gúnyolódó és sze­relmes énekszámok és mulatságos je­lenetek mellett világosan rámutat az osztályellentétekre. A mai premiert nagy várakozás előzi meg. Színházi ügyelő SZTÁLIN-KANTÁTÁT mutattak be Berlinben. Kurt Bartel és Jehn Kurt Forest művét lelkesen fogadta és Sztálin generalisszimuszt hosszan ün­nepelte a hallgatóság. * a lánchídról készült do­kumentum­filmet a Híradó és Dokumentum Filmgyár csütörtökön este mutatta be a hídépítő munká­soknak és tervező mérnököknek. A film pénteken kerül először a közön­ség elé.­­ A Fővárosi Szabó Ervin­ Könyv­­tár feladatául tűzte ki, hogy az újon­nan beszerzett könyveket megismer­tesse az olvasókkal. Ezért az új könyveket ezentúl üvegszekrényekben helyezik el és külön felhívják azokra az olvasóközönség figyelmét. Az új könyvekről a könyvtár tudományos munkaközössége esetenkint ke­zben könyvismertetést is rendez. Utazás a jövőbe írta: Mihail Iljin van: a pohár tejet, az ízes zsemlyét, az érdekes könyvet, az új kabátot „Mindenkinek — szükséglete sze­rint“ ... Ehhez azonban még sokat kell dol­gozni. Északon és Délen is át kell ala­kítani a természetet, a földet még termékenyebbé kell tenni. Meg kel Az összes utazások közül a legér­dekesebb a jövőbe utazás. Nem kell hozzá sem vonat, sem repülőgép. Csak figyelmesen körül kell nézni és fékezni a hatalmas folyókat, hogy ne akkor kiderül, hogy az a jövő, amely felé a nagy Sztálin vezeti a haladó gondolkodású embereket, már a jelenben is meglátható. „Mindenkitől — képességei szerint, mindenkinek szükségletei szerint“ — mondja a jövő törvénye, a kommu­nizmus alapelve. Ha elmegyünk a gyárakba, az érc­vigyék vizüket cé­talanul, hanem az emberekért dolgozzanak — a gyá­rakban, az érc­szénbányákban és a kolhozmezőkön is. Egységes villamos­­hálózattal kell összekötni az ország valamennyi területét és kerületét, hogy Kelet a Nyugatnak és Észak a Dé­nek segíthessen. Új gépeket kell gyártani, amelyek vagy szénbányákba, láthatjuk, hogy megkönnyítik és meggyorsítják az az emberek már képességeik szerint emberek munkáját. Kitartóan kele dolgoznak. A közösség érdekét szem törekedni a tudomány elsajátítására, előtt tartva igyekeznek, minél jobb hogy könnyebb legyen a természet­ben teljesíteni feladataikat. A­sztahá­ irányítása és titkainak feltárása. Egy­­„nvitták­­ói ad­ni munkamódszere­ szer mind­en­korra meg kell sem­ novisták új és új munkamódszere­ket vezetnek be a gyártásba, hogy minél több szenet, ércet termeljenek és minél több autót, szerszámgépet, szövőgépet gyárthassanak. A kolhozparasztok a beláthatatlan térségű mezőkön harcolnak az aszály, a gaz ellen. Arra kényszerí­tik a földet, hogy két kalász terem­jen ott, ahol eddig csak egy termett. Ezek az emberek legyőzik az időt, közelebb hozzák a jövőt, amikor misíteni azt a szakadékot, amely a szellemi és fizikai munka között van, minden munkának alkotó munkává kell válnia, hogy egyhangú vesződsé­ges részét a gépek végezzék el az em­berek helyett. El kell törölni azokat a válaszfalakat, amelyek évszázadok óta határt vontak a falvak és váro­sok között Hogy mindez valóra váljék, egyetlen valóra válik a kommunista társadalom pillanatra sem szabad elfeledkezni törvényének második fele is. ..Mind arról, hogy a jövő’ a dolgozók keze senkinek — szükséglete szerint:“ építi és eljövetele csak akkor gyer Kiszlovodszkban az emberek fel- sítható meg, ha lelkiismeretünk­ra­­keresik a forrásokat, hogy szomjukat roncsszavára hallgatva dolgozunk, oltsák a pezsgő és üdítő ásványvízzel. Iván Vladimirovics Micsurin azt A nagy üvegharang alatt pezseg és mondotta: „Meg kell semmisítenünk forr a szénsavbuborékokkal telített az időt és életre kell hívnunk olyan forrás. Fehérköpenyes fiatal leány egyedeket, amelyek megjelenésére kínálgatja a „hideg forró“ vizet, évszázadokig kelene várnunk. Mi ahogy Lermon­ov a Narzan-vizet ne­­csurin bátran megteremtette kertjé­­vezte. Nincs itt pénztár, nem kell ben a jövő növényeit, az addig nem fizetni. Elég, ha a barátságos leánynak látott gyümölcsöket és fákat, azt mondják: „köszönöm“, így kell az időt legyőzve az em A kúr körül gyülekező embereket bereknek is életrehívni azt a csodá­latra, felvillan a jövő. Amikor miná­latos világok amelyről évszázadok den'fi ilyen egyszerűen, fizetés nélkül óta álmodoznak: a kommunizmus megkaphat majdent, amire szüksége világát. Új parkok új új gyermekjátszóterek 1949 utolsó három hónapjában a FŐKERT 170 ezer forintos költség­gel parkosította a XIV. kerület több gyermekjátszóterét és parkját: a Szobránc-teret, az Ilosvai-téri gyer­mekjátszóteret, a Róna­ utca és Er­zsébet királyné­ út sarkán lévő játszó­teret és a Bosnyák-teret Új játszótér létesítését kezdték meg a Coborhegy-téren, ezenkívül parko­sították a Thököly­ út és Róna­ utca sarkán lévő háromszögű területet. A Kerékgyártó-utca és Körvasút sor sarkán új, korszerű játszóteret létesí­tettek. Bevezették a vizet a Pósa La­jos­ utca és­­Fűrész­ utca sarkán ko­rábban létesült játszótérre és a Vezér­­utcánál tavasszal elkészítendő játszó­­tér területére. Az 1949. év utolsó három hónap­jában a XIV. kerületben lebonyolított fásítási akció keretében a kerület la­kói több mint ötezer, a FŐKERT pe­dig több mint háromezer allaj sorfát ültetett el. A Marxista Ismeretek Rt. Könyv­tára sorozatban (Szikra kiadás) V F. Vorobjov Sztálinról, a polgárháború frontjain aratott győzelem megszerve­zőjéről ír. „Lenin kötelezett bennün­ket, a Központi Bizottság akkor még fiatal tagjait — mondotta egy alka­lommal Sztálin —, hogy tövis­öl­­hegyire tanulmányozzuk a hadvise­lést.“ Sztálin nemcsak ennek a lenini követelésnek tett eleget, hanem az új szovjet hadtudomány alapjait is megteremtette és ezzel megoldotta az intervenciós- és polgárháború vala­mennyi kérdését Az intervenció és az ellenforradalom leverése megszi­lárdította a szovjet hatalmat lehe­tővé tette a Szovjetúnió békés fejlő­dését és a német fasiszta támadás ellen ismét a sztálini hadtudomány alapján. Sztálin vezetésével vívta ki történelmi győzelmét a szovjet nép. A. M. Pankratova a sztálini ,,l­ár,­­történel“ hatását vizsgálja a szovjet történelemtudományra. A „Szovjet­unió Kommunista (bolsevik) Pártjá­nak története. Rövid tanfolyam”' című munka, Sztálin nagyszabású alkotása a szovjet történelemtudomány alkotó fellendülésének alapjává lett. A fe­­ninizmus ellenségei többizben megkí­sérelték, hogy meghamisítsák a bol­­sevizmus történetét. Sztálin művében nemcsak a bolsevizmus igazi történe­­t­ét írta meg, hanem összegezte Marx, Engels és Lenin alaptételeit is. A „Párttörténet“-ben a szovjet tört­éne­­lemtudósok megtalálják a történelem­nek, mint exakt tudománynak mély marxista értelmezését és ez a mű­ fel­­fegyverzi őket a marxista dialektikus módszerrel. D. Tiscsenko a sztálini „Párttörté­­net“-et mint a marxizmus-leninizmus alapismereteinek tárházát elemzi. A „Párttörténet“ kimerítően, mélység­ben é­s világosságban felü­lmúlhatat­­lanul ismerteti a szovjet társadalom fejlődését és kiél­ezi a fejlődés tör­­vényszerű"igeit. Ennek köszönhető, hogy a sztálini „Párttörténet“ eszméi a nép közi m­csévé váln­a és elősegí­tik a társadalom forradalmi átalaku­lását, az új társadalom felépítését. I. P. Trajnyin Sztálinnak a Szov­jetunió alkotmánytervezetéről 1936- ban mondott beszédét méltatja. Sztá­lin előadói beszédében zseniálisan megindokolta a Szovjetunió dolgo­zóinak harcait és győzelmeit össze­gező új alkotmány tervezetét, ugyan­akkor továbbfejlesztette a marxiz­­mus-leninizmus elméletét. A beszéd hatalmas eszmei fegyvert adott a külföldi­­államok dolgozóinak kezébe is, az imperializmus ellen, a szo­cializmus és demokrácia győzelméért vívott harcban. A füzet ismerteti a győzelmes szocializmus alkotmányá­nak fősajátosságait, valamint Sztálin beszédének és a Sztálini Alkotmány­nak nemzetközi jelentőségét. J. I. Szoldatyenko Sztálinnak a XVIII. Pártkongresszuson mondott beszámolóját m­é­­tatja. Az 1939. évi Pártkongresszus történelmi mérföld­követ jelent a Párt és az egész kom­munista világmozgalom életében. A kongresszus összegezte a szocializ­mus kimagasló győzelmeinek ered­ményeit és megvilágította a kommu­nizmusért vívott harc útját Ez a kongresszus határozta meg a szocia­lista társadalom felépítése betetőzé­sének és a szocializmusból a kom­munizmusba való fokozatos átme­netnek hatalmas, nagyszerű pro­gramját. A. Slock: Szív és Munka. (Új Ma­gyar Könyvkiadó) „A volokav omszki országút­ világhírű szerzője kis regé­nyében az egyszerű szovjet dolgozó munkáját örökíti meg. A regény hőse Ab­rejev mérnök valamennyi szovjet dolgozó mintaképe és megtestesítője. Németek által elpusztított, felrobban­tott gyárban hogyan indul meg a munka, a termelés, hogyan takarítják el a romokat? Azokat a romokat, me­lyeket a fasiszták rombolási utasítás alapján teremtettek meg. Egy vastaó könyvben náci professzorok kutatásai alapján előírták a fasiszta katonák­nak, hogy a rombolás terén a legki­sebb kiadások mellett, hogyan lehet a legnagyobb rombolási hatásfokot el­érni. Felelevenedik az 1641-es esz­tendő a gyár kiürítésének napja. A németek váratlanul jelentek meg. A hatalmas gyárat mégis ki tudták ürí­teni és elszállították sokezer kilomé­terre, ahol hihetetlen rövid idő alatt újból üzembe állították. A mérnökök és munkások nagy küzdelmét, hősi harcát ismerteti a kis regény. A Vörös Hadsereg hősi harcairól és a hősök telkéről ad beszámolót a másik kis regény, Pantelejev mun­kája. ..’Famadés fi­or". Folyik a Nagy Honvédő Háború s az egyik alakulatnál az esti szemlén az őrmes­ter olvasni kezdi a névsort. Egy ilyen pillanatban a Kaukázustól a Behring tengerig, az óriási szovjet hazában megszámlálhatatlan hang kiállja har­sányan: jelen. Mikor az őrmester a századkönyvben ezt a nevet olvassa: Matroszov gárdista közlegény, a Szovjetunió hőse — csend rá a vá­lasz. Más valaki jelenti: hősi halá­t halt a német fasiszta rab­ok elleni küzdelemben. A regény lapjain feléled egy hős katona, egy korisz­mok­ küz­delme, miközben a században Mah­a­­szód közlegény helyett estéről estére jelentkezik valaki .­afr­a­­­sie halt meg, de hős lelke és bajtársai között. Gyermekmesék, novellák. Az Athe­neum könyvkiadó karácsonyra és új esztendőre két új, olcsó könyvsoroza­tot indított: kétforintos áron mesé­ket adott ki ízléses, kis füzetekben, ötforintos áron pedig hosszabb léleg­zetű novellákat. A mese sorozatban az első három könyv már megjelent: a „Rókakoma m­. g­­. farkas* derűtől csil­logó, bölcs tanulságokat feltáró szovjet meséket gyűrji egybe, „A kerékgyártó ft°“ a szellemi érintkezések új terü­­letére visz, mert cseh népmeséket köt csokorba, a harmadik füzet, Csukov­­szkij ...Ifj.defás doktor bácsi“­nettig az á falvilág betegségeiről mesél zengő rigmusokban. A novellasorozat első füzetei: Illés Béla ...4 Guszev-ügy" című novelláját már ismertette a Kis Ujság tárcája, ez a novel­a annak a cári tisztnek az emberien nagy és megragadó történetét meséli el aki nem volt hajlandó fegyvert fogni a magyar szabadságharc leverésére, a második füzes határév, a kitűnő szov­jet író és mesélő ... pionír“ című no­velláját közli, a harmadik pedig Karczag István ,­Szásl,a~ című í­rsát. Kiadta még az Athenaeum Márták, a nagy szovjet mesemondó három verses meséjét is, Tóth Eszter, Urbán Eszter és Kapuvári Béla fordításaiban Ezek­nek a füzeteknek ára darabonként 5 forint. Külön kell megemlékezni la ..Kölyök a ketrecben* című állatme­­sékről: ebben a füzetben a kiadó a viszonylag alacony ár mellett is szívet szemet gyönyörködtetőt tudott nyújtani a gyermekeknek. A finom napi,on nyomn’!'“'dmesék''' "via Fmm, megragadom bájos rajzai ki­­sé­­k. A füzet kiállítása o van ízléses, rajzai olyan megkanóak és finomak, hogy mén felnőttek is á!-á!¡'öp'~'szték -ejtett pillanatok*'''-, ezt a tő-fis-i ver­­­es mesét, amely letűnt gyermekkorok édes hangulatát idézte fel előttük, M -KÖNYVSZEMLE

Next